Szolnok Megyei Néplap, 1954. május (6. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-26 / 123. szám
Tanácskozik a Magyar Dolgozók Pártja III. Kongresszusa Eötvös Lóránd és a magyar társadalmi haladás, a magyar tudomány és technika más úttörőivel is. Túl a közoktatás kérdésén, hadd szóljak ezzel kapcsolatban néhánv szót népünk hazafias neveléséről. A szocialista hazaszeretet, népi demokratikus hazánk szeretete nálunk egyre szélesedik és mélyül, de még r.em hatja át kivétel nélkül az egész dolgozó népet. Oktatásügyünk, tankönyveink előreszaladnak, ha ezzel nem számolnak. De annál inkább építhetünk az egész népben légtől élő demokratikus hazaszeretet hagyományaira, és azokra a nagy eredményekre, amelyeket tíz év alatt e hazafias eszményekből máris valóra váltottunk. A szülőföld, a haza szeretete, felvirágzása és békéjének védelme kivétel nélkül mindenkit mellénk állít, aki A dolgozó népet szolgáló, a haladás eszméit hirdető új magyar irodalom és művészet jelentékeny fejlődésen ment át az utolsó évek folyamán. Számottevő sikereket ért el itthon és külföldön a magyar film, mely továbbfejlődött az új élet és a történelmi témák ábrázolásában. Fellendülőben van a színházi kultúra. A képzőművészetnek nyújtott fokozottabb állami támogatás megkönnyíti az alkotómunka kibontakozását. A zenei előadó- művészek újabb sikerei mellett mind több eredményt értek el a zeneszerzők is. Különösen örvendetesek a felszabadult élet ábrázolása terén elért irodalmi sikerek. Gyors ütemben erősödik a népi demokrácia nevelte írók tábora, szaporodnak a szocialista realizA mi nagy pártunk immár negyedik évtizede harcol népünk szabadságáért, a szocializmus ügyének győzelméért. Egy negyed századon át a föld alatt, az illegalitás nehéz viszonyai közepette küzdött a munkásosztály, a dolgozók életérdekeiért, s a reakció ellen vívott hősi, áldozatos harcával már akkor, a legnagyobb üldözések közepette megnyerte a nép legjobbjainak támogatását, szeretetét és elismerését. A felszabadulás óta eltelt majd- rem tíz esztendő folyamén a Magyar Dolgozók Pártja az ország elismert Vezetőerejévé vált és biztos kézzel irányította azt a fejlődést, melynek eredményeképpen hazánkban a munkásosztály vezetésével a dolgozó nép lett az ország gazdája. Pártunk küzdelmei hazánk megerősítéséért, népünk jólétének állandó emeléséért azért járnak sikerrel, mert pártunk politikai és szervezeti összeforrottsága, ideológiai egysége szakadatlanul erősödik és mind szilárdabbá válik. Ebben az erősödő politikai, szervezeti egységben van a párt legyőzhetetlen ereje! A Központi Vezetőség elmúlt év júniusában megtartott ülésének tör, ténelmi jelentőségű határozatai meghatványozták pártunk erejét, növelték hgrci készségét és továbbfejlesztették pártunk politikai és szervezeti szilárdságát, ideológiai egységét. Az azóta eltelt több mint 10 hónap tapasztalatai igazolják, hogy pártunk ma összeforrottabb és egységesebb, mint valaha. (Taps.) V Egységesebb és összeforrottabb pártunk, mert a kommunisták százezrei érzik pártunk politikájának igazát és helyességét, saját tapasztalatuk alapján győződnek meg arról, hogy pártunk politikája hűen tükrözi mindazt, amit népünk gondol és akar, hűen fejezi ki népünk törekvéseit, vágyait. Pártunk sorainak megbonfchatatlanságát erősítették a pártunk vezetésében végbemenő elvi jelentőségű változások. A káros egyszemélyi vezetés módszerét — amelyből annyi hiba és kár származott — a kollektív vezetés lenini elve és gyakorlata váltotta fel. A párt egysége erősödött és erősebb ma, mint valaha, mert erősödött a pártvezetés egysége is. Mindezek alapján megállapítjuk, hogy nagy pártunk megerősödve, megbonthatatlan egységbe forrva érkezett el Kongresszusunkhoz. (Lelkes taps.) Ebben van — elvtársak —pártunk harcának és munkájának egyik legértékesebb eredménye. Pártunk ereje, befolyása annak- köszönhető, hogy a dolgozó nép pártja, hogy összeforrva a dolgozó