Szolnok Megyei Néplap, 1954. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-27 / 22. szám

a

SZOLNOKMEGYEl NÉPLAP

19M január 2T.

Pártélet ^

As atapsxervexetek vexetosegenek újjá választására

késxiUiink

Na

Jagy feladatok megoldását tűzte ki célul -a Központi Vezetőség 1953. évi júniusi, októberi és decemberi határozatában. Közben azokra a hibákra is rámutatott, melyeket ki kell küszöbölni, hogy pártunk betölthesse hivatását. Községünk pártszervezeteiben is akadt bőven javítanivaló. így például a kollektív vezetés terén. Nem vontuk be az irányításba a pártvezetőség minden tagját, sok esetben nem vettük figyelembe a párttagság javaslatait, melyek általában jók voltak és a pártélet fellendülését eredményezték volna. A Központi Vezetőség júniusi határozata óta van javulás ezen a téren, de ezt még csak kezdeti eredményként könyvelhetjük el.

A bírálattal, a hibák feltárásával is baj volt. Azt tartottuk: „Ne bánts engem, én sem bántalak téged"’. Az önbírálatnál pedig a másik végletbe estünk át. A vezetőség tagjai gyakran formális önbírálatot gyakoroltak, melyet nem mindig követett a hibák kiküszöbölése.

Most, mikor ji vezetőség újjáválasztására készülünk, előtérbe kell, hogy kerüljön a kollektív vezetés, a bírálat-önbírálat, a pártdemokrácia érvényesülése, hiszen csak ezáltal biztosítható olyan vezetőség választása, amely képes a párt politikájának helyes alkalmazására, a dolgozók érdekeinek védelmére. Ezeknek az elveknek érvényrejutíatása pártvezetőségeink egyik legfontosabb feladata.

A vezetőségválasztással kapcsolatos szervezési munkákat már régebben megkezdtük, összevont titkári, vezetőségi ülésen megszabtuk minden vezetőségi tag feladatát A községi pártvezetöség tagjait patronánsoknak osztottuk be az alapszervezetekhez, ahol az elvtársak segítséget nyújtanak és ügyelnek arra, hogy a pártdemokrácia minden téren érvényesüljön.

A szervezeti kérdések mellett elsősorban azt ismertetik, hogy

miért van nnlnég a veze .őségválasztásra

és milyen elvek szerint kell kiválogatni az új vezetőség tagjait. Tehát azt, hogy a vezetőségválasztást szükségessé tette a Szervezeti Szabályzatban lefektetett előírások betartása, hogy a párt vezetői kötelesek beszámolni választóiknak és a pártvezetőséget bizonyos időközönként újjá kell választani. Szükségessé tette a választást az is, hogy a pártvezetőség jelentős része az elmúlt években kicserélődött, egyes helyeken hiányos a vezetőség vagy esetleg olyan elvtársakból áll, akiket a felsőbb pártszervek helyeztek oda. A pártdemokrácia megköveteli. hogy mindenhol választott vezetőség tegyen. A vezetőségi tagok kiválogatásánál meg kell vizsgálni a jelölt munkáját a Központi Vezetőség határozatainak végrehajtásában, pártunkhoz, népünkhöz való hűségét, termelőmunkában való példamutatását. Általában ezek a

legvitatottabb és a legkevésbbé ismert kérdések.

A párttagságot pártcsoport értekezleteken is tájékoztattuk a vezetőségválasztásról. A párttagok ei mondták észrevételeiket a pártvezetésről, a dolgozók érdekeinek vé delméről és javaslatot tettek a vezetőségi tagokra, valamint a járási pártértekezlet küldötteire vonatkozóan.

A pártvezetőség újjáválasztása a pártonkívülieket is érdekli. Népnevelőmunkánk során és kisgyűléseken a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló rendelet ismertetése mellett foglalkozzunk a vezetőségváasztással is.

Meghallgatjuk

a páriont,i»Öllek véleményét,

hiszen ők is azt akarják, hogy a termelőmunkában kitűnt, pártunkhoz, népünkhöz hű elvtársak kerüljenek a vezetőségbe, mert csak ezáltal biztosítható a dolgozók érdekeinek védelme. Ezt vallja többek között Kelemen Bálint 8 holdas pártonkívüi dolgozó paraszt is.

A vezetőségválasztás nem könnyű feladat, komoly szervező- és politikai munkát követel. Arra törekszünk. hogy a ianuári taggyűléseken a még vitás kérdéseket tisztázzuk. Ismertetjük a vezetőségválasztó taggyűlés időpontját és napirendi pontjait is.

