Szolnok Megyei Néplap, 1954. május (6. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-26 / 123. szám

Tanácskozik a Magyar Dolgozók Pártja III. Kongresszusa

(Folytatás a 2a oldalról.) kell a könnyűipar ellátását hazai nyersanyagokkal. A’ mezőgazdasági termelés ” agy-mértékű, gyors fellendítésének alapvető feltétele a mező- gazdaság fokozott gépesítése, a mezőgazdaság felszerelése új, korszerű technikával, s — a gabonatermelés mellett — mindenekelőtt a kapásnövények termelésének nagyfokú gépesítése, valamint a gépesítés fokozott alkalmazása az állattenyésztésben; továbbá a mezőgazdaság jó ellátása mindenfajta egyéb termelőeszközzel, műtrágyával, védőszerekkel, szállítóeszközökkel, építőanyaggal rtb. A kisárutermelő gazdaságok termelésének fellendítése mellett minden módon el kell érni a termelőszövetkezetek gazdaságának gyökeres megjavítását, termelési színvonalának lényeges emelését, árutermelésének gymértékü fokozását, a tagok jövedelmének és életük kulturális színvonalának olyan mértékű növekedését, hogy a termelőszövetkezeti élet a tagoknál általános megelégedettséget keltsen, az egyénileg gazdálkodó parasztok számára pedig rokonszenves, vonzó például szolgáljon. A termelőszövetkezeteket a második ötéves terv folyamán erőteljesen, számszerűen is tovább kell fejleszteni. Az állami gazdaságokat, területük további növelése nélkül, jövedelmező, mk és jóminő- ségü árut termelő, mintaszerű gazdaságokká kell fejleszteni,

Az első ötéves terv időszakához képest lényegesen lasúbb ütemben, hazai erőforrásaink pontos számbavételével s nyersanyagbázisunk reális felmérése alapján kell fejleszteni az ipari termelést. Az „A“- és a ^’’-szektor említ-tt aránya révén, iparosításunk helyzetének gondos megvizsgálásával, továbbfejlesztve a termelési eszközök termelését, biztosítani kell, az első ötéves tervidőSzociaűsta építésünk és népgazdaságunk növekedése természetszerűleg kihatott társadalmunk fejlődésére is. Ezt a fejlődést az jellemzi, hogy gyorsan nő a dolgozók száma, ezen belül még gyorsabban nő az ipari munkásság és értelmiség, viszont a szocialista iparosítás és a mezőgazdaság gépesítésének hatására csökken a parasztok száma,

Számszerűleg ez a fejlődés abban mutatkozik meg, hogy 1949 január 1-től 1954 január 1-ig az ország ösz- szes keresőinek száma 3,910.400 főről 4,400.000 főre nőtt, azaz 489.600 fővel 12.5 százalékkal emelkedett. ÍUgyanezen időszak alatt az ipar és a kereskedelem államosítása, valamint a termelőszövetkezet íejlödé- 60 következtében a szocialista szektor keresőinek száma 1,170.100 főről 2,946.400 főre, 1,776.300 fővel, 151.8 százalékkal emelkedett. A parasztok száma ez idő alatt 230.000-rel, 11.7

százalékkal csökkent. E csökkenésben a túlzott iparosítás szívó hatása is mutatkozik. A bérből élő fizikai munkások száma ez öt év alatt

1,200.000 főről, 1,660.000 főre, tehát

460.000-rel, több mint 38 százalékkal emelkedett,

Az értelmiség számszerű fejlődésére bizonyos támpontot ad az a tény, hogy jelenleg ötszörannyi az egyetemi és főiskolai hallgatók száma, mint 1938-ban volt. Nem kétséges, hogy társadalmunk leggyorsabban növő rétege az értelmiség, ez a jelenség a szocialista fejlődés velejárója, egyben mutatója egész né- pü-k kulturális színvonala emelkedésének,

önálló kisiparos ez év januárjában nem egészen 60.000 volt, önálló kiskereskedő 4.600. Az egyénileg dolgozó parasztok, az önálló kisiparosok és kiskereskedők ez év január 1-én 17.000 munkást és alkalmazottat foglalkoztattak. Az önálló kisiparosok a nemzeti jövedelem 0.7 százalékát termelik, a kereskedők a kereskedelmi forgalom 1 százalékát bonyolítják le.