tömegekkel, azok célkitűzéseit valósítja meg. Pártunk az elmúlt évek folyamán újra bebizonyította, hogy minden helyzetben ki tudja munkálni népünk számára a legjobb rendszabályokat, hogy nem fél nyíltan, bátran, önkritikusan feltárni az elköve• büszke arra, hogy a haza végre szabad, művelt és erős. Az a mélyreható változás, mely az utolsó években a népi demokrácia minden területén végbement, fejlesztőén hatott a tudományos életre is. A tudományt soha olyan társadalmi megbecsülés nem vette körül, soha olyan támogatásban nem részesült, mint a dolgozók államában. Ennek eredményeképpen jelentékenyen fejlődött a tudományos munka, különösen a műszaki és természettudományok területén. Az eredményekben nem kis része van a Magyar Tudományos Akadémiának, mely 1949. évi újjászervezése óta jelentős munkát végzett szocializmust építő társadalmunk tudományos szükségleteinek kielégítése terén. mus szellemében fogant művek. Uj irodalmunk nagy népszerűségnek örvend a népi demokráciák országaiban és különösen a Szovjetunióban, ahol klasszikusaink mellett egyre gyakrabban jelennek meg fordításban ma élő íróink művei. Az elmúlt évben a Szovjetunióban 25 magyar mű fordítása jelent meg, körülbelül 1,280.000 példányban. Az irodalom új fejlődése és művészeti életünk egységének megszilárdítása érdekében to- í’ább kell javítani a párt és állam irányító tevékenységét. Fel kell számolni a bürokratikus, vagy túl közvetlen beavatkozást az alkotómunka folyamatába. Érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy az írói munka elsősorban az \ VI. Á párt tett hibákat, s hogy gyorsan, határozottan hajt végre fordulatot ott, ahol ezt népi demokráciánk érdeke megköveteli. Pártunk Központi Vezetőségének a múlt év júniusában hozott határozata a párt belső életének, a vezetés módszereinek alapvető megjavításáról lényeges eredményeket hozott. Eredményesen számoljuk fel a pártban hosszú éveken át meghonosodott idealista, kispolgári Habár minden kétséget kizáróan lényeges javulás állapítható meg a párt belső életében és a vezetés módszereiben, mégis le kell szögezni, hogy teljes fordulatot ezen a téren még nem sikerült elérnünk, sőt mi több, számos pártszervezet, sőt még egyes megyei bizottságok munkájában is megmaradt vagy visszatért a régi vezetési stílus, a vezetés nem kollektív, hanem egyszemélyi: meggyőzés helyett a parancsolgatás módszerét alkalmazzák és továbbra is lebecsülik a választott szervek jelentőségét. A javulás ellenére még nem kielégítően fejlődik az önbírálat és a felső pártszervek nem eléggé bátorítják az alulról jövő bírálatot. Vannak olyan pártfunkcionáriusok, akik az alsóbb pártszervezetektől ugyan már megkövetelik az alapos önbírálatot. azonban azt már nem tartják szükségesnek, hogy saiát munkájukat megbírálják és ha mégis jogos bírálat éri őket. akV-'v- azt gyakran nem fogadják el. Vannak olyan pártfunkcionáriusok is, akik a bírálatot „elfogadják”, sőt mi több, „önbírálatot'1 is gyakorolnak, de ezt inkább a pártmunka kicsit terhes veleiárójának tekintik csak. Emiatt hibáikat, hiányosságaikat nem számolják fel és mintha mi sem történt volna, megismétlik munkájukban a megbírált hibákat. Az önbírálathoz való ilyen formális viszony ellen a párton belül küzdeni kell, mert ez a pártot, a pártmunkát csak hátráltatja, mert megnehezíti az elkövetett hibák kijavítását. A bírálat és önbírálat pártunk fejlődésének egyik legfontosabb hajtóereje, s ezért pártunkban feltétlenül biztosítani kel!, hogy a bírálatot és önbírálatot nvo- mon kövesse a hibák és hiá- «■vogwótrok gyors és njaradekta- lan felszámolása, a pártmunka meg,javítás a. Ahol a kritiká szabadon érvényesül, ahol a párt meghallgatja és orvosolja a dolgozók panaszait, ott erősödik a pártdemokrácia, ott szorosabbá válik a párt és a széles tömegek kapcsolata és megnövekszik a pártszervezetek tekintélye. Ahol viszont nem segítik elő a párton belül a kritikát, figyelmen kívül