Szolnok Megyei Néplap, 1954. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-14 / 11. szám
2 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1954 január 14. Üzemi pártszervezeteink feladatai a mezőgazdaság fejlesztése terén Püriimlt fés kormányunk 1953 december 19-i határozata soha nem látott perspektívát nyitott mee a magyar mezőgazdasás fejlődése előtt. Ez a határozat szerves része azoknak a párt- és kormányintézkedéseknek. amellyel pártunk ú' politikáját, a új szakasz célkitűzéseit valósítjuk meg. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat nagy visszhangot keltett dolgozó népünk, elsősorban a falusi dolgozók között. Ilven pezsgő élet, ennyi tervezés talár, csali akkor volt falun, amikor az újgazdák birtokba vették a földet, amelyet hű szövetségesük, a munkásosztály oldalán és vezetéséve. kiharcolták. Uj üzemágak. halastavak, rizstelepek tervei készülnek a tszcs-kben, tehenet, anyasertést vásárolnak a tsz-tagok a háztáji gazdaságba, terveznek derék egyénileg dolgozó parasztjaink is. És e tervekből ezévben már több kenvér. hús, zsír, vaj, tojás lesz az ország asztalára, több nyersanyag kerül könnyűipari üzemeinkbe, több közszükségleti cikk a város és falu ellátására. így szolgálják e tervek a/ alkotó munkát és így válik valóra az új szakasz nagyszerű^ célkitűzése: a dolgozó nép — elsősorban a munkásosztály — életszínvonalának gyors és hathatós emelése. \ hntiroiai | visszhangra talált üzemi dolgozóink körében is Számos üzemi pártszervezetünk vezetőségi ülésen már meg is tárgyalta a határozat végrehajtásával kapcsolatos feladatokat. A héten pedig mindenütt a népnevelők vitatják meg a határozatot. Ennek ellenére világosan kell látnunk, hogv a szolnoki üzemek pártszervezetei még korántsem tettek eleget feladataiknak. Ennek következtében üzemi munkásaink körében még nem ismerik eléggé a határozatot Egyes üzemeinkben, mint a Papírgyárban, a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál, a munkások egyszerűen tudomásul vették a határozatot. Ennek az oka mindenekelőtt a pártszervezet munkájában keresendő. Több helyen a pártszervezet vezetői úgy gondolkodnak, hogy e határozat „önmagáért beszél”. Mindenki világosan megláthatja benne saját jobb jövőjét, eddiginél boldogabb életét. ar éllá«poni | azért helytelen és káros, mert az ellenség tevékenységének ad teret, lehetőséget. Az ellenség felismerte, hogv milyen nagyjelentőségű e határozat a dolgozók számára és milyen veszélyt rejt az ő számára. El is követ mindent, hogy akadályozza megvalósítását. Nem egy üzemben az ellenség azt a nótát fújja, hogy pártunk és kormányunk intézkedései csak a parasztság számára kedvezőek, hogy a mezőgazdaság fejlesztése a parasztság problémája. Nem nehéz e hamis és hazug ellenséges érvelést leleplezni. Vájjon a Papírgyár, a Mezőgazdasági Gépjavító, a Járműjavító dolgozóinak nem életbevágó kérdése, hogy a család asztalára az idén több kenyér, hús, zsír, tej, tojás jusson, hogy gyermekeiknek, feleségüknek több ruhát, cipőt és más közszükségleti cikket tudjanak venni. mint tavaly és jövőre még többet, mint az idén? E szükségletek jobb kielégítéséhez kell, éppen az, amit pártunk és kormányunk határozata biztosítani kíván. Az ellenségnek az tetszene, ha most, e nagy nemzeti feladat idején ellentétet tudna szítani mun- Kásosztályunk és dolgozó parasztságunk között Dolgozó parasztságunk, a tsz-tagok és egyénileg gazdálkodók egyaránt nagy erőfeszítéseket tesznek falun a határoza’ végrehajtásáért. A feladat azonban olyan nagy, hogy végrehajtása neír nélkülözheti üzemi munkásainknak a város kummunistáinak és dolgozóinak aktív segítségét, támogatását. Mivel