Szolnok Megyei Néplap, 1954. július (6. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-04 / 157. szám

Szo/iwitmegyei M EGYEL PÁRTBIZ OTT;S ÁG ÉS A ; N£E GYEI TANÁC S CAPJA VI. évfolyam, 157. szám Ara 50 fillér 1954 július 4. vasómao Fohosottan fel hell készülni most a késierővel való aratásra Megyeszerte bő gabonatemés ígérkezik, s érdeke minden tsz-tag- nak, egyéni gazdának, állami gaz­dasági dolgozónak, hogy amit egész évi fáradozással megtermelt, két kezével óvott, azt veszteségmente­sen be is takarítsa. A párnapos vi­haros idő azonban megyénkben is többfelé erősen megdöntötte a ga­bonát, hátráltatta a már' megkez­dett aratást. Különösen ott mutatkozik nagyobb kárté­tel. ahol elhanyagolták a fejlett agrotechnikai eljárások alkal­mazását, a fejtrágyázást, vékonyabb szálúak és gyengébben fejlettek a kalászo­sak. Az érés azonban ennek elle­nére már többfelé bekövetkezett. Különösen a két jászsági, a tisza­füredi és a kunmártani járásban vár kaszára az árpa és a búza, nem szabad hát késlekedni az aratással. Az eső és a megdőlt gabona azonban átmenetileg gátolja a gyors gépi aratást. Ezért minden termelőszövetkezetben, állami gazdaságban, s az egyé­nileg dolgozó parasztok gazda­ságaiban is fokozottabban fel kell készülni a kézierővel való aratásra, hiszen az árpa, a búza azalatt is érik, ameddig a lágy talaj miatt a gép állni kénytelen. A termelőszö­vetkezetekben, állarr.i gazdaságok­ban, ha idáig még nem gondoskod­tak volna róla, sürgősen szerezzék be a kézi aratáshoz szükséges eszközöket és minden munkabíró dolgozót, családtagot mozgósítsanak most az életet jelentő gabona beta­karítására. A tanácsok szervezzék meg a ter­melőszövetkezetek, állami gazdasá­gok egymásközötti kölcsönös nreg- segítési mozgalmát. A termelési bizottságok segítsék elő az egyéni­leg dolgozó parasztok gabonáinak kalákában való aratását. A párt szervezetek, tanácsok vezetői tart­A lurkevei Vörös Csillag termelőszövetkezetben if háromszázhatvan tsz lag áll készen a kézierővel való aratásra Szövetkezetünkben csak napok kér­dése az aratás. Erre alaposan fel kellett készülnünk, hiszen több, mint háromezer hold kalászos aratása és cséplése vár ránk. A turkevei gépállomásról 4 kom­bájnt kapunk és 13 aratógép segíti ezen­kívül ezt a nagy munkát. A változékony időjárás miatt azonban különösen nagy jelentősége van nálunk is a kézierővel való aratásnak. A vezetőség gondosko­dott ennek megszervezéséről. Idáig 160 aratópárt szerveztünk, hogy a gépek se­gítsége melleit a legrövidebb idő alatt learassunk. Szükség esetén azonban min­den erőt mozgósítunk és 360—400 tsz- tag fogja a kaszát, hogy minél gyorsab­ban a magtárba kerüljön a termés. A gépek mellé való munkaerő be­osztása is megtörtént. A termelőszövet­kezet pártszervezete, a pártbizalmiak és a párttagok személyes példamutatással, felvilágosító szóval segítik, hogy min­den munkabíró tsz-tag a legtöbbet adja a betakarítás idején és hat nap alatt, a legkisebb veszteséggel befejeződjék az aratás Szövetkezetünkben. C s 6 t i Géza Turkeve, Vörös Csillag tsz A szászbereki Béke tsz tagjai a családtagok j£ mozgósításával gyorsítják meg az aratást A szászbereki