Szolnok Megyei Néplap, 1954. június (6. évfolyam, 128-150. szám)

1954-06-04 / 131. szám

Síof/wk/negyei A MEGYE?; PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYE! TAM ACS' LAPJA IV. évfolyam, 131. szám Ara *>0 fillér 1954 iúnius 4.. péntek MAI SZÁSMUNK TARTALMÁBÓL: A bírálat, önbírálat fejlesztésével eredményesebb' lesz a pártélet a Gépjavítóban. (2. old.) Gazdanaptár. (3. old.) Súlyos börtönbüntetés üzérkedésért. (3. oldíj ötven éve indult, diadalútjára a „János Vitéz“rdaljáték. (4. old.) A KONGRESSZUS HATÁROZATAINAK MEG VALÓSÍTÁSÁÉRT mmiiimimiiiiiiiiiimHiiirmiimiimimiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiimmiiimiiiiimmiiiiiimiiimiiimiiiiiiiimiiiiiiiiimmimiimiimimmimiiiiiiimiiiiiimiiiiiiiiiiim^ Példamutató fiatalok a kisújszállási Sallai Iszv-ben GÖNCZI TERÉZ, a kisújszállási Saitai tsz DISZ szervezetének titkára. A kisújszállási Sallai tsz a párt­­kongresszus ideje alatt a növény­ápolási munkák versenyében elsők közé került. A növénytermelési brigádok mellett kiváló munkát végeztek és segítettek a növény­­ápolásban a más munkaterületen dolgozók is. Különösen kitűnt Gönczi Erzsé­bet munkacsapata a kukoricaegye­­lésben. Egyenként valamennyiük­nek 640 négyszögöl egyelnivaló ju­tott. Gönczi Erzsébet 1200, Éri Er­zsébet 1200, Gönczi II. Erzsébet szintén 1200 négyszögölet egyelt ki. A fiatalokat lelkesítette a DISZ- titkár példája is. Gönczi Teréz, a DISZ-titkár a szövetkezetnél irodai i munkát végez. Látta azonban, hogy a földeken minden munkáskézre szükség van. ezért elhatározta, hogy az adminisztrációs munkák elvég­zésén felül ő is 600 négyszögöl cu­korrépát kiegyel. Állta a szavát, s az elmúlt na­pokban befejezte a cukorrépa egye­­lését. A fiatalok is hozzájárulnak ió munkájukkal, hngv a Sallai tsz az idén holdanként 200 mázsa cu­korrépát termeljen. A fiatalok követik az olyan idő­sebb párttagoknak a példáiét, mint amilyen Rázsó Ferenc, Túri Fe­­rpnc. Rázsó Ferenc egyébként ke­rékgyártó, de munkája mellet szin­tén résztvesz a növényápolásban. A termelékenység növelése érdekében most egyik legfontosabb feladatunk a munkafegyelem megszilárdítása — Elmondta: Gál Pál, a szolnoki Papírgyár igazgatója — A párt| III. kongresszusának tiszteletére indult munkaverseny befejeződött. Üzemünkben, a szol­noki Papírgyárban már megtörtént az értékelés és ennek alapján bát­ran mondhatom, hogy dolgozóink szép eredményt értek el. Az első negyedévben — döntően a téli idő­szak áranifcorlátozásai miatt — 300 tonna papír gyártásával maradt népgazdaságunk adósa üzemünk. A kongresszusi verseny során ebből a komoly elmaradásból 108 tonnát pótoltunk. Dolgozóink lelkesen vettek részt a kongresszusi versenyben s erről nemcsak a 108 tonna papír, ha­nem a sok-sok kimagasló teljesít­mény is tanúskodik. Az I. számú papíngépen a Sírucuj-brigád 110, a Farkas-brigád 109, a Hemrek-bri­­gád pedig 107 százalékot ért el. Az első hely a Hemrek-brigádé: kisebb teljesítménnyel ugyan, de ők gyár­tották a legjobb minőségű árut a három brigád közül. A II. számú papírgépen a Jakus-brigád nyerte a versenyt 142 százalékos teljesít­ménnyel és jóminőségű papír gyár­tásával. A Tamasi-brigád 141, a Krafcsik-nbrigád 138 százalékot tel­jesített. A III. számú papírgépen a