segíthetik legjobban az üzem dolgozói a falu harcát? Mindrneiiflntl J azzal, hogy hiánytalanul teljesítik üzemük termelési terveit. Szolnok város és a megye iparának jelentős része közvetlenül is a mezőgazdaság fejlesztését, a termelés nagyarányú emelesét szolgálja. A Gépjavító Vállalat traktort ad a falunak, a Vegyiművek a műtrágya alapanyagát gyártja A Papírgyár a kulturális szükséglet kielégítésére termel, a Cukorgyár az új gazdasági év termésének feldolgozására készül. Dekádról dekádra, napról napra teljesítsék üzemeink dolgozói a tervüket. Ez most nagyon fontos és döntő jelentőségű. Ezentúl közvetlenül is segítséget kell a falunak adni. A falu dolgozói jó tanácsot, lelkesítést várnak < a munkásosztálytól. Fel kell elevenítenünk újra a patronáló, a falujáró csoportokat Az üzemi kommunisták, az üzem dolgozói rendszeresen látogassanak el a tszcs-kbe, a falura. Erezzek a falu dolgozói, hogy mint a felszabadulás óta mindenkor, a munkásosztály most is velük van, vezeti a harcot. Üzemi pártszervezeteink, a népnevelő elvtársak pedig magyarázzák meg a dolgozóknak a határozat jelentőségét, azt, hogy a határozat megvalósítása egész nemzetünk nagy ügye. Termékbőség, magasabb életszínvonal, népjólét — városon és falun egyaránt, ezt követi megvalósítása. Ezért szálljon most harcba a faluval együtt üzemeink minden kommunistája, minden dolgozója. CSÁKI ISTVÁN, a szolnoki városi pártbizottság titkára A Német Demokratikus Köztársaság Népi Kam rája külügyi bizottságának ülése Berlin (MTI). A Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarájának Külügyi Bizottsága hétfőn ülést tartott. Az ülés Lothar Bolz miniszterelnökhelyettes és külügyminiszter a küszöbönálló négyhatalmi értekez'ettel kapcsolatban beszámolt a nemzetközi helyzetről és a Némef Demokratikus Köztársaság külpolitikájáról, amelynek főcélja az egységes és Demokratikus Németországgal kötendő igazságos békeszerződés kivívása. A külügyi bizottság üléséről kiadott közlemény kiemeli: — Németország békés és demokratikus újraegyesítésére csak akkor kerülhet sor, ha felhagynak Nyugat-Németország újrafelfegyverzésével és azzal a törekvéssel, hogy Németország nyugati részét agresszív katonai szövetségekbe vonják be és ha hatálytalanítják az Adenauer-kormány által aláírt bonni és párizsi békeellenes szerződéseket. Hz fldenauer-klikk január 11-én megkezdi a liad’iöte'eze'tség bevezetéséről szóin törvény avaslai parlamenti tárgyasát Berlin (MTI). A bonni kormánykoalícióhoz tartozó pártok megbízottai hétfőn este Adenauer utasítására elhatározták, hogy a nyugatnémet parlament január 14- én megkezdi a hadkötelezettség bevezetéséről szóló alkotmánymódosító törvényjavaslat első olvasásban való tárgyalását. Adenauer a késő esti órákban Ollenhauert, a Szociáldemokrata Párt elnökét is értesítette erről a határozatról. Az Adenauer-klikk, a német nép túlnyomó többségének akaratával szembehelyezkedve, szemérmetlen provokációra vetemedik azzal, hogy a várva-várt négyhatalmi értekezlet előtt hozzálát a feltámasztott német militarizmus „törvényesítéséhez”, Robbanás az I. G. Farbenindustrie egyik üzemében Berlin (TASZSZ). A „Handelsblatt” című nyugatnémetországi lap közli, hogy január 2-án az I. G. Farbenindustrie Konszern marlonübbi „Chemische Werke Nüls A. G.” nevű üzemében több erős robbanás történt. A lap azt írja, hogy a robbanások oka „állítólag acetilénbomlás'’ volt. A robbanások következtében több munkás súlyosan megsebesült. A kár tízmillió márka. Amint már ismeretes, 1948-ban nagyerejű robbanás történt az I. G. Farbenindustrie ludwigshafeni üzemében. A német demokratikus lapok akkoriban utaltak arra, hogy