hagyják a . kellemetlen jelzéseket vagy éppen elfojtják, üldözik a bírálatot, ott gyengül a párt és a töíró dolga. Ugyanakkor az írói munka eredménye: maga a mű — a nép ügye. Akár a jelen, akár a történelem témáit dolgozza is fel, a nép pártján állva, a nép kérdéseire kell válaszolnia. Meg kell szüntetni a párt- és állami irányítás túlcentralizálását. Érvényesíteni kell azt az elvet, hogy az egyes területek elvi és gyakorlati problémáit a párt segítségével maguk, a területen dolgozó művészek és kritikusok oldják meg. Azok a kommunista' és pártonkí- vüli írók. művészek és kritikusok, akik a párt célkitűzéseit szíwel-lé- lekkel magukénak vallják, nyílt elvi vitákban küzdjék le a polgárt ideológia és a szektáns nézetek maradványait, alakítsák ki a pártos álláspontot a művészi alkotómunka elvi, politikai és szakmai kérdéseiben. Messzemenő hatáskörre' kell felruházni a kulturális életnek azokat a műhelyeit, amelyek helvi- leg az alkotómunka támogatására hivatottak. A művészeti szövetségektől, könyvkiadóktól, színház- és filmdramaturgiáktól, szerkesztőségektől a nagyobb felelősség és önállóság alapján több kezdeményezést várunk. Nagyobb megbecsülésben és segítségben kell részesíteni az elvhű, következetes és éber kritikát. A szabadság és az önállóság kiterjesztése a kritikai munka színvonalának emelése nélkül eszmei és művészi visszafejlődéshez vezethet míg a kritika egyidejű fellendülése mellett tehetséges író- és művészgárdánk könnvebben kibonthatja alkotói képességeit a népi demokrácia szocialista kultúrájának további felvirágoztatására. (Nagy taps.) nézetet a személyi kultuszról. A párt vezetésében mind erőteljesebben érvényesül a kollektív vezetés lenini elve, pártunkban bátrabban bontakozik ki a bírálat és önbírálat. Közelebb kerültek a párt vezetőszervei a tagsághoz, s maga a párt a néphez. Mindennek eredményeként megnőtt pártunk ereje, a párttagok aktivitása, elevenebbé vált az élet pártunk minden területén. megek kapcsolata, mert a párt nem értesül idejekorán olyan jelenségekről, amelyek később komoly következményekkel járnak. A kritika gyakran a tömegek kezdeményezésének, alkotóvágyának megjelenési formája, és aki ezt elfojtja, mérhetetlen kárt okoz a pártnak. Olyan légkört kell teremteni a pártban, amelyben az egyszerű tag félelem nélkül bírálhat, adhatja elő panaszát vagy bejelentéseit. Ezért a pártban nem maradhat felelős munkahelyen olyan elvtárs, aki nem tud kollektiven dolgozni, aki elfojtja a kritikát, aki elzárja a párt elől a pártdemokrácia friss, éltető levegőjét. (Nagy taps.) A bírálat és önbírálat alkalmazásával kapcsolatban helytelen nézetek is elterjedtek a pártban. Egyesek azt hiszik, hogy minden esetben főként a hibákról, vagy elsősorban a hiányosságokról kell beszélni és csak mellékesen az eredményekről. Az eredmények lekicsinylése helytelen. Ne hallgassuk el — elvtársak — se az eredményeket, se a hibákat; értékeljük minden esetben pártszerűen, kommunista józansággal az elvégzett munkát, mert csak így tudjuk helyesen meghatározni további előrehaladásunk tennivalóit. Biztosítani kell, hogy a kollektív vezetés elve maradéktalanul érvényesüljön a pártmunka minden területén. Nem szabad megengedni, hogy a választott vezetőszerveket bárhol is háttérbe szorítsák. Pártunk választott vezetőszerveiben a legjobb, legtapasztaltabb kommunisták tízezrei vannak. Hatalmas erő, nagy tudás és komoly tapasztalat összpontosul pártunk választott vezetőszerveiben. Ezt az erőt. tudást és tapasztalatot maradéktalanul hasznosítani kell a pártvezetés minden láncszemében. Ezért gondoskodni kell arról, hogy a választott szervek minden fontos kérdést behatóan megtárgyaljanak és azokban döntést is hozzanak. Különös jelentősége van a mi pártunkban a pártaktívának. A mi oártunk tömegpárt — hatalmas erői képvisel. Ahhoz azonban, hogy pártunk e nagy ereje mind eredményesebben szolgálja a párt politikájának sikeres végrehajtását, az