Szolnok Megyei Néplap, 1954. május (6. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-28 / 125. szám

PARTBIZOTTSAß-eS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IV. évfolyam, 125 szám Ara »>0 fillér 1954 málus 28.. oénte't Munkások! Dolgozó parasztok! A terv teljesítés, a növényápolás kimagasló eredményeivel járuljatok hozzá a 111. párt* kongresszus munkájához! Tanácskozik a Magyar Dolgozók Pártja III. Kongresszusa A KONGRESSZUSRÓL ÜDVÖZÖLJÜK MEGYÉNK MINDEN DOLGOZÓJA'f SZÍVBÖLJÖVÖ ÜDVÖZLETÜNKET KÜLDJÜK MEGYÉNK HŐS MUNKÁSAINAK, TERMELŐSZÖVETKEZETI TAGJAI­NAK, DOLGOZÓ PARASZTSÁGUNKNAK ÉS ÉRTELMISÉGI DOLGOZÓINKNAK ARRÓL A HELYRŐL, AHOL ORSZÁ­GUNK SORSÁRÓL, BOLDOGABB JÖVŐJÉRŐL TANÁCSKOZ­NAK NÉPÜNK LEGJOBBJAI. ÖRÖMMEL ÉS BÜSZKESÉGGEL HALLUNK ÜJ HÍREKET ÜZEMEINK, TERMELŐSZÖVETKEZETEINK ÉS DOLGOZÓINK ÜJABB TERMELÉSI EREDMÉNYEIRŐL ÉS AZT KÉRJÜK, HOGY A KONGRESSZUS JELENTŐSÉGÉHEZ MÉLTÓAN A DOLGOZÓK ÉLETSZÍNVONALA EMELÉSÉNEK MEGGYORSÍ­TÁSA ÉRDEKÉBEN MEGYÉNK MINDEN DOLGOZÓJA FO­KOZZA ERŐFESZÍTÉSEIT A NÖVÉNYÁPOLÁS GYORS EL­VÉGZÉSÉÉRT. A KONGRESSZUSI VERSENY ŰJ. NAGY EREDMÉNYEIÉRT. MEGGYŐZŐDÉSÜNK, HOGY EZZEL ME­GYÉNK DOLGOZÓI MÉLTÓAN HOZZÁJÁRULNÁK A KON­GRESSZUS TANÁCSKOZÁSAINAK SIKERÉHEZ. JÓ MUNKÁT ÉS SOK SIKERT KÍVÁNUNK! A KONGRESSZUSNAK JELENTJÜK Várják a gépeket a földeken. Tudja ezt övári János brfgádve/.elö, exért jár élen a gépjavításban a kongresszus tiszteletére folyó munkaversenybeii a Mezőgazdasági Gépjavítóban. Hegedűs Pál keuiencés a Tiszanienti Vegyiművekben. Kongresszusi vállalását b csülcttcl teljesít]. Több könyv, .több füzet a gyermekeknek. Ezért dolgozik Dancsi Barnabásné válogatónő a szolnoki Papírgyárban. Teljesítménye a kongresszusi héten átlag 160 százalék. Gerő Ernő elvtárs felszólalása Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! A Központi Vezetőség beszéd mólója, támaszkodva a múlt év jú­niusában, októberében és decem­berében hozott határozatokra, meg­állapítja. hogy a legközelebbi években a fő feladat, amelyet meg kell ol­danunk, mezőgazdaságunk ter­melésének erőteljes növelése, úgy a növénytermelés, mint az állattenyésztés hozamának igen jelentős emelése, s ezáltal a gabonakérdés megoldása, né­pünknek fokozott ellátása hús­sal, zsírral, főzelékkel, gyü­mölccsel, borral és egyéb élel­miszerekkel. Nem felesleges talán emlékeztetni arra, hogy Központi Vezetőségünk határozatai s a Központi Vezető­ségnek a kongresszus elé terjesz­tett beszámolója ezt, éppen ezt je­löli meg fő feladatként. Nem feles­leges talán felhívni a figyelmet erre mindenekelőtt azért, mert úgy látom, hogy eddigi vitánk, bár érintette a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok kérdését, szinte elment a decemberi határo­zat mellett, mintha ennek meg­valósítása már a zsebünkben lenne. Annál inkább szükséges emléke­zetbe idézni, hogy pártunk a leg­közelebbi évekre s a Központi Ve­zetőség. beszámolója értelmében — amennyiben a kongresszus a Köz­ponti Vezetőség beszámolóját jóvá­hagyja — legalább is a második ötéves tervidőszakra 1960-ig fő fel­adatként a mezőgazdasági termelés fellendítését jelöli meg. mert ezzel a feladattal, a miüt évi decemberi határozat végrehajtásával elmarad­tunk, mert e határozat végrehaj­tása nem halad kielégítően. Las­san; vontatottan, s nem elég terv­szerűen fogtunk hozzá a mező- gazdasági gépek fokozott gyártásá­hoz, s e téren a mezőgazdasági géptípusok meghatározása, kidolgo. zása terén még mindig sok a bi­zonytalanság. Nagy késedelem mu­tatkozik a mezőgazdasági építkezé­sek és beruházások megvalósításá­nál. Lassan, vontatottan történik egész mezőgazdasági gépezetünk átállítása az új feladatokra, a túl­zott centralizáció megszüntetése és a káderek átcsoportosítása; bár a párt és a kormány nem keveset tett eddig a decemberi határozat megvalósítására, mégis világosan kell látni, hogy erre a feladatra az eddiginél sokkal, de sokkal nagyobb erőket kell összpontosítanunk; ha azt akarjuk, hogy munkánk meg­felelő eredménnyel járjon. Propagandánk és agitációnk is elégtelen még ebben a tekintetben. Sőt meg kell állapítani, hogy az első nekibuzdulás után propagan­dánk és agitációnk a decemberi párt- és kormányhatározat meg­valósítására bizonyos mértékig el­lanyhult. Mindezen határozottan változtatnunk kell. Az erőknek igen komoly átcso­portosítása nélkül lehetetlen a mezőgazdasági termelés gyors­ütemű, nagymértékű