Szolnok Megyei Néplap, 1954. június (6. évfolyam, 128-150. szám)

1954-06-04 / 131. szám

2 SZOLNOKMEGYEI NEPLAr 1954 június 4. fiz öcsödi földmivesszSvetkezet gondoskodik a lakosság áruellátásáról A bírálat, önbirálat fejlesztésével eredményesebb lesz a pártélet a Gépjavítóban az öcsödi földművesszövetkezet ^ vezetősége szem előtt tartja a lakosság áruellátásának ügyét. Eddig 12 boltot létesítettek a köz­­eág különböző részein, közöttük egy vas és műszaki, ruházati, vala­mint gyümölcs- és zöldségboltot. Még ebben az évben a község kül­területén, az újtelepi részen két újabb vegyes- és italboltot létesíte­nek. A terménybetakarítás idejére megszervezik a mözgóbolt hálóza­tot, amely a többezerfaoldas öcsödi határban dolgozókat látja majd el a legszükségesebb cikkekkel, fris­sítőkkel, dohányáruval. A földmű­vesszövetkezet 130 sertést állított be hizlalásra. A kész sertések egy­­í észét levágták, húsát kolbászáru­­rak, valamint füstölt árunak fel­dolgozták. Ezenkívül mintegy 35— 40 mázsa aratási, csépi esi szalon­­rát is táróinak. A még hízásban levő 90 sertést pádig folyamatosan vágják le, hogy friss hússal is el­lássák a lakosságot. M em régen készült el egy két­száz mázsa befogadóképességű nászgödör, ahol állandóan nagyobb mennyiségű oltottmeszet tárolnak. b kisebb építkezések, valamint a lakások tisztántartásának a mész­­•czükségletéhez. Újból kés*ulnek eozin dísztárgyak A pécsi Porcelángyárban újra ki­­'d olgózták az évtizedekkel ezelőtt gyártott eozin dísztárgyak techno­lógiáját. A kísérletek befejeződtek és a kemencéből már kivették az első eozin készítményeket, a zöld 4és piros színben fémesen aranyló ■dísztárgyakat. A magyar ipar újabb .remekei — melyek iránt már kül­földről is mutatkozik érdeklődés — a nyár folyamán kerülnek árusí­tásra. Győré János elvtárs izgatottan lapozgatott az előtte fekvő iratokban. Hogyan fogom itt ma­gam kiismerni? — suttogta magá­ban kétségbeesve. — De nem sok ideje volt töprengeni. Kopogtak az ajtón. Nagyot sóhajtva mondta ki, hogy — szabad. Mikor megtudta, miről érdeklődik a belépő elvtárs, fejét vakarta. — Az oktatás? Hogy hányán jártak szemináriumra az év elején és hányán most? Hát tud­hatom én, hiszen mégcsak egy nap­ja helyettesítem a titkárt. * Mindez pár héttel ezelőtt tör­tént a Mezőgazdasági Gépja­vítóban, akkor, amikor Zelenák Ist­ván elvtársat, a párttitkárt tovább­képzésre hívták be. Az előző pár sor után mindenki joggal azt hi­­hetné, hogy Győré elvtársat telje­sen váratlanul érte a pártszervezet vezetésének gondja, hogy mindad­dig, amíg a titkár elvtársnak nem kellett elmennie, mint egyszerű párttag élt, s bizony így érthető, ha nincsen tisztában a vezetés problé­máival. Persze ennek egyrésze igaz is. Már az, hogy Győré elvtárs nem igen tudta, hogy milyen feladatai vannak egy pártvezetőségi tagnak De tudnia kellett volna, mert akkor már öt hónapja a pártvezetőségben, mint ágit. prop. titkár „szerepelt“. De ez alatt az idő alatt még a ve­zetőségi üléseken sem vett részt. Ehhez már majdnem felesleges hozzáfűzni, hogy a kollektív veze­tés elvét, csak elméletben ismerték itt az elvtársak. % Mind aura, amit eddig leírtam nem magamtól jöttem rá, ha­nem Győré elvtárs mondta el. Úgy érzem, nem kell ennél különb ön­kritika. Pedig elhallgathatta volna, hiszen az eltelt pár hét alatt — ami mindennél több — gyakorlatban „mondta“ el önkritikáját akkor, amikor lényegében megállta helyét, becsülettel vezette a rábízott kom­munista kollektívát, Hadd idézzem saját szavaiti *— Amíg itt volt Zelenák elvtárs, sokszor láttam, hogy hibák vannak a pártvezetőség munkájában. S bár a kollektív vezetést elméletben igen helyeseltem, megvalósításához nem járultam hozzá. A saját re­szortfeladataimat