Tassi-brlgád jeleskedett legjobban: 126 százalékot teljesített a Bíró­brigád 121 és a Lipocsencsics-bri­­gád 117 százalékával szemben. A Gerőcs-brigád a tekercselőgépen 175, az ifj. Mátyus-brigád az ív­vágógépen 138 százalékot teljesí­tett. Dobos János bálázóforigádja 156 százalékos teljesítménnyel mu_ tatott példát. A burkolok Is kitet­tek magukért: Fekete Ilona és Nagy Margit 176 százalékot értek el. A válogatók közül Barta Mária 150, Dancsi Barnáné 133. Fehér Piros­ka 123 százalékot ért el s a még csak égy hónapja dolgozó Sebestyén Ilona is 114 százalékot teljesített. A kazánház Vámosi-brigádja 336 ponttal lett első a szóntakarékos­­sági versenyben és a gazdaságos tü­zelés területén. l*la,péntek<»n| délután 2 óra­kor összevont termelési értekezletet tartunk. Ekkor osztjuk ki a jutal­mat a kongresszusi verseny- élenjá­róinak s határozzuk el közösen, ho­gyan folytatjuk tovább a munkát. Éppen ezért örömmel ragadom meg az alkalmat arra, hogy a Szolnok­­megyei Néplap hasábjain elmond­jam, milyen hibák és hiányosságok kiküszöbölése szükséges ahhoz, hogy üzemünkben tovább növelhes­sük a munka termelékenységét s pótoljuk a még fennálló 192 tonna tartozásunkat. Az elmúlt esztendő harmadik ne­gyedévének eredményét alapul véve az egy főre eső termelési érték ez év első negyedében objektív körül­mények következtében közel 30 százalékot csökkent. Most körül­belül elértük, egy-két százalékkal túlszárnyaltuk a múlt esztendő harmadik negyedévének egy főre eső termelési értékét. Ezt az ered­ményt nem tartanunk, hanem nö­velnünk kell. Hogyan? Mindenek e1ött| a szocialista munkaverseny még szélesebb ala­pokra való helyezésével. Az össze­vont termelési értekezleten jelen­ti kbe a dolgozók új vállalásaikat. Ilyen vállalások már történtek megelőzőleg is. A karbantartó mű­hely vállalta, hogy a sorrend sze­rinti'nagyjavítást 12 "nap helyett 10 nap alatt végzi el a II. számú gé­pen. Az új vállalások, azok teljesí­tése, a műszakiak fokozottabb be­vonásával szervezett munkaver­seny jelentősen növelheti üze­münkben a munka termelékenysé­gét, különösen a papírgépeknél, ahol bőven van tennivaló a gépek .órán­kénti termelésének fokozására. Alapvetően fontosba taJíarpkosság kérdése, főként a kazánházban.' Gondosan kell ügyelni, sokkal gon­dosabban, mint eddig az áru minő­ségére. Csökkentenük kell a selej­­tet, mert van selejt, a papírgépek­nél a rostveszteséget, mert az is van. A legfőbb feladat | azont.,aT1 — s ezt nem elég egyszer hang­súlyozni — a munkafegyelem meg­szilárdítása. Ezen a területen az üzem műszaki közénkóderei komoly hibákat követtek el az elmúlt hó­napok során s még a kongnesszusi verseny idején is. Elfelejtették, hogy kötlességük a munkafegyelem biztosítása, kötelességük megköve­telni a gépek tisztántartási, a he­lyes anyagtárolást, a munkavédel­mi előírások betartását. Nőm von­ták erélyesen felelősségre/ az igazo­latlanul mulasztókat. így és csak így történhetett meg az a szégyen, hogy — amíg az elmúlt esztendő negyedik negyedévében csak 12. novemberben pedig csak 2 volt az igazolatlanul mulasztott munkana­pok* száma — májusban 74. munka­napot mulasztottak iea^olatlanul azok a dolgozók, akik felníősségre­­vonás és kellő öntudat híján úgy gondolták, hogy szabad a vásár. A műszakiak hibája az is, hogy az éj­szakai műszakiban fegyelmezetlen a munka. Éjszakai inspekciózás ide-, lén gyakran tapasztaltam és ta­nasz,taltuk, hegy egvesek munkaidő alatt nyugodtan alszanak — s ami a legszomorúbb, a műszaki ‘"/»melát­­tára.