Béke termelőszövetkezet tagjai a kapálás során arra törekedtek, hogy az aratás befejezéséig valamennyi kapásnövényüket gyomtalanítsákj A cu­korrépát és napraforgót háromszor, a kukoricát és a hagymát kétszer kapálták meg, de úgy számítják, hogy az aratásig még hátralévő idő alatt harmadszor is megkapálhatják a kukoricát. A gondos növényápolásra azért volt lehetőségük, mert mozgósították a családtagokat. A férfiak niellett dicsérpt illeti Alföldi Ben_ jáminnét, Szíjjártó Péternét és a többi aszonyt, hasznos, áldozatkész segítsé­gükért, munkájukért Az aratásnál, betakarításnál is rend­kívül nagy szükség van az asszonyok, lányok segítségére, különösen most, amikor az eső és a szél miatt megdőlt a gabona, s a gépek alkalmazásának át­menetileg kisebb a lehetősége. Bár a szászbereki gépállomás is felkészült erre. Előkészítették a kalászemelőket. A tS2 tagjai a családtagok segítségével gyor­sítják meg a betakarítást és csépiéit, hogy minél előbb a magtárban, s a tsz- tagok kamrájában legyen a gabona. BURDA GYÖRGY Szászberek sák szem előtt, hogy megyénk va­lamennyi dolgozójának egyaránt érdeke a gyors és veszteségmentes betakarítás. A gépek segítsége a kézierővel való aratás mellett sem vesztett jelentőségéből. Az aratógépek, kombájnok még a dőlt gabonában is teljesérté­kű munkát végezhetnek, ha felszerelik rájuk a kalászeme­lőket. Ha az aratógép, vagy a kombájn a dőlt gabonát nem tudja körbevág­ni, vágja egyirányban haladva. Jól és eredményesen dolgozhatnak a motoros, vagy fogatos fűkaszáló­gépek. Éppen ezért minden terme­lőszövetkezetben. gépállomáson, ál­lami gazdaságban hozzák rendbe állítsák rr unkába azokat. A kézi aratás megszervezésével, a munkaidő teljes kihasználásával, a gépek megfelelő átalakításával sikerre tudjuk vinni a gyors és veszteségmentes betakarítást. Megszervezték a munkát A tiszaroffi ötéves Terv tsz-ben i kaszára érett a gabona. Búzájuk viasz­érésben van és július 1-e óta folyik az aratása. A gépállomás axatógépe, eddig mintegy 8 és fél holdnyi területen vágta le a búzát. A termelőszövetkezet vezető­sége, gondolva az időjárás szeszélyes­ségére, megszervezte a kézi aratást. Ti­zennégy tsz-tag áll készen a kézi ara­tásra. A községi tanács dolgozói is részt- kérnek a betakarítás nagy munkáiból, ígéretet tettek, hogy segítenek a terme­lőszövetkezeti tagoknak. 10 hold oú;;. aratását vállalták. A begyűjtési hivatal és -a tiszaroffi gőzmalom dolgozói 3—3 hold gabona aratására tettek ígéretet, mert a gyors aratás az egész népe ügye. A tiszaroffi példát érdemes követni megyénk minden községében, városában Csatlakozzanak hát minél többen a gyors betakarításért folytatott küzdelemhez. Használjanak ki minden percet, hogy a legalkalmasabb időben, az árpát sárga érésben, a búzát viaszérésben arathassák le, mert ilyenkor legkisebb a szemvesz­teség. M AROKSZEDÖ LÁNY H­* ■r: MwV-. A Vegyiművek dolgozóinak versenyfelhívása az Alkotmány Ünnepe tiszteletére Előre a harmadik negyedévi terv sikeres teljesítéséért, a ,,megye legtakarékosabb üzeme" címért A Magyar Dolgozók Pártja III. Kongresszusá­nak határozata alapján ml, a Tiszamenti Vegyiművek dolgozói legfontosabb