sem láttam el. Most, amikor nekem kellett a tit­kári teendőket elvégezni, megértet­tem: a párttitkár bármilyen rendes, igyekvő, egyedül nem vezetheti jól a pártszervezetet. Azelőtt például a titkári beszámolók elkészítésében sohasem segítettem. Ma már tudom: a beszámoló kollektív elkészítése nemcsak azt eredményezi, hogy színvonalasabbá válik, hanem azt is elősegíti, hogy a tagság a való­ságnak megfelelőbb képet kapjon az alapszervezet, az üzem életéről, annak az egyszerű igazságnak az alapján, hogy „több szem, többet lát“, % Nem egyedül Győré elvtárs volt a felelős azért, hogy előzőleg nem vette komolyain pártmegbíza­tását. Sem Zelenák elvtárs, a párt­titkár, sem a többi elvtárs nem bí­rálta azért, hogy hónapokig nem vette ki részét a munkából. Általá­ban a bírálat gyenge oldala az egész pártszervezetnek. Hogy a kritikai szellem nem elég fejlett, annak egyik oka: a pártve­zetőség tagjai nem értették még eléggé meg, hogy a bírálat fejlesz­tésének elengedhetetlen feltétele, a felvetett hibák gyors kijavítása. Ve­gyünk egy-két példát. Hegedűs Já­nos elvtárs bírálta a pártvezetősé­get, amiért az előző'taggyűlések ha­tározatainak sorsát nem ismerteti a tagsággal. De mindezidáig nem történt ezen a téren változás. Mold­vai elvtárs még a márciusi taggyű­lésen kifogásolta, hogy a taggyűlé­seket nem készítik elő megfelelően. Több elvtárs javasolta már ezzel kapcsolatban, a pártbizalmiak út­ján értesítsék előre a tagságot a taggyűlés napirendi pontjairól, hogy előre felkészülhessenek. De csak a legutóbbi taggyűlésen jelentette be Győré elvtárs, hogy így lesz ez. % Bizonyos fokig ez is magyaráz­za, hogy a párttagok többsége a bírálatot a pártélet kényszerű velejárójának tekinti, ami alól leg­jobb kibújni. Ez pedig igen komoly mértékben hátráltatja a termelő munkát is. Az üzem kommunista vezetőit például nem bírálják a pártszervezet legmagasabb fóru­mán, a taggyűlésein. Mészáros Gyu­la elvtárs hibafelvételező komoly nehézségekkel küzd a javításra ke­rülő gépek alkatrészeinek cserélge­tése miatt. Nagyon gyakori ugyan­is, hogy a műyezetők engedélyével, egyik gépből kiveszik az alkatrészt ,és a másikba teszik. Az aztán ko­moly galibákat okoz. Megtörténik, bogy a javításra kivitt alkatrész olyan gépbe kerül, ami ezzel nin­csen megterhelve. így vagy a gép­állomás fizet rá, vagy a vállalat. S bár a vita hosszú ideje folyik a mű­vezetők között, a taggyűlésen még nem kaptak bírálatot azok, akik a hibáért felelősek. % Meg kell jegyezni, hogy a párt­vezetőség munkáját az utóbbi időben az állandó javulás jellemzi. A kongresszusi verseny élenjáróit például már névszerint dicsérték a taggyűlésen. Sajnos, az elmaradók­ról itt is csak általánosságban em­lékeztek meg. A vezetőségnek pe­dig arra kell törekednie, hogy konkrét, segítő legyen bírálata. Nem lehet belenyugodni például abba, hogy egy olyan dícséretre­­méltó, jól dolgozó brigád, mint a kommunista Moharai Árpádé, nem teljesítette kongresszusi fogadal­mát. Kilenc olyan kombájn, amely­nek a vállalás szerint május 24-re készen kellett volna lenni, még most is ott áll az udvaron javitat­­lanul, anyaghiány miatt. A vezetőség munkáját az elkö­vetkező időkben nagymértékben megkönnyíti majd, hogy Győré elv­társ — aki a saját bőrén tanulta meg, milyen nehézségeket jelent a kollektív vezetés hiánya — váll­vetve fog dolgozni a vezetőség töb­bi tagjával. A közös munkával még inkább kivívhatják a dolgozók megbecsülését, s előmozdíthatják egész munkánk hajtóerejét; a kri­tikát és az önkritikát. Remete Ibolya. Pártbizottságaink több gondot fordítsanak a DISZ erősítésére .. pártunknak a jövffben nagyobb gondot kell fordítania a tömegszer­vezetek erősítésére és tekintélyének növelésére, melyek jelentősége