- -Ezeken a hibákon sürgőén változtatni kell. Nevelő munkává! elsősorban, s ha ez nem használ, akkor felelősségrevonással. Üzemünkben [ a1if, akad egy_ két normán alul teljesítő dolgozó, s ilyen is csak időszakonként. Azt mondhatnám tehát, hogy a mű­szaki kultúra színvonala megfelelő. Többet akarunk termelni, hogy a jólét tovább növekedjen. Jobb szak­mai tudás nélkül azonban ez lehe­tetlen. A jobb szakmai tudást pe­dig csak gyakorlati tapasztalato.: révén nem lehet megszerezni. A papírgyártás nemcsak mechanikai, hanem vegyi folyamat is. Dolgo­zóink azonban nem törekednek a szakma tökéletes elsajátítására. Mintegy nyolcvanan jelentkeztek szaktanfolyamra, de csak tizen vet­tek részt raita. A szakmai oktatást tehát meg kell javítanunk. Ugyan­akkor fokozottabb gondot kell for­dítanunk a gyakorlati munka ta­pasztalatainak átadására. Adódhatnak etö| mindig jektív nehézségek, mint az is pél-i dóul, hogy ma egy gép áll, vagy vi­har miatti áramszünet, mint leg­utóbb i^. Gátolhatja termelésünket olyan megoldásra váró kérdés, mint a bőségesen rendelkezésünkre allé cellulózé tárolásának kérdése, hely hiányában ugyanis szabadban tárolunk, s ez károsodással jár. Nem gátolhatja azonban terme­lésünket fegyelmezetlenség, szerve­zetlenség, műszaki tudás hiánya, hanem igenis növelje a további verseny, a fegyelmezett munka, a szakmai képzettség, a kongresszusi verseny során megmutatkozott lel­kesedés és_ akarat éS az a'tudat., hogy a jólét csak jó munkával biz­tosítható. Megyénk második Eeit a tavaszi vetési munkák országos versenyében A Földművelésügyi Minisztérium a tavaszi mezőgazdaság; munkák végrehajtása során legjobb ered­ményt elért tanácsi dolgozók jutal­mazását rendelte cl. A jutalmazási feltétel szerint az a megye végez a tavaszi mező­­gazdasági munkák végrehajtása so­rán legjobb munkát. — amely a minisztertanács elnökének utasítása alapján készített ütemtervében meghatározott valamennyi felada­tát jóminőségű munkával, megfe­lelő időben hajtja végre. — külö­nösen a tavaszi kenyérgabona ve­tési tervét teljesiti maradéktalanul azonkívül elvégzi az őszi kenyér­gabonavetések felsegítését szolgáló nitrogén műtrágyával való fejtrá­gyázást a megyei előirányzatnak Id. Török Mihály, a fegyverneki Kossuth tsz elnöke • Holdanként 30 mázsa kukoricát termelünk A Központi Vezető, ség beszámolójából mi, szövetkezetbeliek vala­mennyien sokat tanul­tunk. Rákosi Mátvás elvtárs beszéde megért­tette velünk, hoav a mezőgazdaság fejlesz­tése nem egv-két napig, hanem hosszú ideig tar­tó fontos feladat. Szö­vetkezetünk tagjai a kongresszusi határozat szellemében végzik a munkát, s minden mó­don azon leszünk, hoav a párt célkitűzéseit se­gítsük megvalósítani. Jelenleg legfontosabb tennivalónk a növény­­ápolás. ezen bejül pe­dig a kukoricakapálás. Kukoricából az idén so­kat akarunk termelni, mert tudjuk. ho»v erre a fontos takarmárvfá­­leséare nagyon nagy szükség varu— Szövetkezetünk tag­iai valamennyien pa­rasztemberek. akik