kötelességünknek tartjuk, hogy — a termelési terv hiánytalan teljesí­tése mellett — tervszerűen és olcsón termelve, az ön­költséget rendszeresen csökkentsük, úgy, hogy az üzem által előállított termékek minden téren meg­feleljenek a minőségi követelményeknek. Mindezt szem előtt tartva, az Alkotmány ünne­pének tiszteletére versenyre hívjuk ki megyénk va­lamennyi Ipari vállalatát a harmadik negyedévi terv sikeres teljesítése érdekében, a „megye legtakaréko­sabb üzeme** címért, s kérjük, fogadják el kihívá­sunkat, csatlakozzanak hozzá. Mi, a Tiszamenti Vegyiművek dolgozói a harma­dik negyedévre — fenti célkitűzéseink megvalósítása érdekében — az alábbiakat vállaljuk: 11 | 1954. harmadik negyedévében termelési ter- vünket 101 százalékra teljesítjük. Különös gondot fordítunk a minőségre és elérjük, hogy eb­ben az időszakban egyetlen reklamációt sem kapunk az általunk előállított gyártmányok előírtnál gyen­gébb, vagy éppen rossz minősége miatt. D0az önköltség csökkentése érdekében/ v a gyártmányok előállításához szükséges faj- a lagos anyagfelhasználást 16.000 forint érték­kel csökkentjük anélkül, hogy ez a gyártmányok mi­nőségének rőt ására menne. Az így megtakarított anyagból a harmadik negyedévben 73 tonna kénsavat gyártunk terven fflül; .v a segéd- és üzemanyagokat, a fogyasztóesz- ' közöket és tartalék-alkatrészeket a leggazda­d) ságosabban használjuk fel, a megelőző karbantartást és a felújítási tervet hiánytalanul elvégezzük. A se­gédanyagok vonalán 214.000 forintot takarítunk meg; . a pártkongresszus külön foglalkozott az egyéb költségek kérdésével. Az útmutatás nyomán igazgatási költségeinket 63.000 forinttal csökkentjük; a harmadik negyedévben összesen 293.000 forintot takarítunk meg, a második félévben pedig — az operatív tervekhez viszonyítva — 3 szá­zalékkal csökkentjük az önköltséget. Ez utóbbi — negyedik negyedévre vonatkozó — vállalásunk rész­leteit a negyedik negyedév megkezdése előtt közölni fogjuk a versenyben résztvevő üzemekkel és válla­latokkal. rö-j A termelékenység egyenletes és állandó eme- -—I lése érdekében: a) az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva a harmadik negyedévben az egy főre eső ter­melés értékét — változatlan áron — 130.2 százalékra, a 100 forint munkásbéralapra, eső termelési értéket pedig 122.6 százalékra emeljük; j. arra törekszünk, hogy dolgozóink a munkaidőt ' helyesen és teljesen kihasználják. Az egy órára eső termelést — az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva — a harmadik negyedévben 131 száza­lékra növeljük. 141 A versenyt a Megyei Pártbizottság és a — Szakszervezetek Megyei Tanácsa ellenőrzésé­vel minden hónapban értékeljük s az eredményt a Szolnokmegyoi Néplapban ismertetjük a megye dol­gozóival. PAPP JÖZSEF párttitkár MARTA LAJOS ÜB-elnök CSORDÁS JANOS DISZ-titkár MOLNÁR LÁSZLÓ sztah. készülékes SZABÓ JÓZSEF sztah. lakatos DROPPA ZOLTÁN sztah. villanyszerelő GÖR NAGY SÁNDOR igazgató DR. ÖTVÖS DANIEL főmérnök SZABÓ LÁSZLÓ főkönyvelő Lapunk pénteki számában megírtuk, hogy a tlszabrvényi Dózsa tsz-ben aratják a búzát. Időben végeztek a növényápolással, s amint a búza viaszérésben volt. azonnal teljes erővel aratni kezdtek. Az élet betakarításának nagy munkájából — résztkértek a családtagok is. Boros Mária, a tsz egyik legfiatalabb tagja, markot szed. Csak rá kell nézni az arcképére, mindenki látja, milyen nagy örömmel végzi munkáját. !