A vezetőségválasztó taggyűlés beszámolóját és a határozati javaslatot legalább egy héttel a taggyűlés előtt elkészítjük és vezetőségi ülésen megvitatjuk. Az alapszervezet legjobb aktíváit is meghívjuk erre a vezetőségi ülésre és ezek ismertetik majd a beszámoló lényeges kérdéseit a tagsággal. így az elvtársak előre fel tudnak készülni a vitára.

A következő napokban kiizdenünlt kell az ellen a káros nézet ellen, hogy minden vezetőségi tagot le kell váltani. Tudatosítani kell, hogy a pártvezetőségben szükség van azokra az elvtársakra, akik a pártmunkában gazdag tapasztalatra tettek szert, tiszteletben tartották a párttagok jogait, küzdöttek pártunk politikájának helyes alkalmazásáért és ha követtek is el kisebb hibákat, képesek azt helyrehozni.

Jászandrás párttagjainak arra kell törekednie, hogy a pártdemokrácia betartásával olyan vezetőket válasszanak, akik eddigi munkájuk során kiérdemel téli a párttagok és pártankívüliek bizalmát, akik kénesek vezetni a dolgozókat a kormányprogramm megvalósítására, a >z' c = ''-ütésére.

LÉHI P A L

községi párttitkár Jászandrás

17/ mezőgazdasági gépek készülnek

A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat megjelenése után már megkezdték az újfajta mezőgazdasági gépek előállítására a kísérleteket. Az Újításokat Kivitelező Vállalatnál már készítik is a burgonyaosztályozó gép mintapéldányát. A gép önműködően válogatja és osztályozza a burgonyát. Hamarosan elkészül a tengeri szárvágógép mintapéldánya

is. Ez a gép egyszerre négy sor tengeriszárat vág le és köt kévébe Permetező csávázógépet is készítenek, melynek az a haszna, hogy a géppel csávázott vetőmagot nem kell szárítani, azonnal vethető. A tavaszi vetések idejére elkészíti a vállalat Hajdú Sándornak, a karcagi technikum tanárának egyetemes vetőkultivátorát, amely a magot szórva veti el.

A FORRADALMÁR ADY

Harmincöt éve, 1919 január 27-én hunyta le szemét örökre a huszadik század legnagyobb ma1 gyár költője, Ady Endre. Fellépése óta szenvedélyes harc dúlt körülötte, s halála után másként hangszerelve, de folytatódott a vita: kié Adv Endre és milyen helyet foglal el költészete az egyetemes magyar irodalomban. Nem véletlen, hogy a két világháború között a magyar költők közül csak József Attila, a proletár költő tudta meghatározni nagy elődje költészetének lényegét;

Vors© törvény és édes ritmusában Kő hull s a kastély ablaka zörög:. — líkc. hasít barázdát új búsában, Mert vtráerzás mert élet és örök. (JúzscC Attila: Ady emlékezete)

A nagy pör ma már végleg eldőlt. Ma már tudjuk, hogy Ady Endre a magyar költők nagyszerű sorában nem egyszerűen egy a sok közül. Petőfi mellett, Petőfivel együtt Ady Endre a magyar költészet valóságos titánja, forradalmár klasszikusa.

„Ady Endre költészete több volt puszta költészetnél — mondotta Révai József a költő születésének 75. évfordulóján. A magyar fejlődés egy sorsdöntő évtizedében, 1905-től 1918-ig Ady Endre költészete forradalmi fegyver volt, — amelynek döntő része volt népünk, értelmiségünk, ifjúságunk érzelmeinek és gondolkodásának alakításában, az akkor napirenden lévő demokratikus magyar népforradalom előkészítésében“,

Mi tette minderre alkalmassá Ady Endre költészetét? Elsősorban a költő eszmei felfogása. — Ady Endre hirdette és gyakorolta azt az elvet, hogy a költőnek a magyar nép és a világ minden nagy kérdéséhez állást kell foglalnia. Ehhez a költői hitvalláshoz, — amely egyszersmind Petőfi és József Attila költői hitvallása is — Ady mindig hű maradt és nagyszerű bátorságai tartott ki mellette. Bámulatra való tisztán látta Ady Endre már fiatal újságíró korában Magyarország kórképét és cikkében biztosan mutatott rá az orvosságra, a forradalomra:

„Nekünk elől kell kezdeni a dolgot', az első rendnél, aztán a másodiknál s harmadiknál régre. —- A rangokkal, kiváltságokkal, ősdurvasággat arisztokráciával és klérussal s a kiszipolyozó tőkével egyszerre kell végezni“,