A felsorolt számok azt mutatják, hogy az utolsó 5 év alatt tovább erősödött és növekedett a népi demokrácia szocialista alapja, tovább csökkentek a kapitalista maradványok, ami a magyar dolgozó nép egységének és összeforrottságának további megszilárdítását eredményezte. Ez nz egység nyilvánult meg a Snultévi országgyűlési választásokon, ahol dolgozó népünk szinte egyem- berként sorakozott fel a népi hatalom célkitűzései mögé.

Az elmúlt esztendők legfontosabb \ változása az ipari munkásság • számának, súlyának és jelentőségének megnövekedése.

Ezt a munkásosztályt egyre inkább a népi demokrácia, a szocialista építés neveli és formálja. A munkás- osztály fiai -előtt ma szabad minden pálya. A magyar munkásosztály a

szakhoz képest, a könnyű- és élelmiszeripar termelésének meggyorsítását, gyorsabb ütemben és nagyobb mértékben kell fejleszteni a lakosság ellátását szolgáló fogyasztási cikkek gyártását nemcsak a könnyű- és élelmiszeriparba- hanem a nehéziparban is.

Biztosítani kell a szocialista felhalmozás olyan alapvető forrásait, mint a munka termelékenységének emelése, a termelés, az építkezés, a szállítás, az áruforgalom önköltségének, illetve költségének, valamint az igazgatási költségeknek csökkentése, a pazarlás, a fölösleges kiadások megszüntetése, és különösen a legszigorúbb takarékosság, nemcsak a gazdaságban, hanem a népi demokrácia minden területén.

A második ötéves terv az iparban, ü —ezőgazdaságban, a közlekedésben, az áruforgalomban a minőségi munka, a minőségi színvonal emelésének terve legyen. A második ötéves ter'vben )a termelésben, a szállításban és a termelt javak for- galombahozatalánál fokozott mértékbe- kell érvényesíteni a korszerű technika, tudomány és a gazdaságosság szempontjait.

A második ötéves terv időszakában meg kell változtatni, az első ötéves terv időszakához képest, a felhalmozás és a fogyasztás arányát, a fogyasztás, mindenekelőtt a dolgozók ^közvetlen fogyasztása javára. Ilymó- don is biztosítani kell, hogy a lakosság életszínvonalának emelése a tervben előírt mértékben megvalósuljon,

A második ötéves tervidőszakban a népgazdaság fejlesztését elsősorban nem nagyszámú új üzem létesítése hanem főként a meglévő termelő- és szállító apparátus fokozottabb és gazdaságosabb kihasználása s a közlekedési hálózat, mindenekelőtt a vasút korszerűsítése révén kell megvalósítani,

szocialista iparosítás következtében megerősödött, koncentrálódott, vonzóereje meghatványozódott, s most már nemcsak történelmi szerepénél de műveltségénél és számánál fogva is hivatott vezető, hegemon erő hazánkban. (Taps.)

Népi demokráciánk vívmányainak, nemzetünk gazdasági és

kulturális eredményeinek a parasztság is egyenjogú részese és élvezője.

Ennek megfelelően az egész dolgozó parasztság ma gazdagabb, politikusabb, műveltebb, igényesebb. Megnőtt szemhatára s ma jobban értékeli, mint bármikor azelőtt, a munkás-paraszt szövetséget. Az új szakasz politikája, mely a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatban az egész dolgozó parasztságnak segítségére siet, meggyőzte az egyénileg dolgozó parasztokat arról, hogy a párt és a kormány felismeri, őszintén feltárja és kijavítja a hibákat, melyeket a gazdaságpolitikában elkövetett, s ezzel újra szorosabbra fűzi a munkás-paraszt szövetséget.

