Szolnok Megyei Néplap, 1954. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-27 / 22. szám

Szo/iwkmegyd r PLAP MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG MEGYEI TANÁCS LAPJA V| evfolvam 2 2 <itm » vm «(( nilér OSI iana&r 27.. tterda L MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Az alapszervezetek vezetőségének űjjáválasztására készülünk. (2. o.) Növekszik a dolgozók bizalma a tanácsok iránt. (3. o.J Nagy segítséget tudnak adni megyénk nagyüzemei a mezői gazdaságnak. (3. o.) 96 mezegaztfa^ári szakember ie entkezett idáig m.g\énkliea ía.us. munkára A december 19-1 Dárt- •és kormányhatározat óta egyre több szakember jelentkezik falusi munkára, a eleit; ózó Darasztság. a me­zőgazdaság segítésére. Közülük 13—am országos, iparj üzemiből lőtték. Mérnökök, technikusok* akiket túlnyomórészt gépállomásokon, állami gazdaságokban helyeztek el. Megvei. járási és városi tanácsok, vala­mint a megyei vállalatok szakemberei közül pedig 38-am ielentkeztek. hogy termelőszövetkezetben, falun, gépállomásokon mint agronőmusdk hasznosítsák tudásukat. A 96 jelentkezőből 49-et már véglegesem elhe­lyezett a megyei tanácsnál erre a célra alakult bizottság. Fehérvári Rudolf főmérnök az egyetemről. Valóczki Lajos tech­nikus Sztálin Városból került a turkevei gépállomásra. Bránvj István a budapesti Láng Géoevárban volt technikus. Most a mezőtúri gép­állomáson dolgozik. Gará? Sándor, a kunmártom járási tanács agro­­propagandistája volt. s a kungyalui Zöld mező tgzes-be ment agronó­­musnak. Hétfőn, január 25-én jelentkezett a bizottságnál Kovács Ist­ván. áld Sztálinvárosban kubikos brigédvezető. Elmondotta, hogy kis­gyermek kora óta . mindig a mezőgazdaságban dolgozott. Két éves mezőgazdasági szákiskolát végzett Debrecenben. 1951. óta Sztálinváros építésében vett részt. A december 19-1 párt- és kormányhatározat olvasása után arra az elhatározásra jutottam — mondotta Kovács István, hogy visszame­gyek a mezőgazdaságba dolgozni. Bátyám, aki jelenleg is géoálloimá­­si asronómus. — mondotta nekem, hogy milyen nagy szükség van a mezőgazdasági szakemberre falun. Ezért jelentkeztem a gépállomási igazgatóságnál, ahol segédagronómusi beosztást szeretnék kérni. Mun­kámat ezen a vidéken szeretném végezni, ahol születtem. Or5 nmei fogadtam felvételemet. A kisújszállási gépállomásra helyeztek segédagronómusnak. Február elseién lépek mimikába. Ahol már két úi szakember, egv mérnök és egy technikus dolgozik. ígérem, minden tudásommal, igyekezetemmel azon leszek, hogy minél nagyobb segítséget adiak a dolgozó parasztoknak a párt- és kormányhatározat végrehajtásához. Szentpéteri László, a Megyei Állat- és Zsírbegyüitő Vállalatnál adminisztrációs munkakörben dolgozott. Holott okleveles mezőgaz­dász. A határozat tanulmányozása után falusi munkára jelentkezett. A tiszaigari állami gazdaságba került főállattenysztőnek. ahol nagy örömmel látott munkájához, hiszen tudását most már közvetlenül a termelésben tudja hasznosítani. A december 19-i határozat megjelenése óta nemcsak ■szübembe- i iák. hanem évekkel előbb az iparba ment dolgozók közül is számo­sam tértek vissza a mezőgazdaságba, a falura. A kisújszállási termelő­­szövetkezetekbe például idáig 34 férfi és 5 nő kérte újrafelvételét. s a kisújszállási gépállomásra 12 fő jelentkezett traktorosnak, akik fc> rabban már ott dolgoztak. ötBmmel