Forradalmár költő volt Ady Endre, lírája forradalmi líra, költészete a magyar népforradalom előkészítője, sürgetője és beharangozó ja. Ez a lényege cs kulcsa költészetének. A forradalom szeretetét vallja prózájában is. Petőfiről — a költőről, aki a maga idejében „tízmillió embernél tisztábban látott, jobban látott“ — írott tanulmányában is erről vall:

„Hajh, uram — istenem, öregember vagyok én már. s az öregségembe nem igen sikerült sokat átlopnom a fiatalságomból. — Hanem a forradalmat ma ’is olyan bolondosán szeretem, mint valamikor régen ,. “

A bizakodó, újjongó, harcos forradalmi líra és a magyarság, tunyaságát, elmaradottságát, tehetetlenségét ostorozó versek — ezek foglalnak el központi helyet Ady költészetében. Ez a két témakör csak látszólag van ellentétben egymással, hiszen abban a társadalomban, amelyben Ady Endre élt, jelen voltak a forradalom erői, de a forradalom az adott körülmények között még sem valósulhatott meg.

Ady nem volt szocialista költő, de újra és újra hitet tett a munkásosztály harca mellett, felismerte, hogy a munkásság harca nemcsak kenyérharc, hanem harc a szépségért, a kultúráért.

»Éhe kenyérnek, éhe * szénák

Éhe a szépnek hajt titeket.

Nagyobb Igaza sobs© volt népnek

Veletek száguld, vív ujjong a lelkem: véreim magyar proletárok. — (Csák Máté földjén.)

Egész sor verse tanúskodik amellett, hogy felismerte a szocializmus világformáló eveiét (Menekülés úri viharból. — A jövendő fehérei, —■> Küldöm a frigyládát, stb.)

A munkásság harcainak sikerével Ady az egész magyar jövőt összekapcsolta:

E roppant nép nem Csaba népe.

Melyről legenda szólott nektek.

Más e nép. ez esak: nép

A tülkeit nép. S ugy.c remegtek?

VJ hadsereg a hadak útján.

UJ legenda, új harcos ének.

Ez a jövő. a kész Jövő

S pfrkadása a magyar égnek,

(A hadak útjai

Optimista hittel zengi Ady az ember erejét, versei harcra, forradalmiságra, igaz hazaíiságra, emberszeretetre tanítanak:

8 az emberszívbon mind tisztábbak,

Boldogabbak kedvesebbek a lángok,

8 miket teremt a vágyó ember.

Egyre szebbek az új és új világok.

Érezzük növekvő lelkűnkben,

A lehetetlent legyőző hatalmat

(A nagyraaiőtt krisztusok.)

Költészete utolsó nagy fejezetét adták az imperialista háború ellen írott versei. Nem pacifista verseik ezek, hanem a kapitalizmus csődjének, a kapitalizmus embernyomorító hatalmának leleplezései. Nagy felismerése Adynak, hogy a háború elpusztítja masát az imperializmust és a pusztulás után megszületik az emberiség új, igazi rendje. — A „Mag hó alatt“ című versében ódái ünnepélyességgel fejezi ki ezt a hitét:

»

Kell még tegnapról hív tanú S kell talán az én hadi-sarcom, Hogy drága mentőként Fölemeljen arcom Egy njemberfi. új világra.

Most tél van s szegény mag-magum Megnémitya és behavazva Rendeltetés hitével őrzöm meg tavaszra Igazimnak sarjadásáig,

Ady Endre forradalmi költészetéhez, az új tartalomhoz megtalálta a megfelelő 'új formát is. — Olyan rímeket, ritmusokat, versszerkezeteket, szófűzéseket, képeket alkotott, amelyeknek segítségével átadhatta az érzés és gondolat forradalmi intenzitását, amelyeknek segítségével gyújthatott, ostorozhatott, támadhatott. Egyszemélyben volt a forradalmi magyar költészet megújítója és forradalmi újítója a magyar versformáknak. Emlékére halálának 35. évfordulóján kegyelettel gondol a hálás utókor, a dolgozó magyar nép és ez a szerető emlékezés igent mond a régen írott sorokra, amelyekben „millió gyökerű“ életéről így vall a költő:

Igen én élni s hódítani fogok,

Egy fájdalmas nagy élet jussán.

Nem ér fői már szitkozód ás, piszok

örök virágzás sorsa már az enyém.

(Ifjú szívekben élek.)

i

A négy hatalom külügyminiszterei berlini értekezletének megnyitása

Berlin. (A „TASZSZ“ különtudósítójától.)