rég mepiatiulták. a növény úgy terem, ahogy gondozzák Községünk határában mea olyan földek van­nak, hogy itt sok lehe­tősége van a bő ter­més elérésének. Ta­pasztalt régi gazdák egyenletű . véleménye szerint, nálunk kukori­cából egy holdon meg lehet termelni a har­minc mázsát. Persze meg kell adni a nö­vénynek azt. ami iár. Szövetkezetünkben is sok a tapasztalt gazdái, kodé. Poós János. Bar­ta Laios növényterme­lők, Pécsi György, Kiss József. Takács Kálmán fogatosok. hogy csak egv párat említsek, szintén úgy véleked­nek. hogy szövetkeze­tünk földiem még in­kább megtermelhető a 30 mázsa. Lehetőségeink sokkal iobbak. mint az olyan gazdaembernek. aki magányosan műveli a földjét, egyénileg gaz­dálkodik. Az ilyen em­ber. nem tud olyan erőt mozgósítani, mint ami­lyenre a mi közös gaz­daságunk képss. Erőnk tudatában mi elhatá­rozhattuk. hogy miből, hány mázsát terme­lünk. őszintén szólva, komoly dologra vállal­koztunk. nem keve- 6ebbbre, mint a tavalyi kuhorícafermés­át?agunk megduplázására Az idén 50 holdon ter­meljük meg azt a ku­koricamennyiséget, amelyet tavaly 100 holdon termeltünk. Nem a földterület, ha­nem a termésátlagok növelésével gyarapít­juk iövedelmünket. Az ilyen elhatározás hallatára bizonyára so­kan kételkedve csóvál­ják felüket. Elfeledkez­nek arról, hogy a szö­vetkezésben hatalmas erő rejlik. s végered­ményben mi nem aka­runk egyebet, mint megtermelni azt a ku­koricamennyiséget. ami földeinken megtermel­hető. Tavaly ófa szövetke­zetünkben sok minden történt. Elsősorban na­gyobb szakmai segítsé­­séget kapunk a körzeti agronómustól, — A gépállomás pedig mi­nőségileg alaposabb, jobb • munkát végez. Nem mondom, tudok róla. hogy vannak még most is olyan szövet­kezetek. ahol a tagok elképzelése szerint a párt és a kormány pro. grammja önmagától valósul mep. Ilyen he­lyen gyomosak a föl­dek, rossz a munka­­szervezés: s bizony, ha nem igyekeznek, nem nagyon lesz termésük. Nálunk más a hely­zet. Becsületesen, szor­galmasan dolgozik min­den ember. Megértet­tük. rajiunk áll, miből mennyit termelünk, mekkora lesz a iövedel. miink. A holdanként! 30 mázsás kukorica ter­mést elsősorban tehát a mi közös gazdasá­gunk ereje, a tagok egyöntetű akarata teszi lehetővé. A kukoricatermésát­lagot a tavalyinak dup­lájára emeljük. Ez idá­ig szép és ió. Számítá­sunkba azonban hiba csúszna, ha a cukor­­rópasarabolással. vagv a napraforgókapálással elkésnénk. Ezeknek a növényféleségeknek a gyomtalanítása ugyanis megelőzi a kukoricaka, pálást, s nagyban hoz­zájárul a kukorica gon­dos műveléséhez. Ha összetorlódik a munka, akkor elmarad a kuko­ricakapálás. Itt van te­hát nagy szükség a munka • gondos meg, szervezésére. Mi. hogy az előbb említett hibák ne történjenek meg. a kapálnivaló területet egyénekre osztottuk. Ennek az lett az ered­ménye. hogy az esőzé­sek ellenére, időben gyomtalapítottuk a cu­korrépát és naprafor­gót és volt idő felké­szülni a kukorica ka­pálására. Sokat ielentett és je­lent még az is, hogv nálunk minden ember megértette a' családta­gok munkábaállításá­­nak ielentőségét. Szö­vetkezetünkben valamennyi családtag dolgozik. Ez pedig rendkívül fon­tos körülmény. Mond­hatnám a családtagok munkába állítása leg­főbb biztosítéka a 30 