*i'"l _______________ Új tagok a termelőszövetkezetekben Megyénk termelőszövetkezetei hosszú évek munkája nyomán egyre erősödnek, egyre gazdagodnak. Az új szakasz po­litikája a termelőszövetkezeti mozgalom perspektíváit még szé­lesebbre tárta: a felemelkedés az állandó fejlődés lehetőségeit te­remtette meg. Pártunk III. Kongresszusa állást foglalt a szövet­kezeti mozgalom mellett; a dolgozó parasztok felemelkedésének egyetlen útját a termelőszövetkezetek további fejlesztésében, megerősítésében látja. Ennek megfelelően határozta meg, hogy: „A párt és a kormány feladata, hogy részletekbemenően, hosszú távra kidolgozza azokat a konkrét intézkedéseket, melyek ered­mény eképen a termelőszövetkezetek fölénye erőteljesen kibonta­kozhat, hogy a szocialista mezőgazdasági nagyüzem mintaképei, vonzó példái legyenek és számszerűleg is egészségesen tovább­fejlődjenek. Ugyanakkor a Kongresszus határozata azt is aláhúzza, hogy „... a szocializmus építésének a falun ez az elkerülhetetlen fő útja, ahogy előbb vagy utóbb, de minden paraszt meggyőződik helyességéről s rátér erre az útra. Örömmel fogadták termelőszövetkezeti tagjaink a párt állásfoglalását, mert látták, hogy a párt az eddiginél is job­ban támogatja a termelőszövetkezeteket. A Kongresszus határo­zatai megerősítették a termelőszövetkezeti tagok hitét, önbizalmát s lelkesen dolgoztak tovább szövetkezeteik megerősítésén. Olyan gyengének ismert szövetkezetek is felfejlődtek és megszilárdul­tak, mint a kőtelki Petőfi tsz, a tiszapüspöki Előre tsz stb. Job­ban, szervezettebben folyik a munka. Több asszony, családtag vesz részt a közös munkában, mint az elmúlt években. A megye termelőszövetkezeteiben eddig több mint 2900 családtag erősíti a szövetkezeti munkát Növekedett a szövetkezeti tagok felelősségérzete. A legtöbb helyen a közös munkát tartják a legfontosabbnak, mert ez adja a jövedelem legnagyobb részét. Több szép példa bizonyítja *zt is, hogy a szövetkezeti tagok nemcsak sajátjukért, hanem a többi szövetkezet fejlődéséért is felelősséget éreznek. A jászkiséri V ssuth tsz pl. hetvenkét tagot küldött segítségül a növényápo­lásban elmaradt Táncsics tsz-nek. Megnőtt a szövetkezetek tekintélye az egyénileg dolgozó parasztok között, emelkedik a bizalom a szövetkezeti gazdál­kodás iránt. Figyelemmel kísérik a szövetkezetek munkáját és el is mondják, hogy milyen jelentős haladást tapasztalnak az utóbbi időkben a szövetkezeti munkában. Id. Kecskés József ujszószi középparasztnak pl. az a véleménye, hogy ,',... rendes munka folyik a szövetkezetben, meg van velük elégedve.