A mi viszonyainkra is áll az, amit Lenin az orosz parasztságról mondott: „A parasztság ^elégedetlen lehet hatóságaink munkájának egyik vagy másik részletével, lehetséges, hogy panaszkodik rá. Ez természetesen lehetséges és elkerülhetetlen, mert apparátusunk és állami, gazdasági szervezetünk még túlságosan rossz ahhoz, hogy ennek elejét vegyük, de mindenesetre teljesen kizárt, hogy komolyan elégedetlen legyen velünk az egész parasztság“. (Lenin Müvei 33. kötet, 424. old.)

A mi parasztságunk elégedetlensége is hasonló. Bosszantja, ha a tanács ridegen bánik vele, ha a bürokrácia zaklatja, ha a szövetkezetben nem tudja megvásárolni azt, amire szüksége van. De ha ez a parasztság a múltra gondol, a Horthy- idők hárommillió koldusára, az em- bervásárok megalázott népére, a csendőr, a szolgabíró és a nagybirtok uralmára, a kulák basáskodására, arra, hogy a paraszt előtt zárva volt a felemelkedés minden útja, hogy ő is, gyermekei is ki voltak rekesztve a kultúrából, a nemzet életéből, hogy maga a paraszti név is megvetést ás elnyomottságot fejezett ki, s összehasonlítja mindezt a jelennel, úgy a választás nem kétséges: azok oldalán áll, akik az Stkos múlttól megszabadították. A parasztság túlnyomó többsége azt a népi demokráciát választja, mely szélesre tárta előtte és gyermekei előtt a szabad érvényesü. .lés kapuját, mely megbecsüli őt és munkáját és bevonja minden területen az államépítés minden ágába. A parasztság saját tapasztalatából meggyőződött róla, hogy a tőkés diktatúránál sokkal jobb a népi demokrácia. a proletárdiktatúra, s o meggyőződése mellett szilárdan kitart, (Hosszantartó lelkes taps.)

A második ötéves tervidőszakban biztosítani kell, hogy az iparunkhoz, különösen vaskohászatunkhoz és gépgyártásunkhoz szükséges legfontosabb nyersanyagok, a koksz és a vasérc eddiginél nagyobb hányadát magunk termeljük. Kulcskérdésként kell kezelni és véglegesen meg kell oldani a lakosság, a népgazdaság és az ipar zavartalan ellátását villamosenergiával, szénnel, folyékony üzemanyaggal, a termelés megfelelő fokozása révén.

A második ötéves terv időszakában meg kell erősíteni és tovább kell fejleszteni — a reális szükségletnek és a népgazdaság teherbíró képességének megfelelően — honvédelmünket és államvédelmünket.

A második ötéves terv irányelveinek megállapításánál és a terv kidolgozásánál nagyobb mértékben kell számolni országunk sajátosságaival, természeti-gazdasági adottságaival, a népgazdaság különféle ágainak hagyományaival, a rendelkezésre álló szakképzett munkaerővel és műszaki káderekkel, mint ez az első ötéves tervnél történt. Mindenekelőtt a népgazdaság azon ágait kell fejleszteni, amelyeknek fejlesztéséhez országunk megfelelő alapokkal rendelkezik nyersanyagban, tapasztalatban, szakképzett munkaerőben, g amely tér melési ágaknak fejlesztése leginkább megfelel népünk életérdekeinek.

A második ötéves terv megvalósításának eredményeként a jelenleg elmaradt mezőgazdaság felzárkózik a szocialista iparhoz, ' népgazdaság egészében uralkodóvá válik a termelés szocialista rendje, általános érvényre jut népgazdaságunkban a c=:c:allzmus alaptörvénye. Mindezzel lerakjuk a szocializmus alapjait országunkban. (Lelkes, hosszantartó taps.)