vállalók rhzt a mezoqazdaiáqleileiztéii te.ro meqval óúlás/thól A mezőgazdaság fej­lesztéséről szóló párt­ós kormányhatározat megvalósítását egyre több olyan iólképzett szakember segíti, akik most ezekben a napok­ban falura mennek. Pártunk a legjobbakat küldi, olyanokat, akik ismerik a dolgozó pa­rasztok problémáit: fel­­készültségük. tudásuk biztosíték arra. hoev képesek a nagy tervek megvalósítását segíteni. Tóth Béla elvtárs. a szolnokmegyei pártis­kola vezetője is több­ször foglalkozott jjzzal n gondolattal, hogy fa­lura megy. Négy esz­tendeje előadó és ala­pos tudással rendelke­zik. Két év óta mint iskolavezető végez jó munkát. Az elmúlt na­pokban őt is azzal bízta meg pártunk, hogy Jászberényben segítse a mezőgazdaság fejleszté­séről szóló határozat megvalósulását. Örömmel vállalta ezt a megbízatást és már az ottani városi pártbizott­ság titkáraként dolgo­zik. Terveiről beszélve Tóth elvtárs így nyi­latkozik. ..Első és leg­fontosabb feladatom­nak tartom, hogy a párt és a tömegek kö­zötti kapcsolatot Jász­berényben is megerősít­sük. Februárban kerül sor a termelési bizott­ság megalakítására. Itt is tevékeny segítséget nyújtunk az előkészüle­teket végző elvtársak­­nak.’* Elmondotta még azt is Tóth elvtárs. hogy a párt megbízatását naav kitüntetésnek tartja. Minden ereiével azon lesz, hogy az eddig szerzett tudásával a jászberényi dolgozó pa­rasztokat segítse, A Tissa Cipőgyár dolgozóinak fogadalma a HL pártkongresszus tiszteletére A Tisza Cipőgyár dolgozói elha­tározták, hogy a termelés újabb kimagasló eredményeivel köszön­tik pártunk III. Kongresszusát — s az alábbi célok elérését tűzték maguk elé: 'I Első negyedéves tervün­­u—; két dekádonként teljesít­jük s a tervszerűséget az előírt 98 százalékról 99 százalékra emel­jük. I 2 | A kereskedelmi osztály a verseny feltételeinek biz­tosítása érdekében 4 napos kész­letet biztosít a hiánycikkekből. A többi anyagokból az előírt törzs­­készletet tartja raktáron. Ezzel lehetővé teszi a gumigyár és a ci­pőgyár folyamatos anyagellátását. fTj A gépkarbantartók az el­­—! múlt év decemberéhez vi­szonyítva 59 százalékkal csökken­tik a gépállást. Megszervezik a rendszeres időközönkénti gépszer- Uezeti vizsgát, s a műhelyek ré­szére a gépalkatrészeket állan­dóan biztosítják. A villanyszere­lést úgy végzik, hogy a jelenlegi körülmények között is biztosítva legyen a termelés zavartalan me­nete. 1*1 A gyártmányaink minősé­|5| ^ gének megjavítására vo­natkozó terveket maradéktalanul teljesítjük. Negyedéves exporttervün­ket hiánytalanul valóra­­váltjnk. TT-, A kosárlabdacipők gyár- I—I tását úgy szervezzük meg. hogy február 10-től napi 550 pár exportképes cipőt készítsünk. A férfi flexi szandál gyár­tásának műszaki feltételét a jelenlegi gyártástechnológiával és felszereléssel úgy biztosítjuk, hogy április 1-től ez a műhely is exportképes cipőket készíthessen. Március 1-ig a 3334-es, 3344-es és 3346-os cipőkö-M LÜ ■ m rön megszervezzük az ütemes 'ter­melést, A felsőrészszabászok az, előírt kihasználási arány­hoz viszonyítva 4 százalékos bőr­megtakarítást érnek cl. A csákó­­zók a brupon és felsőrészanyagból 0.3 százalékos megtakarítást vál­lalnak. Egyéb keményárufenál. főrészeknél 0.5 százalékos meg­takarítást vállalunk. A gumigyár­ban, a gyártási technológia pon­tos betartásával az eddig utalvá­nyozott keverékeknek I