éppen az új szakasz feladataival kapcsolat­ban fokozódott”. (A Központi Veze­­, tőség beszámolójából.) Az ifjúság szocialista nevelésé­iben nagy szerepe van a DISZ-nek, jgl párt segédcsapatának. Jelentős részben tőle függ az is. hogyan si­kerül a fiataldk munkakedvét, tu­dásszomját hasznosítani kormány­­■programmunk valóraváltásában. — (Megyénk DISZ szervezetei ezen a (téren szép eredményeket tudnak felmutatni. A fegyvemeki tsz-fia­­talok például öntözéses kukorica­­termeiéssel kísérleteznek, a kétpói ■ Szabadság tsz DISZ-istái répaegye­­lési versenyre hívták az idősebbe­ket, a Tiszai Cipőgyárban pedig a ter­vek túlteljesítése mellett áramtaka. • rékossági mozgalmat indítottak. A fiatalok azonban sokkal többre képesek, ha alkotásvágyuk kibon­takozásához a DISZ és a pártszer­vezetek vezetői több segítséget ad­nak és az irányító; nevelő munká­jukban fellelhető hibákat kiküszö­bölik. Vizsgáljuk meg ennek érde­kében a leggyakrabban előforduló mulasztásokat; A DISZ vezetőségek nem tartják meg;rendszeresen a bizottsági, a vezetőségi ülésekei és a taggyűléseket, valamint az olyan összejöveteleket, melyekkel az ifjúság nevelését elősegíthetnék. A törökmiklósi járási DISZ bizott­ságon például egyszerű munkaérte­kezletekkel helyettesítik a bizott­sági ülést. Kiszállásaikat is terv­­szerűtlenül végzik, s ezért aztán nem a legfontosabb politikai fel­adatokkal. hanem az éppen útjukba kerülő problémákkal foglalkoznak. Ráadásul a járási DISZ titkár 11 különböző bizottságnak tagja. Ha csak ezek ülésein vesz is részt, ak­kor is Iféptelen hivatásával, a fia­talok nevelésével megfelelően fog­lalkozni. Az ehhez hasonló áldatlan állapotokat mindenhol fel kell szá­molni, s ehhez a munkához a párt­­bizottságoknak is hathatós segít­séget kelj adni, A kisújszállási városi DISZ bi­zottságon is sok a tennivaló. Hó­napok óta nem tartottak bizottsági illést. Titkári értekezlet is igen rit­kán van. így aztán egy-egy össze­jövetelen rengeteg feladatot — leg­utóbb például harmincötöt — ad­nak az alapszervi titkároknak. Em­ber legyen a talpán, aki ennyi ten­nivaló közül gyorsan ki tudja ra­gadni a legfontosabbat és késede­lem nélkül végre is hajtja. A DISZ vezetőségeiknek ügyelni kell, hogy ne essenek hasonló hibába. Többet kellene törődni az ifjúság kulturális- és sportügyeivel is. Ezen a téren az állami és társa­dalmi szervek még nem adják meg a kellő segítséget a DISZ-nek, szemelől tévesztik, hogy a fiatalok nevelése az egész nemzet ügye. A tiszaigari állami gazdaságban pél­dául az első negyedévben nem for­dítottak semennyi pénzt ilyen célra; annak ellenére, hogy 22.000 forint állt rendelkezésükre. A kul­­turotthonok és az ifjúsági szövetség között még mindig nem megfelelő a kapcsolat. Egyes helyeken „rezsi­­költség“ címén megfizethetetlen összegeket kérnek a DISZ-től, ha egy-egy műsoros estet, vagy egyéb előadást rendez a kulturházban. — Éppen ideje már, hogy a megyei tanács illetékes osztálya megvizs­gálja és orvosolja ezt a problé­mát Mindezekhez hozzál árul. hogy a pártbizottságok nem fqglalkoznak megfelelően a DISZ-t irányító munkával Általános jelenség, hogy nem ké­szítenek tervet a tömegszervezetek­kel való foglalkozásra. Az elmúlt öt hónap alatt Turkeve. Karcag és Jászberény kivételével a pártbizott­ságok csak egyszer tárgyalták meg a DISZ helyzetét. Ezekre a vitákra sem készültek fel kellően több he­lyen a pártbizottságok munkatár­sai. Az értekezletre készített je­lentést csak egyszerűen tudomásul vették. Mezőtúron például a május 19-i pártbizottsági ülésen a DISZ munkájának értékelésekor a PTO vezetője megkérdezte, van-e a DISZ bizottságnak munkaterve. Vezető­nek nem így kell készülni a vi­tára. így semmiképpen nem tud hasznos