az eset robbanóanyaggyártással kapcsolatos. (MTI) A kis Hermán Vero^ nika fakó arcát nézegette a komód díszéül szolgáló kerek tükörben, ügy találta, hogy nagy kék szeme tele van szomorúsággal, s ott, az orra tövén egészen sárga már, szinte csúnyán feketéinek bőre alatt a kék erek. Vékony, komoly szájaszélét elhúzogatta, csücsörítette, próbált valamivel vidámságot csinálni magának — de nem sikerült. Inkább még elkedvetlenítette, amikor csillogó szőke haját morcosán kihúzgálta kopott kendőcskéje alól, holott máskor ezen rendszerint felvidult. jUfáskor!... Akkor legalább élt az édesanyja, akivel kettesben nyűtték a szürke napokat apja halála után. De most már anyja is odavan ... Istenem, két hónapja, hogy eltemették. Hogy fut az idő?! Két hónapja egymaga él a földszagú házacskában. A temetésen itthon volt a nénje Pestről. Nagy darab mogorva asszonnyá vált két esztendő alatt. Szigorúan parancsolgatott: Verőn, szaladj ide, Verőn, mikor adod már el a tojást. Verőn, te már nagy lány vagy, tizenhat éves ANYÁK Elleszel itthon, míg sikerül eladni azt a három fertály földet, meg a házat, aztán jössz fel hozzánk Pestre. Városi lány leszel, szép ruhákba jársz, nem ilyen ormótlan conctrába... Na, isten veled. Osztán ne ügyetlenkedj — búcsúzott el Eszti nénje, mikor amit csak lehetett, pénzzé tett s az árva kis egérke, Veronika egyedül maradt a süket házban. A hogy most ezt végig . gondolta a komor csendben, nagy-nagy fájdalom kezdte szorongatni kis szívét. Mióta egyszálmaga kószál a világban, még az emberek is bezárták előtte magukat. Hogy, hogynem, a lánypajtások is őt pécézték ki, mikor vasárnaponként színes csokorban sétálgattak a templomkertben, amelynek a lába leért a satnya folyócska partjáig. D e sápadt ez a Verőn! — kiáltotta Béres Róza irigyen, ha észrevette, hogy valamelyik legény elgondolkozva felejti szemét a csendes, elég gyámoltalan lánykán. Ilyenkor aztán a fiúk is elne-Elbeszélés vették a dolgot, hiszen csak nem kötik magukat olyan lányhoz, akit a többiek nem sokra becsülnek. Ti ányadik vasárnapja azzal telt el, hogy főzött valami egyszerű levest magának? Egy-két kanállal szörtyölgetett belőle, aztán inkább könynyeivel telt meg a kanál. Ott is hagyott kormos kasztrojt, tányért az asztalon futott ki a vékonyan csordogáló folyóhoz. Maszatos, sápadt arcoskáját odanyomta a nedves, iszapszagú homokba s olyan jólesett belesírni magányos fájdalmát a hűvös földbe. Mikor már érezte, hogy arca egész hideg lett, hanyatt feküdt és szemét behunyva, két karját széttárva adta át magát a bánatnak. T assan aztán a mosolygós kék ég, a forró jóságot hullámzó napsugár feloldotta szorongását. Érezte a langyos szellő símogatását — mintha anyja jött volna vigasztalni. Hagyta, hogy haja homlokába borzolod jón. Meg-megrázta még a zokogás, de úgy éi-ezte, az édes föld kiszívta belőle ______i________________ az ólmos levertséget... Alkonyattájt hazatért, megetette a pár rossz baromfit, utána kiült még a kopott küszöbre s mikor feje mellére csuklott, felkelt s megágyazott. A tükröt ferdén eltartóttá magától. Búzaszínű haját marokba fogva húzta hátra a tarkójához és szeme sarkából — annyira, hogy már fájt — jobbról, balról alaposan megnézte arcát... „Mi lenne, ha eladnék, amit tudok s a pénzen felutaznék Pestre?” —« fontolgatta. „Eszti is azt mondta, nagylány vagyok. Megélnék én ott is a két karom után. Itthon senki, semmi se lesz belőlem, a fiúknak se kellek... Olt meg ér is megokosodok, mint Eszti. Hogy értett mindenhez, mikor itthon járt? Még a beszéde is más lett, mint a miénk. A keze finomabb, a szava válogatot^hb... JfíV szép napon, nénje ^ legutolsó levelét morzsolgatva kezében, zavartan, megilletődötten szinte süketen keresgette Budapesten, a Keleti-pályaudvar környékén azt a furcsa nevű utcát. (Folytatása következik.) Tóth István Tézisek Ukrajna Oroszcrsz rgal való ü raenyecitésének 3Q0. év.oidülóia aika m bői MOSZKVA. (MTI.) Háromszáz évvel ezelőtt. 