százalé­kát megtakarítjuk. jYoj Az önköltségek csökken­­— tése érdekében naponta megvizsgáljuk a csákóző és sza­bászat anyagfelhasználását és a tervtől való eltéréseket kimutatjuk, hogy az azonnali intézkedéseket megtehessék a műszaki vezetők. SIKLÓS SÁNDOR igazgató. KA VASI LÁSZLÓ párttitkár, KOCSIS MARIA ÜB. elnök. A Jármfilaví'ő újai)!) mo ors/erelöhmáifoí küld a traktorok javításához j A JÁRMI javítói dolgozói a me­zőgazdasági gépek javításának ha­táridőre történő elvégzése érdeké­ben elhatározták, hogy segítséget adnak a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnak. Január 21-én a Járműjavító hat­tagú motorszerelő brigádja jelent­kezett a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál. Azonnal hozzáfogtak három traktor szétszereléséhez. — Rövidesen a brigád által újjásze­relt gépek bizonyítják munkájuk eredményét. A Járműjavító dolgozói néhány napon belül újabb hattagú mo­torszerelő brigádot adnak segítsé­gül a Mezőgazdasági Gépjavító­nak. Ezenkívül megkezdik a ki­sebb mezőgazdasági felszerelések, szerszámgépek előállítását is a Járműjavítóban, hogy az e téren fellépő igényeket fokozott mérték­ben ki tudják elégíteni a tavasz folyamán. —• A lakosság számára nélkülözhetetlen, fontosabb köny­­nyűipari cikkek gyártását is meg­kezdték. Néhány napon belül több­száz parázslapátot, szemeteslapá­tot és konyhaszéket adnak át a helyi Kiskereskedelmi Vállalatnak. I AZ t‘ZEM dolgozói | lelkesen végzik munkájukat, mert tudják, hogy munkájuk eredménye saját családjuk jólétét, az ország gaz­dasági megerősödését szolgálja. AKIRE BÜSZKÉK VAGYUNK Lakatos János az SZTK építkezésen dolgouő — Szilágyi kőműves brigád egyik kiváló tagja A kemény tél ellenére sem pihennek és mivel külf.6 nm'nkát nem tudnak végezni, hozzáfogtak a belső vakoláshoz. Lakatos elv társon a vakolás sem fogott ki. régi szakember. Ismeri a kőműves szakma minden mozzanatát. Képünk Lakatos Jánős kőművest ábrázolja munka közben. Tcljesítménv e január első dekádjában is 131 százalék volt. Szorgalmas munkával érte el ezt az eredményt. A Minisztertanács határozata a sertésbeadás után járó kedvezményekről Az 1953. évi Jő takarmánytermés lehetővé teszi, hogy a termelők ser­tésbeadási kötelezettségüket 1954. első V, részében teljesítsék. An­nak érdekében, hogy a termelők éljenek a jó termésadta lehetősé­gekkel és azokat a maguk részére anyagilag is minél jobban haszno-Január 25.-én délután megkezdték a próbagyártást az ország első szalmacellulóze gyárában Ismét munkájuk jelen­tős állomásához értek a CeUulózegyár építői, sze­relői. Német és magyar szerelők baráti együttes munkája után január 25- én. megindították az új üzem gépeit, megkezdő­dött a próbagyártás. A legkorszerűbben fel­szerelt gyárban jóformán minden munkafolyamatot gép végez. A szalmaraktá­­rat a tűz megelőzésére víz­vezeték hálózza körül. A biztonsági csapokról 70 fo­kos melegnél. leolvad a fém, 5 így szinte önműkö­dően ssórjá a vizet. Egy hosszú földalatti szállító­­szalagon továbbítják in­nen á szalmát a szecská­zóba. Később levegőnyo­mással kerül az összevá­gott szalma az épület te­tejére épített, úgynevezett „cyklonba”. Innen lefelé az osztályozógépekbe ve­zet a szecska útja. A mi­nőségi osztályozás után a cellulózé gyártására alkal­mas szalmát főzéssel ve­gyianyagokkal keverik, majd szállítócsigán három hatalmas gömbalakú