emelése és már most el kell kezdenünk a következő mezőgazdasági év alapos előkészítését. Nem szabad vesztegetnünk a drága időt s ennek az előkészítésnek folynia kell úgy a közponnti szer­vekben, párt- és állami szervek­ben, mint a középszerűekben, és lent a járásokban és a falvakban, a termelőszövetkezetekben, az egyéni gazdaságokban, az állami gazdaságokban de az üzemek­ben és a gépállomásokon is. — Csakis ilyen módon leszünk képe­sek a decemberi határozatot a gya­korlatba átültetni, s ezzel biztosí­tani a fő aránytalanság megszün­tetését népgazdaságunkban, bizto­sítani népünk jobb ellátását hús­sal, disznóhússal is, zsírral, s min­den egyéb szükséges mezőgazda- sági termékkel. Pártunk azt mondja, hogy a leg­közelebbi évre politikánk kulcs­kérdése a mezőgazdasági termelés fellendítése. Nyilvánvalóan követ­kezik ebből tehát, hogy e feladat megvalósításának kell áthatnia egész munkánkat, ezzel kell a leg­szorosabban összekapcsolnunk egyéb fontos feladatokat, amelyekről itt Ami a munka termelékenységét illeti, ez a felszabadulás óta a gyáriparban hatalmasan emelke­dett. Sokkal-sokkal kisebb mér­tékű volt az emelkedés a mező- gazdaságban. Az egész magyar gyáriparban az egy főre eső ter­melés értéke összehasonlítható ára­kon számítva, 1953-ban 73 száza­lékkal volt magasabb, mint 1938- ban. Egészében véve tehát a munka termelékenységének emelkedésével az utóbbi évek folyamán nem lehe­tünk elégedetlenek. A munka ter­melékenysége azonban gyáripa­runkban a legutóbbi évben, 1953- ban alig nőtt, sőt a könnyűipar­ban és az élelmiszeriparban vala­melyest csökkent. 1954 első negye, dében pedig a munka termelékeny­sége, azaz az egy munkaórára jutó temelési érték gyáriparunkban nemcsak az előző év negyedik ne­gyedéhez képest csökkent — ami hiba. de más. esztendőkben is elő szokott fordulni — hanem 1953 első negyedéhez képest Is. Mindez azt mutatja, hogy az utóbbi időben a munka termelékenységének fej­lődése terén nálunk megtorpanás mutatkozik. Olyan jelenség ez. amelyre igen komolyan fel kell figyelnünk, s meg kell tennünk mindent annak érdekében, hogy a munka termelékenysége iparunk­ban is, de egész népgazdaságunk­ban is egyenletesen, tervszerűen, következetesen emelkedjék. Annál inkább fel kell figyelnünk erre a jelenségre, mert ugyanak­kor, amikor a termelékenység emelkedésében említett megtorpa­nással találkozunk, azt is tapasz­taljuk, hogy a dolgozók átla.^kere­a kongresszuson már több felszóla­lásban esett szó. Itt: mindenekelőtt olyan kérdé­sekre gondolok, mint a munka termelékenységének emelése, az ön­költség csökkentése, a minőség meg­javítása; a takarékosság kérdése. Nyilvánvaló, hogy mindezeknek a feladatoknak a megoldását teljesen helytelen volna elszakítani a fő­feladattól; amely egész munkánk­nak kulcskérdése, a mezőgazdasági termelés emelésétől. setének emelkedése túlhaladta a termelékenység emelkedését. így az iparban az egy munkaórára jutó termelés értéke 1953-ban 4.4 száza­lékkal emelkedett 1952-höz képest, a munkások átlagórabére pedig ugyan­ezen idő alatt 8.6 százalékkal nőtt meg. 1954 első negyedében az egy főre jutó termelés értéke 6.6 száza­lékkal alacsonyabb volt, mint 1953 megfelelő időszakában, viszont az egy főre jutó átlagkereset 15.6 szá­zalékkal magasabb volt. • Mi az oka annak, hogy a munka termelékenysége, amelv Iparunk­ban a hároméves terv-időszakban is és az első ötéves terv idején is évről-évre igen jelentősen emelke­dett, a múlt évben már csak kis mértékben nőtt. s hogy ezen. a té­ren nálunk az utóbbi időben •— mint említettem; — megtorpanás észlelhető? Vannak, akik objektív körülmé­nyekre hivatkoznak. Objektív kö­rülmények kétségtelenül vannak. A népgazdaság erőinek átcsoportosí­tása a múlt év második felében és ez év elején magábanvéve is ko­moly nehézségekkel járt és ezek átmenetileg kedvezőtlenül hatottak a termelékenységre. Ugyancsak ko­moly nehézséget jelentett az 1953— 1954. évi szokatlanul szigorú; hosz- szantartó tél és az áramkorlátozá­sok. A termelékenység nem megfelelő alakulásának, az utóbbi időben a döntő oka bennünk, a politikai és gazdasági vezetés hiányos munká­jában, a felső vezetés és a minisz­tériumok és üzemek vezetésének hiányosságaiban rejlik. Munkásosztályunk, műszaki- (Folytatása a 2-ik oldalon.) Az életszínvonal növelése érdekében — fordulatot a munka termelékenységének emelésében

Next

/
Thumbnails
Contents