1054 januáriéban kiáltották ki az ukrán nép akaratához hívein Ukrajna úiraegvesítését Oroszországgal. Ebből az alkalomból a Szovjetunióban — mint a ..TASZSZ“ közli — téziseket adtak ki a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága jóváhagyásával. A tézisek bevezetése hangoztatja- „ez a történelmi jelentőségű lépés zárta le a szabadágszerető ukrán népnek az idegen leigázók ellen, az orosz néppel egységes orosz államban való újraegyesüléséért vívott hosszú harcát Ukrajna Oroszországgal való újraegyesítésének 300. évfordulója kiemelkedő történelmi eseménv. s nemcsak az ukrán és az orosz nép. hanem a Szovjetunió valamennyi népének nagy ünnepe. Az újraegyesítés óriási jelentőségű volt a „nyelvét, lakóhelvét. jellemét és történelmét tekintve egyaránt olv közelálló“ (Lenin) két nagy nép további fejlődése szempontjából.’1 A bevezető rámutat, hogy az újraegyesülés biztosította Ukraina szabadságát és nemzeti fejlődését, ugyanakkor sokban elősegítette az orosz állam megerősödését és nemzetközi tekintélyének emelkedését. A belső elnyomók és az idegen hódítók ellen vívott közös harcban vált szilárddá Ukraina dolgozóinak barátsága az orosz munkásosztálvlyal. amelv győzelemre vezette Oroszország népeit az elnyomás ellen. A bevezetés rámutat továbbá, hogy a győzelmes Nagy Októberi Szocialista ^uradalom végetvetett a volt cári woszország népeire nehezedő elnyomásnak, s e népek szövetsége különösen megerősödött a polgárháború éveiben, a szocialista építés folyamán s a Nagy Honvédő Háború történelmi harcaiban. Az ünnepi évforduló alkalmából kiadott huszonegv tézis elemzi az orosz és az ukrán népnek az újraegyesülést megelőző történetét, rámutatva a közös eredetre, ismerteti Bogdán Hmelnvickii. a kiváló ukrán államférfi és hadvezér szerepét. aki az újraegyesülésért folvó küzdelem élére állt. feltárja, hogyan harcoltak vállt-váliboz vetve, az oroszok, az ukránok, a külföldi beavatkozók. — lenevelek, .svédek, törökök, krimi tatárok, franciák, antantisták intervenciósok, németfasiszták — ellen, hogvan vált mind szorosabbá az ukrán és orosz dolgozók szövetsége, a parasztfelkelések. maid pedig a munkásmozgalom harcai során. A tézisek megmutat iák. mily sokat tett a Kommunista Párt a két nép barátságának még tökéletesebb elmélyítése terén Végül ismertetik a második világháború pusztításaiból újjászületett. s ma a kommunizmust építő ukrán nép nagyszerű vívmányait. A téziseket követő befejezés különös nvomatékkal állapítja meg: „kudarcot vallottak és a lövőben is kudarcot vallanak a nyugati imperialisták összes olvan gálád kísérletei. hoav ellenségeskedést szítsanak a Szovjetunió népei között, aláássák soknemzetiségű szocialista államunk hatalmát. A szovjet emberek azonban tudják, hogv amíg van kapitalista környezet, az imperialista államok továbbra is becsempésznek hozzánk kémeket, kártevőket, megpróbálják szovjetellenes célokra felhasználni a szétzúzott ellenséges csoportosulások maradványait, aktivizálni a burzsoá-nacionalista elemeket, feléleszteni egyes emberek tudatában a nacionalista előítéleteket és felhasználni azokat a Szovjetunió népei barátságának aláaknázására. A szovjet szocialista köztársaságok ás az egész nagy hazánk sikereinek és virágzásának egvik legfontosabb feltétele az éberség fokozása az imperialista ragadozók és ügynökségük, a burzsoá-nacionalisták és más árulók ármányaival szemben.