métermázsás kukorica elérésének. Miután minden meglévő erőt időben a növényápo­lásra mozgósítottunk, nem késtünk el semmi­vel. E héten megkezd­tük a kukorica másod­szori kapálását és a gyomtalanítást aratás':: abba sem hagyjuk. A tagok így beszélgetnek: .Huzatunk és húza­­tunk. kanalunk és ka­­pálunk‘‘. Hát ahol ilyen emberek vannak, ott meg kell teremni a 30 mázsa kukoricának. Meg is terem, mert az erők megfelelő csopor­tosításával. a családta­gok munkábaállításá­­val a korábbi növénv­­ápolási munkák evors befejezésével megte­remtettük a kukorica négyszeri kapálásának előfeltételét. A magas termés most a növény­­ánoláson múlik. A ta­gok pedia nem Sainál­­iák a fáradságot Tud­ják. hogy ami terem, az az övék. a miénk, szö­vetkezeti tagoké. Nem más kedvéért, hanem magunk javáért dolgo­zunk. . Tavaly 100 holdon annyit termeltünk, hogv . esy munkaegy­ségre csak 80 dkg ku­korica iutott. állataink takarmányozása pedig elég nagy gondot oko­zott. Azzal voltunk sze­rencsések. hoav kise­gítő üzemágként vám­darálót létesítettünk. Az. idén 50 holdon, ha jól dolgozunk. 1500 má­zsa kukoricát terme­lünk. s a tagoknak másfél kilogramm ku­koricát osztunk munka­egységenként. emellett a jószágok takarmányo­zását is biztosítjuk. Földterületünk nem nö­vekedett ugvan. de a termésátlagok növelé­­<yvel 50 holddal mégis több lett. megfelelően, végül a tavaszi kalá­szosgabonák legnagyobb százalékát veti el kere.sztsorosan. a kukoricát és a napraforgót pedig négyzetesen. A növénytermelési főigazgatóság értékelte a megyéknek az előb­biekre vonatkozóan elért eredmé­nyeit és ennek során a következő sorrendet állapította meg: 1. Hajdú megye. 2. Szolnok megye. 3. Borsod megye. Szolnok megyében legjobb város: Kisújszállás termelőszövetkezeti vá ros. Legjobb község: Alattyám CserkeszöIIő. A megye eredményei: Határidőre teljesítette a takarmánygabona ve­tését. Határidő előtt 10 nappal tel­jesítette a burgonya és 5 nappal előbb a kukorica vetési köteiezett­­seget. Határidő után 5—5 nappal teljesítette a tavaszi búza és vörös­here vetési tervét, míg 15—15 nap­pal később a lucerna és napra­forgó vetési tervét. Cukorrépa ve­tési tervét 79 százalékban, fejtrá­­gyázási tervét pedig 82.5 százalék­ban végezte el. Flórt eredményére tekintettel a megyét 20.000 forint. Kisújszállás szövetkezeti várost 4000 forint. ís CserkeszöIIő községe­ket *000—2000 forinttal jutalmazták. Juhász Imréné vb. elnök 2000; Csótó István vb. elnökh. 2000, Hor­váth Imre oszt. vez. 2000, Nyíri Béla főagronómus 2000. Magas László föagr. 1500. Szabó János ag­­ronónuis 1100, Vincz* Kálmánné agr. 1100, Barkó Károly agr. 1100, Pege János agr. 1100, Drégely Sán­dor agr. 1000, Puskás János agr. 1000. Bánáti Lajos agr. 1100, Hor­váth Margit gyorsgépíró 900, Lajkó Ilona statisztikus 400, Király Ibolya statisztikus 400. Soós Ilon* statisz­tikus 400. Kállai László gépkocsi­­vezető 400, Hartai László génkocsi­­vezető 400 forint jutalmat kaptak. Az elért eredmény, a jutalmazá­sok nagy száma megyénk dolgozói­nak szorgalmát, hazaszeretetét iga­zolják. Bizonyítékai annak, hogy pártbizottságaink, pártszervezeteink; tanácsaink lelkes szervezői voltak a nagyobb kenyér, több hús, zsír érdekében folyó harcnak.

Next

/
Thumbnails
Contents