segítséget, érdemleges ta­nácsot adni a fiataloknak. Ehhez az ifjúsági szövetség munkájának figyelemmel kísérésére, állandó ér­tékelésére lenne szükség. A párt­bizottsági üléseken hozott határo­zatokon sem látszik meg a követ­kezetes célratörés a DISZ munká­jának megjavítása érdekében. Ha megfelelő határozatot hoznak.' sok esetben azt sem hajtják végre. A kunhegyesi járási pártbizottságon például március 3-án hoztak egy határozatot, melynek végrehaitásá. ról a mai napig megfeledkeztek. Az imént felsorolt hibák kijaví­tása érdekében fel kell Vszámölni azt a helytelen álláspontot, hogy a DISZ szervezetek pártirányító mun­káját egyedül a nártbizottsági ülé­seken résztvevő DISZ titkárra bíz­zák. A pártbizottságok titkárai, osztályvezetői, a különböző reszort­feladatokkal megbízott elvtársak vegyenek részt a D1SZ-vezetők megbeszélésein és nyújtsanak segítséget a helyes vezetés kialakításához. Segíteni kell a DISZ-t a befeléforduiás meg-A jászkiséri Kossuth termelőszö­vetkezet tagjai figyelemmel kísér­ték a pártkongresszus tanácskozá­sait. Ügy érezték, nekik is vannak kötelességeik; a mezőgazdaság fej­lesztése, szövetkezetük gazdagítása terén. Ezért a termelőszövetkezet valamennyi munkabíró tagja a mostani legfontosabb munkára, a növényápolásra összpontosította ere­iét. Ennek eredményeképpen már egy héttel ezelőtt megkapálták a napraforgót, kiegyelték a répát. Már másodszor kapálták meg a kukoricát, takarmányrépát. Feltöl­tögették a burgonyát. Megkapálták a dinnyét, szőlőt. Lekaszálták és begyűjtötték az 56 hold lucernát. A Kossuth tsz tagjai e szép eredményükkel a községben az első helyen és a jászapáti járás termelőszövetkezeteinek verse­nyében is az elsők között van­nak. Nem elégedtek meg csak a saját jó eredményeikkel, Hiszen a párt­szüntetésében is. Erre Igen jó mód. szer a szervezeten kívülálló fiata­lok meghívása a DISZ taggyűlé­seire és rendezvényeire. A párt­­szervezetek minél több fiatal párt­tagot küldjenek a DISZ-be és munkájukról taggyűlésen számol­tassák be őket. Hassanak oda, hogy politikai képzettségük és általános műveltségük fokozásával ió veze­tői legyenek a fiataloknak. Helyes és megszívlelendő a DISZ munkaterveinek nártbizottsági ülé­sen való megtárgyalása is. Ilyen­kor tanácsainkkal hozzáiárulhatunk ahhoz, hogy az ifjúsági szövetség rriindíg a súlyponti kérdésekkel foglalkozzon, tervszerűen, jó mun­kamódszerrel végezze feladatát. Munkájuk során ne feledjék a pártszervezetek, hogy a DISZ-nek nyújtott segítség csak akkor lesz eredményes, ha azt valamennyi párttag szívügyének tekinti és an­nak szellemében dolgozik. kongresszus tanácskozásain elhang­zott felszólalások arról is meg­győzték őket. hogy nekik, az erő­sebb termelőszövetkezet tagjainak segíteniük kell a munkában hát­rább álló szövetkezetét. Ezért a jászkiséri Táncsics termelőszövet­kezet tagjainak felajánlották a se­gítséget. A Kossuth tsz száz tagja jelentkezett erre a munkára; közöttük olyan idő­sebb tesz tagok is, mint özv. Tamás Jánosné. aki eddig is szorgalmasan dolgozott. A Táncsics tsz tagjai kissé elma­radtak a kukorica kapálásával és most a Kossuth tsz segítségével pótolni tudják ezt az elmaradást. Még ezen a héten be tudják fe­jezni a kukorica első kapálását. Megteremtik a lehetőségét a na­gyobb terméseredmények elérésé­nek, Smiri Eszter. Jászapáti. Á jászkiséri Kossuth tsz tagjainak segítségével a Táncsics tsz-ben is befejezik ezen a héten a kukorica kapálását II Lanlel kormány háborús politikája a nemzetgyűlési támadások kereszttüzében Párizs. (MTI.) A francia nem­zetgyűlés szerdán folytatta az ere­detileg csak 'az indokínai kérdés­nek szánt interpellációs vitát, amely azonban meghaladta az in­terpellációk által felvett tárgykört és kiterjedt