“ A dolgozó parasztok és a szövetkezetek, amellett, hogy figyelemmel kísérik egymás munkáját és beszélgetnek a közös gazdálkodásról, kölcsönösen segítik is egymást. A Kongresszus errevonatkozóan aláhúzta azt, hogy: „Mindent meg kell tenni azért, hogy az egyénileg dolgozó parasztok és a termelőszövetke­zetek között egészséges, jóbaráti legyen a viszony... Ahol a szö­vetkezet erős, segítsen az egyénileg dolgozó parasztnak, hozza közelebb a termelőszövetkezethez és bánjon vele úgy, mint a ter­melőszövetkezet jövendő tagjával.. Szövetkezeteink követik a Kongresszus útmutatásait. Az újszászi Bem tsz Varga Lajost és még több egyénileg dol­gozó parasztot kisgépekkel segí é:te. A szolnoki Oj Élet tsz meg­hívta az egyénieket kultúrotthon-avatásra. A tiszaföldvári Béke tsz közgyűlésein megjelennek a környékbeli egyénileg dolgozó parasztok is, hogy megismerjék a szövetkezet életét. Mindenütt egyre közelebb kerülnek egymáshoz a ter­melőszövetkezetek dolgozói és egyénileg dolgozó parasztok, egyre szorosabb a falu dolgozóinak barátsága. A termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok közötti jó viszonyt mutatja az is, hogy ebben az esztendőben 1717, az utóbbi két hónap alatt pedig mintegy 400 dolgozó paraszt választotta a nagyüzemi gazdálko­dás útját a megyénkben. A fegyvemeki Kossuth tsz-be 36, a kétpói Szabóság tsz-be 33, a mezőtúri Béke tsz-be 82, a kis­újszállási Dózsa tsz-be 48, a kenderesi Haladás tsz-be 30, a kunmártoni Zalka Máté tsz-be pedig 13 új tag lépett ire. Ezek a dolgozó parasztok azért döntöttek így, mert meggyőződtek az összefogás erejéről, a jobb gazdálkodási lehetőségekről. Arról, hogy a jólét, a biztos felemelkedés egyetlen járható útja a tár­sas gazdálkodás. A terméskilátások jók termelőszövetkezeteinkben s ha eleget tesznek termelési tervüknek, jó jövedelmet tudnak tagjaiknak osztani. Nagy figyelmet kelt az egyénileg dolgozó parasztok között az a körülmény is, hogy a rákóczifalvai II. Rákóczi tsz eddig 10.— Ft-ot, a Béke tsz pedig 9.— Ft előleget osztott munkaegységenként. Nem érdektelen a kőtelcki egyénileg dolgozó parasztok között sem az, hogy ha teljesíti termelési ter­vét az Ezüst Kalász tsz, egy munkaegységre 28.43 Ft-ot, kenyér- gabonából 4.2 kg-ot, szemestakarmányból 2.1 kg-ot tud osztani. A természetbeni és készpénzben! Részesedés összértéke 72.79 Ft-ot jelent majd munkaegységenként. Ebben a termelőszövetkezetben ha egy tag csak 300 munkaegységet ér el, akkor tisztán 21.837 Ft-ot kap. Ez az eredmény jóval felülmúlja az egyénileg dolgozó pa­rasztok jövedelmét. Éppen ezért Kőtelken többen arra az elha­tározásra jutottak, hogy az ősz folyamán mezőgazdasági ter­melőszövetkezetet alakítanak. Huszonkét dolgozó paraszt, élükön a községi alapszervezet titkárával most azon dolgozik, hogy az elhatározás valóra váljék. De nemcsak Kőteleken, hanem a me­gye száz helyén tapasztalható a dolgozó parasztok körében az az elhatározás, hogy az aratás és cséplés befejezése után belép­nek valamelyik termelőszövetkezetbe. Pártszervezeteinknek, ál­lami szerveinknek elő kell segít sniök, hogy minél több egyénileg dolgozó paraszt ismerje meg a jól dolgozó termelőszövetkezetek eredményeit és ennek alapján önként, saját elhatározása sze­rint lépjen a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Ezért fontos, hogy erősítsék, fonják szorosabbra a termelőszövetkezeti tagok és az egyénileg dolgozó parasztok —a holnap szövetkezeti tagjainak — barátságát.

Next

/
Thumbnails
Contents