a múltat, nem tették le a fegyvert, nem adták fel a reményt, hogy külföldi segítséggel még visszanyerjék elvesztett hátai. akat. De a népi demokrácia növekvő ereje óvatosságra kényszeríti őket; sokan közülük már elhelyezkedtek a különböző intézményekben, vállalatoknál, az építkezéseken, az állami gazdaságokban s onnan folytatják^ most már mint „dolgozók“ szívósan, alattomosan -knamunkájukat a népi demokrácia aláásására. Az osztályharc tapasztalatai azt mutatják, hogy az ellenség fokozódó elkeseredéssel védi még megmaradt területét s így megpróbálja visszanyerni azt, amit elvesztett. Ebben a törekvésében támogatják az imperialisták, akik százféle úton_módon sietnek szorongatott ügynöküknek segítségére, bátorítják őket, megpróbálnak nyomást gyakorolni társadalmunkra, hogy ezzel is könnyítsenek hazai cinkosaiknak helyzetén. Ezt tapasztalhattuk a mnu évben, amikor az ellenség az olya- helyes intézkedéseket, mint az amnesztia, -7 internálások megszüntetése, a begyűjtési és adóhátralékok elengedése, azonnal igyekezett félremagyarázni, a maga hasznára fordítani s úgy beállítani, hogy e rendszabályok a népi hatalom gyengeségének a jelei. A kúlákok a falun rögtön aktivizálódtak. támadást kezdtek a termelőszövetkezetek ellen, arra biztatták a parasztságot, hogy ne teljesítse a beadást, ne fizessen adót, s akkor az idén is elfogják engedni. A gyárakban megbúvó ellenség a tervteljesítés, a munka- és termelési fegyelem ellen agitált.

Az ellenség agitációját megkönnyítette, hogy pártszervezeteink, tanácsaink, állami szerveink megengedhetetlen liberalizmust tanúsítottak ebbe-i a helyzetben s nem léptek fel kellő e éllyel az ilyen jelenségekkel szemben. Az ilyen ellenséges támadások és kísérletek visszaverése nem csak állami feladat, sőt gyakran az állam el sem tudja végezni, mert nem egyszer olyan álcázott formában jelentkezik, melynek leleplezéséi csak politikai eszközökkel, párttagjaink és pártszervezeteink, de a népi demokrácia minden hívének felvilágosító munkájával lehet elérni. Jóidéig azonban sajtónk és agitációnk túlsá- gos~n aláhúzta mindazt, amit a párt és a kormány intézkedései nyújtottak, de elhanyagolta annak kihan'-- súlyozását hogy

a nép anyagi jólétének emelkedéséhez elválaszthatatlanul hozzátartozik az állampolgári fegyelem megszilárdítása, az állam- polgári kötelességek teljesítése, valamint a kártevők, a rendbontók, a szabotálók leleplezése is.

Némi javulás ezen a téren csak az utolsó időben mutatkozik, de közben az ellenséges aknamunka elég komoly károkat okozott népi demokráciánk politikai és gazdasági életében.

Fártszervezeteinknek, párttagjainknak, a népi demokrácia minden hívének résen kell lennie és éberen kell őrködnie, hogy az osztályellenség bármilyen megnyilvánulását azonnal felismerje és visszaverje.

Az éberséget a népi demokrácia jelenlegi fejlődési szakaszán tehát fokozni kell. De ugyanaknyolcosztályos általános iskola teljes kiépítését az egész országban. A művelt, kulturált, a városi lakossághoz hasonlóan széleslátókörű, öntudatos parasztság a falu szocialista fejlődésének elengedhetetlen feltétele.

Az alsói okú oktatás fejlesztése kapcsán nem egyszer találkozunk olyan véleményekkel, mintha most az általános iskolák mögött másodrendű kérdésként kívánnánk kezelni a felsőoktatás ügyét. Erről természetesen szó sincs. A szocializmust építő Magyarországnak a jövőben nem kevéshbé, hanem nagyobb mértékben lesz szüksége középiskolai és egyetemi képzettségű szakemberekre. Egy pillanatra sem tévesztjük szem elől, hogy az egyetemi hallgatóság munkás-paraszt többsége az oktatásügy demokratizálásának legalább olyan nagy, vagy nagyobb diadala, mint az általánossá tett általánosiskola. Az általánosiskola nyolc osztálya nemcsak cél, hanem eszköz is: a legtehetségesebb fiatalok számára út a közép- és főiskolai műveltség megszerzése felé. Továbbra is teljes mértékben időszerű a magasabb fokú oktatás fejlesztése, de a jelen helyzetben nem a mennyiségen, hanem a minőségen van a hangsúly!