kell. hogy a párt vezetöszerveí bátran támaszkodjanak a pártaktívára, a legtevékenyebb párttagok százezres tömegeire. A pártdemokrácia ápolása és erősítése mellett nem szabad megfeledkezni arról, hogy a párt a demokratikus centralizmus alapján épül fel, ami azt jelenti, hogy az alsó pártszervek alá vannak renBiztosítanunk kell az új szakasz politikájának egyöntetű, helyes értelmezését. Erre annál is inkább szükség van, mert pártunkban még elég erős a régihez való ragaszkodás. Példa erre a békésmegyei párt- bizottság munkája, ahol továbbra is baloldali szektáriánus szellemben vitték a párt parasztpolitikáját. A középparasztokat nem tekintették a munkásosztály szövetségesének és a párt politikáját eltorzítva, a szövetkezeti parasztokat szembeállították a középparasztsággal. Hasonló baloldali hibákat követtek el más megyei párt^rnttságok és pártszervezetek is. Másrészt, különösen az utóbbi időben, tapasztalható, hogy az új szakasz politikáját jobboldali, opportunista irányban torzítják el. Vannak, akik azt hiszik, hogy az új szakasz politikája lazább állami és munkafegyelmet jelent. A dolgozókról való gondoskodást egyesek úgy értelmezik, hogy a béralaptúllépés, a normák lazítása ellen már nem szabad olyan határozottan fellépni, mint a múlt év júniusa előtt, hogy a begyűjtés és adóbeszedés elhanyagolható, mert az, együttjár a parasztok „nyugtalanításával1’, „zaklatásával”. Ezek a helytelen nézetek és az a tény, hogy nem folytatunk ellenük következetes harcot, nagyon A számok azt mutatják, hogy pártunk fejlődése lassú és pártszervezeteink nem helyeznek elég súlyt arra, hogy a szocialista termelésbe újonnan belépett sokszázezres tömegből és a régi dolgozók közül a legjobbakat pártunk tagjai, illetve tagjelöltiei közé felvegyék. Ezer és ezér olyan pártszervezetünk van. amely évszámra egyetlen új tagot vagy tagjelöltet nem vesz fel. Ezen a helyzeten feltétlenül változtatni kell. A felvételnél azonban nem a számra vagy a mennyiség növelésére, hanem a minőségre kell törekedni. Külön figvelmet kell szentelnünk a mezőgazdaság fejlesztésével és a falu szocialista építésével kapcsolatban a termelőszövetkezeti pártA Központi Vezetőség múlt év júniusi ülése rámutatott arra, hogy tártunkban elmaradás tapasztalható az ideológia és az elmélet terén. Az új szakasz feladatai a dolgozó nép fokozott közreműködését és aktivitását követelik meg. Ezért rendkívül megnőtt a propaganda és az agitáció szerepe. Az ideológiai munka 'megerősítése és továbbfejlesztése viszont elengedhetetlen előfeltétele a propaganda- és agitációs munka megjavításának. Központi Vezetőségünk az^ elmúlt hónapokban napirendre tűzte a pártpropaganda; az agitáció, a köznevelés és az irodalom kérdéseit s kidolgozta a velük kapcsolatos feladatokat. Központi Vezetőségünk e határozatai számottevő segítséget nyújtottak pártunk úi politikájának megértéséhez és végrehajtásához. Pártunk központi lapja, a .Szabad Nép’* és elméleti folyóirata, a „Társadalmi Szemle munkája e téren javult; gyakrabban foglalkozik azokkal az elméleti és ideológiai kérdésekkel, melyek népi demokráciánk úi fejlődési szakaszával kapcsolatosak. Mindez azonban csak szerény kezdet. Központi Vezetőségünk határozatai megkövetelik, hogy lapjaink és folyóirataink rendszeresen vessenek fel ideológiai kérdéseket, bíráljanak nyíltan, bátran, nem általánosságban, hanem konkrétan, magyar vonatkozásban — személyekre való tekintet nélkül. Egészséges szellemű. a haladást szolgáló ideológiai vitákat kell indítani, illetve ilyen viták kibontakozását elő kell segítenünk az irodalom, a tudomány, a művészetek legkülönfélébb területein. A fordulat, melyre az ideológiai és elméleti munka terén feltétlen szükség van, még nem történt meg. Ezárt minden módon elő kell segíteni és bátorítani kell az Ideológiai és elméleti munka kibontakozását. delve a felsőbb pártszerveknek, s á felsőbb szervek határozatai a párt