forgó vasfőzőben, gőznyomás alatt megfőzik. A főzés után vasbeton leürítő ká­dakba engedik a főzőedé­nyek tartalmat, ahonnan kúpos rostfoszlató és őrlő gépbe kerül a. szalma. Ez­után egy sűrítőgép prések ki a saennyezőanyagokat. s két durva osztályozógép válogatja ki ismét az ide­gen anyagokat a pépből. A következő munkafolya­matban a szalmapépből kiválasztják a homokot, s ismét sűrítik, majd fino­mabb szitájú gépeken osz­tályozzák. Legutoljára a fehérítőkádba kerül a cel­lulózé. A fehérítés után egy tároló kádból nedves állapotban vezetéken ke­resztül továbbítják a Pa­pírgyárba a kikészítésre váró cellulózét. Azt a mennyiséget, amit a Fa­­n írgyár nem dolgoz fel azonnal, félnedvesen pré­selik, s tekercselik. A. gyárban külön üzem­részt rendeztek be a cel­lulózé gyártására szüksé­ges vegyianyagok helyi előállítására. Ezenkívül egy elsőrendűen felszerelt laboratóriumban minden munkafolyamat után meg­vizsgálhatják a cellulózé minőségét, a gyártási eljá­rás helyességét. Január 25-én az új gyár dolgozói az egyik nagy gömbfőzőben az első szal­mafőzést kezdték meg. Többnapi próbagyártás tapasztalatai után a szere­lők még kijavítják a fel­bukkanó hibákat, s előre­­’áthatólag február 15-én véglegesen átadják rendel, tetősének a szolnoki Cel­­lulózegyárat. — *« — sítsák, a Minisztertanács határozata Kimondja: Azok a termelők, akik 1954. ja­nuár és augusztus hónanja közötti időre vállalják a hízott sertésbea­dási kötelzettségük teljesítését és annak ténylegesen eleget tesznek, az 1954. évi kukoricabeadási kötele­zettségüket sertésenként: az I. negyedévben történő válla­lás és teljesítés esetében 300 kg, a II. negyedévben történő válla­lás és teljesítés esetében 260 kg, a III. (augusztus 31-ig) történő vállalás és teljesítés esetében 220 kg. beadási kedvezményt kapnak. A termelőknek a fenti negyedévek­re megállapított kedvezményből — kívánságukra —* ötven kg-ot árpa­­beadási kedvezményként lehet el­számolni. Társulások esetében a termelők maguk állapodnak meg a kedvez­mény egymásközti felosztásáról. Amennyiben a termelő az eredeti ütemezésnél előbbi negyedévben teljesíti a beadást, a teljesítés ne­gyedévére járó, magasabb kedvez­ményben részesül. Az 1953. évről fennmaradt hízott­­sertésbeadási hátralék után beadá­si kedvezmény nem jár, kivéve azo­kat a hátralékos társbeadókat, akik a főbeadó hibájából nem tudtak eleget tenni 1953. évi bízottsertcs beadási kötelezettségüknek. (MTI) 1 Készül a termelési terv a kunmadarasi "Dózsa" tsz-ben Ä kunmadarasi „Dózsa“ terme­lőszövetkezetben napok óta gon­dos munkával készítik a termelési tervet. Ezt megelőzőleg csoport­értekezleten tárgyalták meg a fon­tosabb kérdéseket. Itt határozták el, hogy a december 19-i párt- és, kormányhatározat szellemében dol­goznak'. Munkabizottságot hoztak létre az elnök, az agronómus és a legjobb dolgozók részvételével. — Ezenkívül az Agrártudományi Egyetem is elküldte három hall­gatóját, akik szakmai tudásukkal segítik a tervkészítés nagy mun­káját. A tagság úgy látja szükséges­nek, hogy még ezévben tíz hold gyümölcsöst és öt hold szőlőt tele­pítsen. Az. állattenyésztésben az új zootechnikái eljárások alkalmazá­sával növelik a hozamot. Baromfi­telepet létesítenek és méhészetet állítanak fel. A tervnek ezek ‘ csak részletei. Ennél sdkkal többet akarnak megvalósítani az idén.

Next

/
Thumbnails
Contents