“ A jubileumi tézisek befejezése ígv hangzik: „Éljen és erősödjék a Szovjetunió népeinek megbonthatatlan barátsága. nagy hazánk ereiének és hatalmának forrása! Marx — Engels •— Lenin — Sztálin zászlaja alatt, a Kommunista Párt vezetésével előre a kommunizmus győzelméhez!“ — (MTI). Jubileum” ülésszak'' UH a’na és Oroszország ú raegyes JéséneH 300. évfordulója alkalmából Moszkva Kiev Ukrajna Oroszországgal való újraegyesítésének 300. évfordulójával kapcsolatban az ÖSZSZSZK Legfelső Tanácsának Elnöksége elhatározta, hogy 1954 májusában a Legfelső Tanács jubileumi ülésszakot tart, amelyen a nevezetes eseménnyel foglalkozik, Az Ukrán SZSZK Legfelső Tanácsának Elnöksége határozatot hozott, amelynek értelmében 1954 májusában megtartják az Ukrán SZSZK Legfelső Tanácsa Ukrajna Oroszországgal való újraegyesítésének 300. évfordulójával foglalkozó jubileumi ülésszakát. (MTI) Nagy-Britannia Kommunista Pártlónak végrehajtó bizottsága a négyhatalmi értekezletről London (MTI). Nagy-Britannia Kommunista Pártjának végrehajtó bizottsága nyilatkozatot adott ki a négyhatalmi értekezletről. A berlini négyhatalmi értekezletet, amely a legfontosabb lesz a háború óta, a nemzetközi helyzet olyan fordulópontja lehet és azzá is kell tenni, amely a nagyhatalmak közötti együttműködéshez vezet a béke szolgálatában. A koreai fegyverszünet után ez az értekezlet a békemozgalom újabb diadala. A világ népei azt kívánják, hogy ez az értekezlet maradandó intézkedéseket készítsen elő Európa számára az egységes, békés Németország megteremtése alapján és egyengesse az utat az öthatalmi értekezlet előtt a nemzetközi feszültség enyhítése, az atom- és hidrogénbomba eltiltása és a fegyverkezés csökkentése érdekében. Nem hunyhatunk szemet ama kétségbeesett erőfeszítések felett, amelyeket a háborús tábor képviselői az Egyesült Államokban angol híveikkel és az Adenauer-kormánynyal együtt kifejtenek, hogy rombadöntsék ezt az értekezletet és megnyissák az utat a német militarizmus újjáélesztése felé. Most még nagyobb szükség van, mint bármikor a lehető legtágabbkörű hadjáratra, hogy leverjük ezeket a háborús terveket és közöljük a népek kívánságát a berlini értekezleten. Minden szakszervezetből, munkáspárti szervezetből, gyárból induljon meg a követelések áradata az összes parlamenti képviselőkhöz és külügyminiszterhez: „Nem szabad feltámasztani a német militarizmust és nácizmust!”, „A berlini értekezlet Németország jelenlegi katonai megszállását és kettéosztottságát egységes, békés, Demokratikus Németországgal váltsa fel!”, „öthatalmi értekezlet vessen véget a harmadik világháború veszélyének és nyissa meg a világ együttműködése és a béke új korszakát!” — hangoztatja a nyilatkozat, Andre Le Troquer a franca nemzetgyűlés új elnöke Párizs (MTI). Mint az „AFP” közli, a francia nemzetgyűlési elnökválasztás második fordulója is eredménytelenül végződött: egyik jelölt sem kapta meg a szükséges abszolút többséget. A harmadik szavazásnál a szocialista Le1 Troquert választották meg a francia nemzetgyűlés elnökévé. Le Troquer 300 szavazatot kapott, Pflimlin, az MRP jelöltje 251 szavazatot szerzett. Brémai lakotok febzólífoUÁk a bonni parlamentet, hogy fogadja el a Dlémet Demokratikus Köstarsuság javaslatait Berlin (MTI). Brémai lakosok ^gy nagygyűlésről, amelyen több mint négyezren vettek részt, levelet intéztek a bonni parlament elnökségéhez. A levélben felszólították a bonni parlamentet, hogy fogadja el a Német Demokratikus Köztársaság javaslatait arra vonatkozva, hogy a berlini értekezleten a kelet- és nyugatnémetországi lakosság képviselői is hallassák szavukat.