minden tagjára kötelezőek. A párt-i ban vasfegyelemnek kell uralkod-i nia: ezért nem szabad tűrni a párt-i ban semmiféle fegyelmezetlenséget, a párt- és kormányhatározatole megsértését, vagy figyelmen kívül hagyását. komoly károkat okoztak már az ál-» lamnak. Vannak olyan elvtársak is, akik az új szakasz politikáját úgjt értelmezik, hogy kulákveszély már nincs. Ennek következtében a kuláU aktivitása megnőtt, anélkül, hogy párt- és állami szerveink részéről komoly ellenállásba ütközött volna, E helytelen nézetek elterjedése kö-» vetkeztében lazult a munkafegye-i lem, kedvezőtlenül alakult a munka termelékenysége, megnövekedett a béralaptúllépés, nem csökkent, ha-» nem tovább nőtt az önköltség és a falun konioly nehézségek mutat-» koznak a be"vüjtésb°n rz adó-i fizetésben. Pártunk helyes politikáját meg kell védeni mind a baloldali, mind a jobboldali veszéllyel és eltorzítással szemben. Feltétlenül biztosítani kell a párt-» és kormányhatározatok helyes és egyöntetű értelmezését, pontos és maradéktalan gyakorlati végrehaj-i tását. A pártot tehát az eddiginél erőteljesebben kell az éberség szellemében nevelni, gondoskodni kell arról, hogy a kommunista éberség ne csak az ellenséggel szemben, hanem a párt politikájának végrehajtásában megmutatkozó „baloldali” és jobboldali torzításokkal szemben is fokozódjék. szervezetek tagfelvételére. Bár aa elmúlt hónapok alatt több mint ezer olyan tagot vettünk fel soron-» kívül, tagjelöltség nélkül a pártba, aki kitűnt a termelőszövetkezetek megvédésében, s így megkönnyítettük az úi pártszervezetek megalakítását, még mindig ezer körül jár azoknak a szövetkezeteknek a szá- ma. melyekben nincsen pártszer-» vezet. Arra kell törekednünk, hogy ne legyen termelőszövetkezet jól működő, erős pártszervezet nélkül. Fel kell hívni a figyelmet arra isw hoev az értelmiségiek száma pártunkban még mindig kevés, és elmarad az értelmiségiek nóveke-» désének aránya mögött. Az előttünk álló nagy feladatok, a nép anyagi jólétének emelése, a mezőgazdaság erőteljes fejlesztése megkövetelik, hogy agitációnk és propagandánk a legszélesebb réten eekhez, köztük a falvak és a ta-» nyák dolgozóihoz forduljon. Űj célkitűzéseink a pép legszélesebb tömegeinek aktivizálását, közreműködését követelik meg, s ehhez eleven, bátor agitáció és propaganda kell. Olyan agitáció és propaganda, mely világos, érthető, népszerű nyelven ad választ minden felmerült kérdésre, mely mozgósítja a dolgozókat a nehézségek legyőzésére, s ugyanakkor élesen, harcosan szembeszáll a nyílt vagy burkolt ellenséges propagandával. Agitációnk legyen erőteljes, kapn csolódjék az aktuális, az égető feladatokhoz. a dolgozók életének problémáihoz, mutassa meg az egyszerű dolgozó munkájának s eredményeinek összefüggését az országos feladatokkal, s így adjon szélesebb láthatárt, nagyobb perspektívát. Ebből a szempontból át kell vizsgálnunk és meg kell javítanunk nemcsak népnevelőink, de a sajtó, a rádió munkáját Is. Az osztályharc régi tapasztalatai hogy az ellenség befészkeli magát arra a területre, melyet elhanya-» gólunk. Ez természetesen az ideoló-» gia területére is vonatkozik. A ka-> oitalizimus anyagi bázisa erősen ör-zeszükült. De a kapitalista gondolkodás gazdasági bázisa nélkül Is tovább él és még hosszú észtén-« dókig a legkülönbözőbb formákban igyekezni fog befolyását népi de-» mokráciánk minden területén érez-» tetni. A tőkés ideológia hazai meg-» maradását minden eszközzel támogatja, továbbél' ti az imperialista környezet is. mely módját ejti annak. hogy ideológiáját a legkülönbözőbb csatornákon át eljuttassa hozzánk. Az elmúlt hónapokban tapasztalhattuk; hogy a régi rend (Folytatás az 5. oldalon.) Az új magyar művészet és irodalom A bírálat és önbírálat pártunk fejlődésének egyik legfontosabb hajtóereje Pártunk helyes politikáját meg kell védeni minden eltorzítással szemben Pártunk erősebb, egységesebb lett Az ideológiai munkáról A I