Az oktatás ismeretközlő feladatai mellett előtérbe kell állítani az iskola nevelő feladatait.

Ahhoz, hogy pedagógusaink megfelelhessenek a fokozott követelményeknek, a család s a társadalom részéről nagyobb iákor vigyázni kell arra, hogy ez az éberség ne öltse fel általános bizalmatlanság és gyanakvás formáját

azokkal szemben, akik a felszabadul lás előtt nem álltak a mi oldalun-i kon, vagy a Horthy-rrodszer külön-* féle szervezeteinek voltak tagjai. A felszabadulás óta eltelt évek erednie.* nyei — mint mondottuk — az ilyen emberek zömét meggyőzték a népi demokrácia igazáról. Közülük nagyon sokan népi hatalom híveivé vál-i tak, s őszintén együttműködnek véli; a szocializmus építésén. Ugyanakkor gyakran tapasztalható, hogy azok az elvtársak, akik a párt vagy állam te; illetőn kádermunkával foglalkozna!, ezt a fontos tényt nem egyezer figyelmen kívül hagyják, s ezzel eltaszítják az átntvelödö. hozzánk fejlődő kádereket. Az éberséget nem egy elvtárs túlzott bizalmatlansággal, gyanakvással helyettesíti s ilyen esetekben a káderekkel való foglalkozás szinte a kihallgatás vagy a yomozás jellegét ölti fel s több kárt hoz, mint hasznot. Az éberség eltorzulása mutatkozik az olyan káderes vagy személyzeti osztályvezető munkájában is, aki az új erők mun'.iábdáliításánál elsősorban a saját biztonságát tartja szem előtt akit folyton gyötör a félelem, hogy hátha mellé fog s akkor őt felelősségre v-uják s ízért annyira óvatos, hogy túlzott elővigyázatosságával vissza-'ti, hátráltatja az eléje kerülő káderek fejlődését. Ki kell küszöbölnünk az ilyen jelenségeket, melyek zavarják az annyira szükséges, helyes éberséget s ugyanakkor megnehezítik, hogy a népi demokrácia minden végérát oda tudjuk állítani, ahol a legeredményesebben doly hat- a szocializmusért.

Népi demokráciánk társadalmi és államrendjének további megszilárdulásával párhuzamosan erősödik honvédségünk is, hazánk függetlenségének, békés építőmunkánknak őre és biztosítéka. Növekszik a honvédség egészséges harci szelleme, tudása, fegyelme, ütőképessége. A népi demokrácia egyik fontos feladata a fejlődés erőteljes támogatása: az ifjúság hazafiságra nevelésénél ennek megfelelően ki kell emelni a honvédelem fontosságát és jelentőséi-** (Nagy taps.)

Rákosi elvtárs ezután a tanácsok munkájával foglalkozott, majd í~v folytatta:

A népi demokrácia mostani fejlődési szakasza új tartalmat, új lehetőséget is új jelentőséget ad a népfrontnak.

Ez év végén lejár a helyi tanácsok négyéves mandátuma s az új tanácsok megválasztása, csakúgy, mint a multévi országgyűlési választások és a kormány megalakítása, a népfront jegyében fog lefolyni. Ez a népfront, moly természetesen nem jelenti a régi pártkoalíció felújítását, pártunk vezetésével a szakszervezetektől a termelőbizottságokig a meglévő tömegszervezeteket fogja össze.

A népfront mint a legszélesebb tömegeket átfogó társadalom- politikai szerv jelentékeny mértékben elő fogja segíteni nemzetünk politikai és morális egységének további megszilárdítását és nagy lépést jelent előre a szocializmus építésének útján. (Lelkes taps.)

IV. Á népi demokrácia társadalmi és államrendjének

további megszilárdulása

Értelmiségünk zömének nincsenek már kételyei arranézve, hogy megtalálja-e helyét a népi demokráciában, bár egy kis része még visszafelé tekint. A régi értelmiség túlnyomó többsége meggyőződött róla hogy a népi demokrácia nagyra értékeli, megbecsüli a hazájához hű értelmiség munkáját s olyan lehetőségeket nyújt képességei kifejlesztéséhez, amiről a tőkés időkben szó sem lehetett.