Január 25-én a volt Szövetséges Ellenőrző Tanács épületében megnyílt a Szovjetunió. Franciaország. Anglia és az Egyesült Államok külügyminisztereinek értekezlete.

Az értekezleten résztvesz V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere. G. Bidault, Franciaország külügyminisztere, A. Eden Anglia külügyminisztere és J. F. Dulles, az Egyesült Államok külügyminisztere.

Az értekezlet munkájában szovjet részről részt vesz: A. A. Gromiko, J. A. Maliik, továbbá G. N. Zarubin. Sz. A. Vinogradov. G. M Puskin. V. Sz. Szemjonov, L. F. II- jicsov, Franciaország részéről: Parodi. De La Tournelle. De Margerie, Broustra, Sevdoux. Bayence. angol részről: Roberts. F. Hover-Millar, Hayter, Ch. F. C. Coleman. A. Nutting, az Egyesült Államok részéről: R. L. O’Connor. D. Mac- Arthur. Ch. Bohlen. R. R. Bowle. D. Bruce. J. Conant, Dh. D. Jackson. D. W. Mccardle.

A miniszterek az első ülésen megállapodtak abban, hogy a kialakult rétidnek megfelelően sorrendben elnökölnek. Az első ülésen Dulles elnökölt

Miután a miniszterek megállapodtak a munka rendiének kérdésében. az elnök G. Bidaultnak adott szót. hogy elmondja nyilatkozatát.

Bidault kifejezte azt a meggyőződését. hogy a berlini értekezlet első lépéséül szolgál maid a neev hatalom közti kapcsolatok tartós megjavításának útién és újból megnyitja az utat az általános rendezés felé. amely véget vet a világ kettészakítottságának. Bidault ezután rámutatott, hogy az értekezleten résztvevő országok között vannak nézeteltérések és hogy az értekezletnek minden megoldatlan kérdést meg kell vizsgálnia.

A francia külügyminiszter azt állította, hogy az Egyesült Államok által beterjesztett iavaslatok lehetővé teszik az atomveszélv kérdésének megoldását és, hogy Franciaország véleménye szerint a leszerelés kérdése kapcsolatban áll az atomkérdésről folytatandó tárgyalások eredményeivel. .

Bidault elismerte az ázsiai problémák fontosságát és kijelentette hogy ezeket a kérdéseket meg kell oldani, „minél gyorsabban, annál jobb“. Azt állította azonban, hogy ..e kérdés megoldását nem gyorsítanák meg olyan kísérletek, hogy a kérdést természetes határain túl vizsgálják meg“ és. kijelentette, hogy ezt az értekezletet az európai kérdések megtárgyalásának kell szentelnie. ..Nem gondolom — mondotta hogy Ausztria sorsa Korea sorsától függ. Miért kellene összekapcsolni Németország egyesítésének kérdését Kína nemzetközi státusza megállapításának kérdésével?"

A francia külügyminiszter elismerte. hogy Európa fennálló megoszlása „nem egésszéges ielenség“. amelyet az érdekelt hatalmaknak meg kell szüntetniük.’ Emellett azonban megismételte azt a régen megcáfolt állítást, hogy ezt a megoszlást „rákényszerítették“ a nyugatra. noha az a valóságban a nyugati hatalmak politikájának következménye.

Bidault kijelentette, hogy tartózkodik a történelmi sorrend minden elemzésétől és az elsődleges okokra való minden hivatkozástól. Úgy véljük — mondotta —. hogy „védelmi pirogrammunk semmi esetre sem lehet megbeszélések tárgya“. Bidault ezt azzal „indokolta“, hogy a nyugati hatalmak úgynevezett „vé. delmi“ intézkedéseinek céda biztonságuk szavatolása. Bidault véleménye szerint a vita tárgyát a német békeszerződésnek és az osztrák államszerződésnek kell képeznie. A német kérdést érintve kijelentette, hogy a békeszerződés előkészítéséinek fettételeit, mégpedig az egész Németországot képviselő kormány létrehozását még nem valósították meg és ismét megismételte a nyugati hatalmak ismert állítását azt. hogy a probléma megoldását úgynevezett „szabad választások“ megtartásával kell kezdeni.

Bidault kijelentette, hogy a német naeionafizmus erősödésének és a Németország részéről fenyegető veszélynek az elhárítása érdekében „célszerű Németországot tisztán védelmi iellegü szenrezetbe kapcsolni, amelyben e csoportosulás természeténél fogva lehetetlen bármely tag egyéni és kollektív agressziója“.

