Szolnok Megyei Néplap, 1954. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1954-03-14 / 62. szám
Hip *<At A vontatottan vérzik a tavnari nrnatát. Kilencedik csípés SZATIRIKUS OLDAL 1954. március 14 V etőmagcsere JászfelBéren nem tndatosítjáfe a TCtGmagrwiere jelrntőséírét, mórt »nincs, aki kidobolja» Dolgozó paraszt: Tanácselnök elvtárs. mi van a vetőmagcsenével? Tanácselnök: Nem tudom. Nem hallottam, hogy dobolták volna. Jogos kívánság' JiszárOkszálláson 11 kút ross*. A jószágokat nem todjik Itatni — Kérek egy nagyfrCccsUt.. i. Valamit csak kell inná! iw'iTmH>iTnTiuTTwtftnw,irywwwfn»i’'vrififfMW|rrrw)r*nwTTrEW> Különös ebéd A íörökmlklós! Barnevál ebédlőjében tollat fosztanak. „Csak tavasz ne jönne sohasem...“ Vigyáznak a Nzcmfik fényére A bánrévl állami gazdaság javítóműhelyében -r nem kerítették el a hegesztő részleget. — Hát maguk miért kötötték be a szemüket:, hiszen így nem látnak! — Maga se fog, csak a hegesztő elkezdje a munkát. Micsoda szerencse ?! ’ A karcagi rizsszalma feldolgozónál nem építettek üzemi étkezdét. ‘jÁdk-JkMH 'dOxkdd a £iíió4K-taKyá&ato Kőtelken a tanács bálán A narr láz még el »cm ült S Jász Kan Kakas a Petőfi Tszcs-hez elrepült. »Tyűha! Azt a kntyafáját!» — kőkorit,1a a Kakas — »Itt lehet csak kapargálnl A szemétdomb jó magas». Száll a Kakas a tanyában. Csattogtatja szárnyalt, Kntatgatva a tsz-nek Féltve őrzött tárgyait. Siló gödrök tetejében Kiirge lába megakad. Éber szemmel körülnéz és Ivapirgálnl ott marad. Egy gödörbe az ősz őta Répa bűzlik nem silő. Belekukkant s előtárni A kegyetlen, zord való. Tavaly nyáron és az őszön Siló nem került bele. S hogy üresen ne tátongjon, így répával lett tele Jól termett a marharépa. Fnnyt még tán sose volt! Egy-cgy kocsi tíz-mázsánál Jóval többet felpakolt ötvenncl volt? ötvenöttel? Már nem tudja senki azt. »No a télen nem lesz gondunk!» - Ebben nyertek bó vigaszt. Felprlzmázták a *ok répát Jó bét méter magasan. Rizsszalmával bezsuppolták S rámondták: »No, rendben van!» Délről ajtó, északról meg Vályogból lett vertelek Malter nélkül. — S száz lyukon i Befújtak a zord szelek. A födémre a fagy ellen Nem jutott egy rögdarab, Mert mindenki azt vitatta. Nincsen nála okosabb. Jött a nagy fagy, s a sok répa Egy tömeggé átfagyott S kiolvadva lekvárrá le>tt Ontva terhes büz.szagot. Jász Knn Kakas knkoré.kol: »Ezt a nagy bűzt nem bírom Nem Is jövök ide csak ha Kinyílik a liliom!» Nyolcvankilenc bölcs helyébe Lett volna csak egy okos. Közös vagyon mentve volna S nincs e vers, e gunyoros A tanulság: hol egymásnak Jó szót senki nem_ fogad Téíe* M^háj 'nem^apad». — Micsoda szerencse, hogy kitavaszodott?! Itt a friss levegőn EGYED JANOS . Kőtelek. jobban esik az ebed. iimiinmiiMiiiimiimmiimimiiiiHmiiiiiiHiimiiiiiHiimiiimiiiiiiiiiiiimi „JÖ“ TÖMEGKAPCSOLAT Szilvás Sándorné nagykörűi tanácstitkár éem fogadja a hozaá forduló dolgozó parasztokat. Mi az. szaktárs. hóimét -reite a kocsonyát? ■ Gulyásleves ez. de addig fújtam róla a pelvhet. míg megaludt. • .».mert eivtiraak. a jó tCmextcnpcsotet,, fcMost i¥*a érek rá! Jöjjön máetoort“ Mi lenne, ha szószerint vennénk? 9