A népi demokrácia jó munkájának hatására azoknak a polgári elemeknek jelentékeny része, mely kezdetben kritikusan, sőt ellenségesen néz. te az új fejlődést, becsületesen beilleszkedett az építés munkájába.

Minél egységesebb és szilárdabb a népi demokrácia társadalmi és állami rendje, annál szükebb területre szorulnak össze a megvert régi, tőkés rend olyan maradványai, melyek nem tanulnak a fejlődésből s változatlanul ellenséges magatartást tanúsítanak: volt gyárosok, bankárok, nagykeresked-k, spekulánsok, kúlákok, kártevők, a népva- gyon meglopöi, a szocialista építés szabotálói. Ezek az elemek itt nyüzsögnek köztünk, nem felejtették el

V. A népi demokrácia kulturális fejlődése

Általános fejlődésünk eredményei a kultúra területén is megmutatkoznak. Népi demokráciánk kulturális eredményei fokozatosan megváltoztatják népünk világnézetét, kiszélesítik műveltségét, emelik öntudatát, gazdagabbá, sokoldalúbbá teszik életét. /

Néhány kiragadott számadat szemlélteti a fejlődést. 1938-ban 8152 mű jelent meg nyomtatásban,

17.272.000 példányiban. 1953-ban 18.767 mű, 51,079.000 példányban. A rádióelőfizetők száma 1938-ban 419.200 volt, jelenleg meghaladja az

1,100.000-et. A rádió különösen falun terjed. Már folynak a magyar televízió kísérleti adásai is.

Népünk műveltségének kiszélesedését legjobban, a közoktatásügy fejlődése tükrözi. Jelenleg három- szorannyi tanuló szerzi meg az általános iskola 8 osztályának megfelelő képzettséget, mint a háború előtt. Ugyancsak háromszorosára emelkedett a középiskolások és ötszörösére az egyetemi és főiskolai hallgatók száma. A közép- és főiskolai diákok többsége munkás- és parasztszármazású: népi demokráciánk megteremti saját értelmiségét.

A lakosság növekvő kulturális igényei megkövetelik a közoktatás- ügy minőségi fejlesztését. Mindenekelőtt ki kell szélesíteni és meg kell szilárdítani az egész közoktatás alapját: az általános iskola rendszerét. Különösen a falusi és tanyai iskolák fejlesztésével kell meggyorsítanunk a szaktanerökkel ellátott

t

*

A

mogatásra és megbecsülésre van szükségük.

Az oktatás tartalmát tekintve a tárgyi ismeretek szilárd kialakítása mellett nemzeti kultúránk értékeinek: a magyar nyelv, irodalom és történelem oktatásának elmélyítésére kell törekedni,

A népi demokrácia jó munkájának eredményei mutatkoznak >' meg a testnevelés, a sport fej- ' lődésében, s azokban a sikerek- í ben, melyeket a magyar spor- .* tolók a nemzetközi versenyeken elértek.

Ezek a sikerek erősítik a népek bé- kés együttélésének szellemét s növelik a rokonszenvet nemcsak a magyar népi demokrácia — de az egész béketáibor iránt. (Lelkes taps.)

Ifjúságunk hazafias nevelését nemzeti művelődésünk és történelmünk gazdagabban feltárt örökségével kell megalapozni. Az iskolai oktatómunka helyesen hangoztatja, hogy büszkék vagyunk Budai Nagy Antal, Dózsa György, Hunyadi János, Zrínyi Miklós, Thököly Imre, Rákóczi Ferenc, 1848 és 1919 hősi hagyományaira, amelyek mind ecy- egy lépést jelentettek népünk évszázados felszabadító harcában.

A történelmi fejlődés azonban nemcsak forradalmi ugrásokból, hanem a forradalmat előkészítő békés fejlődés, a reformok szakaszaiból is áll, amelyeknek megvannak a maga hősei. Oktatómunkánk foglalkozzon ennek megfelelően Apáczai Cseri János, Tessedik Sámuel* Bolyai Farkas, Széchenyi István*