Azt állította, hogy „a demokrácia sorsa Németországban Németországnak n nyugattal való társulásától" függ.

Ezután A. Edén. Anglia külügyminisztere mondotta el nyilatkozatát.

„Ez a berlini értekezlet — mondotta — reményeket keltett az

egész földkerekségen. A békeszerető népek békés munkát várnak telünk. nem szabad bennük csalódást keltenünk.“

Eden a továbbiakban azt mondotta: Angliában sokan azt remélték, hogy a háború ideién kialakult együttműködés a béke éveiben is folytatódik és hogy a brit nép mélyen sájnália. hogy ez lehetetlennek bizonyult. Azt állította, hogy Angliának ezzel kapcsolatban .merni vplt más választása, minthogy, szövetségeseivel együttműködésben cselekedjék, hogy megőrizze biztonságát és fenntartsa a békét Európában“. .Eden e próbálkozás után. amellyel"önteni igyekezett a nyugati hatalmak tömbjének megalakítását és Forrna kettészakításának politikáiét. ki.ieVntette. b< gv az értekezletnek azt jf, célt kell maca elé tűznie, hogy Xeiiebb erneue azokat a sorompókat. amelyek Európában fennállasfük. másodsorban pedig bizalommal teliesebo kapcsolatokra ösztönözzön a nyugati országok és a SzoviOÍunió közöt“. 4

Az angol külügyminiszter eile* nezte a „világproblémák“ megtárgyalását. Kijelentette, hogy az -értekezlet többet ér el. ha a minisztereknek sikerül elhárítaniok a fér szültség fontos okainak egyikét vagy másikát „és nem tárgyalják a feszültséget elvontan“. „Ez az értekezlet — mondotta — Európa értekezlete Európáról." Éppen ezért mindenekelőtt a fő európai problémákkal — Németországgal és Ausztriával — kell foglalkoznia, Eden a továbbiakban egyetértett Bidaultnak azokkal a megjegyzéseivel. amelyek a biztonság fenntartására vonatkoznak. „Őfelsége kormánya — mondotta — az Egyesült Nemzetek tagia. Ugyanakkor szerződésünk van a Szovjetunióval. Ez a szerződés még sok évig érvényben marad. Mi rendületlenül tartjuk magunkat e kötelezettségekhez. Ezek a kötelezettségelv biztosítják. hogy sohasem veszünk részt valamilyen agresziós cselekményben. soha sem fogjuk fenyegetni a Szovjetunió biztonságát“. Eden megpróbálta úgv feltüntetni a nyugati hatalmak egyezményeit és szerződéseit, mintha azok „tisztán védelmi jellegűek“, a biztonságot, garantáló intézkedések lennének. Késznek nyilatkozott arra. hogy — ha a szovjet kormány ezt szükségesnek tekinti — megtárgyalja a Szovjetunióval a Szovjetunió biz* tonságának kérdését.

Eden utalt arra. hogy a Szovjet* unióval fennálló ellentétek és az európai nehézségek alapját a német kérdés és Németország meglévő és mesterséges megoszlása ké* ,pezi és elismerte, hogy Németország békés egyesítése és a német békeszerződés megkötése a tartós béke új távlatait nyitná meg Európában. E kérdés megoldásának útjairól szólva azonban megismételte a nyugati hatalmak kormányainak ismert állításait arról, hogy az első lépés a német kérdés megoldása felé állítólag az úgynevezett „szabad választás“ egész Németországban. ami — mint ismeretes — Németország megoszlásának jelenlegi körülményei közepette és az ország nyugati részében a terrorista bonni rendszer fennállása mellett nem vezethet a német nép szabad akaratnyilvánítására és Németország békés, demokratikus alapon való egyesítésére. Eden javaslata szerint, ha «megtartották ezeket a „szabad választásokat“. —» amelyeknek az a valóságos célja, hogy a német nép akarata ellenére egész Németországra a bonni rendszert terjesszék ki — az első feladata az alkotmánvozó gyűlés előkészítése volna, hogy biztosítsák az össznémet kormány megalakítását. Eden hozzátette, hogy az össznémet kormány megalakulásáig egész Németországban az úgynevezett szövetségi köztársaság közigazgatásának kellene működnie.

Ezután V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere mondotta el nyilatkozatát,

Dulles amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy az idő előrehaladottságára Való tekintettel a következő ülésen mond la el nyilatkozatát.

A következő ülést január 26-án tartiák. (MTI)

Oboád, tamimdn^o.td

a.

PÁRTÉPÍTÉS-t!

i