a kormány általános poli­tikájára is. A szerdai ülés befejezi tével a vita folytatását jövő szerdá­ra halasztották. Joimville tábornok (kommunista) pártja nevében élesen elítélte a kormányt, amiért újabb erősítéseket küld Indokínába. tekintet nélkül arra, hogy ez a „szennyes háború“ már hét év óta súlyos réseket üt a francia fegyveres erők állomá­nyában. A kommunisták — mon­dotta — állandóan és következete­sen követelték és követelik ezen igazságtalan háború befejezését,és 6em az 1952 októberében kezdődött demakráciaellenes kormány — ösz­­szeesküvés, sem pedig az egymást követő kormányok üresen kongó szólamai nem akadályozhatják meg, hogy világosság derüljön a felelős­ség kérdésére, amely elsősorban Bidault külügyminisztert és Pleven hadügyminisztert terheld. A továb­biakban rámutatott arra, hogy a kormány legutóbbi katonai döntései egyenesen nemzeti öngyilkosságot jelentenek Franciaország szempont­jából az Óceánon túli ágyúkirályok és profithiénák mohóságának kielé­gítésére. Pierre Chevigné hadügyi állam­titkár azonnal szólásra jelentkezett, hogy kommunistaellenes szólamok­kal próbálja megmenteni Pleven hadügyminiszter „becsületét“, azon­ban csak azt érte el, hogy Jean Pronteau kommunista képviselő szemébe vágta: ;— Emlékezzék csak arra, hogy hány ezer madagaszkári hazafi vé­rével szennyezte be ön a kezét! —i utalva arra, hogy Chevigné annak­idején — mint Madagaszkár szige­tének főkormányzója — a beninszü­­lött_ nép hóhérává vált, amikor fel­kelés tört ki a francia gyarmati iga ellen. A szerdai ülés utolsó felszólalója az MRP pártjához tartozó Monte 11 képviselő volt, aki képviselőtársai és az egész ház nagy meglepetésére, kormányellenes beszédet mondott. Elítélte ugyanis m kormány maga­tartását a szovjCT balettművészek ügyében, sőt szót emelt a ,,1‘Ex­­press“ című lap ellen foganatosított rendőri intézkedések miatt is. Nem kis feltűnést keltett, amikor kijelentette: valahányszor valaki világosságot akar deríteni az indo­kínai ügyre, rendőri intézkedések­kel vagy megfélemlítési kísérletek­kel állják útját, így történt ez á múltban is több, Indokínában ma­gas tisztséget betöltő kormánytiszt­viselő esetében. (MTI). Szaigon közelében felrobban! az indokínai francia expedicíós hddlesf egyik legnagyobb hodianyag5zerfára Párizs. (MTI.) A szerda esti pá­rizsi lapok vastagbetűs címsorok­kal közlik az Indokínából a nap folyamán érkezett, egyébként a francia főparancsnokság által is megerősített hírügynökségi bejelen­téseket arról, hogy Szaigonnak, az indokínai francia főbiztosság szék­helyének közvetlen közelében, szer­dán hajnalban robbanás pusztította el az expedíciós hadtest egyik leg­nagyobb hadianyagszertárát. A robbanás ereje, amely még több kilométeres körzetben is pusztított, teljesen megsemmisítette a szertárt; amelynek épületei és raktárházai három négyzetkilomé­ter nagyságú térséget foglaltak el, A francia főparancsnokság a ren­geteg hadfelszerelési cikken kívül óriási mennyiségű lőszert és folyé­kony üzemanyagot is halmozott fel ebben a szertárban. A robbanás áldozatainak száma még nem is­meretes. A hírügynökségi jelenté­sek beszámoilnak arról is, hogy a robbanás okozta légnyomás több, mint egy kilométeres körzetben le­sodorta a házak tetejét és betörte az ablakokat. A VOKSZ részvéfnyilvánftása Mariin Andersen Nexi halála alkalmából Moszkva. (TASZSZ.) A VOKSZ vezetősége táviratot intézett Jörgen Jörgensen professzorhoz, a Dán- Szovjet Társaság elnökéhez, amely­ben mélységes részvétét fejezi ki Martin Andersen Nexö. a dán nép kiváló fiának, a Társaság megala­pítójának halála alkalmából. Ä szovjet emberek szívében — mondía a távirat *■— örökké kedves bará­tunk ragyogó emléke. (MTI.)

Next

/
Thumbnails
Contents