Szolnok Megyei Néplap, 1954. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-29 / 24. szám

2 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1954 január 29. Pártélet ^ A propagandista aktíva tapasztalatai a törökmiktósi járásban A Központi Vezetőség 1953. októ­ber 26-i propagandamunkáról szóló határozatát s megyei pártválaszt­­mány napirendre tűzte és ennek alapján járások és városok aktíva ülésén vitatták meg a propaganda­munka helyzetét. A törökmiklósi járási pártbizott­ság a napokban propagandisták ré­szére aktíva ülést tartott. A beszá­moló helyesen elemezte á párt és a kormány határozatait, az oktatá­si munka helyzetét és foglalkozott a napjainkban legvitatottabb kér­désekkel. Az áktívaülés megállapította, hogy komoly eredményeket értek el a párttagság elméleti képzése te­rén, amit az is bizonyít, hogy a párttagság 57.6 százaléka vesz részt szervezett pártoktatásban. A propa­gandistáknak komoly részük van a párt politikájának ismertetésében. Balogh István kuncsorbai, Hodosi Mihály fegyvemeki. Murányi Má­ria kengyeli és még több propa­gandista tudásának és tehetségének megfelelően mindent megtesz meg­tisztelő feladata megoldására. Akad azonban .javítanivaló is az oktatási munkában. Laza a tanulási fegyelem nemcsak a hallgatóknál, hanem a propagandistáknál is. A hallgatók megjelenése csak 50— 65 százalékos és ehhez hozzáiárul egyes propagandistáit részéről munkájuk elhanyagolása. A párt­­bizottság ezért felelősségre vonta Fehér György kuncsorbai és Ju­hász Sándor tiszatenvői propagan­distát. Ennek ellenére Fegyverne­mem a SZKP I. tanfolyam kivéte­lével a prop. konferenciákon a pro­pagandistáknak csak 40—50 szá­zaléka jelenik meg. Munkáját el­hanyagolja Máté János kengyeli és Túróczi Mihály tiszapüsoöki elv­társ is. Egyes propagandisták felületesen, sőt előfordul az is, hogy egyáltalán nem tanulnak. így pl. Antal János tiszatenyői és Császár Béláné ör­ményes! elvtárs. Gyenge a tanulási fegyelem a pártvezetőségi tagoknál is. Tiszapüspökin például nem nyújtanak segítséget Hajdú elv­társnak. a pártszervezet titkárá­nak és nem jelennek meg a foglal­kozásokon. Az aktívaülés lehetőséget adott arra, hogy a megjelent elvtársak elmondják eddigi tapasztalataikat. P. Kiss László elvtárs. a fegyver­nek! I. éves pol. iskola vezetőle ar­ról beszélt, hogy az elméleti tanács­adónak naav jelentősége van az egyes elméleti kérdések tisztázásá­ban. Elmondta azt is, hogy a tanu­lási fegyelem megszilárdítása ér­dekében a pártvezetőségi tagokkal meglátogatják a foglalkozásokról távol­maradókat, foglalkoznak egyéni problémáikkal, segítséget adnak azok megoldásá­hoz és ezáltal közelebb kerülnek hozzájuk. így megkönnyítik a tan­anyag elsajátítását is. Szabó Imre elvtárs, a II. éves pol. gazdaságtan vezetője helyesen állapította meg, hogy ha a propa­gandista felületesen futja át az anyagot, altkor a hallgatóknak nem tudja azt megfelelően átadni és az ilyen előadót otthagyják az elvtár­sak. Szükséges, hogy a propagan­disták elmélyüljenek az anyagok tanulmányozásába. Javasolta, hogy egy-egy foglalkozásnál értékeljék a munkát és a jó tapasztalatokat is­mertessék. A propagandisták az elvi kérdé­seket tanulmányozzák mélyebben, vegyék figyelembe a hallgatók kí­vánságait. és neveljék a hallgató­kat önálló vélemény-nyilvánításra. Helyes és szükséges az összefogla­lókba egy-egy sajtócikket bedolgoz­ni. A megvitatásánál helyes vissza­térni az eddig tanultakra, hogy azokat jobban emlékezetükbe vés­sék. A propagandista aktíva tisztázott egy-két elvi kérdést pl. Miért ke­rült előtérbe a mezőgazdaság fej­lesztése? A vita alapián helyesen a következőképnen tisztázták. A KV. 1953. júniusi határozata megállapít­ja. hogv gazdaságpolitikánkban hi­bákat követtünk el. A nehézipar gyorsütemű fejlesztése mellett el­hanyagoltuk a mezőgazdaságot és ezáltal aránytalanság jött létre az ipar és mezőgazdaság között. Ebből eredt az. hogy az életszínvonal az utóbbi időben nem eléggé emelke­dett, sőt az utolsó másfél-két év­ben csökkent. Mi jellemzi népidemokráciánk fejlődé sének új szakaszát, amiről a KV október 31-i határo­zata beszél? A szocialista építŐ- munkának és az életszínvonal ál­landó. következetes emelésének szerves összekapcsolása. Az élet­­színvonal emelésének egyik leg­fontosabb tényezőié az élelmisze­rek, a kenyér, a hús. zsír és más egyéb termékek bőségének biztosí­tása. A mezőgazdaság fellendítése azért lett központi feladat, mert mint a KV és a Minisztertanács decemberi határozata fnondia: A mezőgazdaság fejlesztésének pro­­grammja fokozatosan megteremti a jómódú életet, virágzó mezőgazda­ságot, a város és a falu bőséges élelmiszer ellátását eredményezi, a munkás-paraszt szövetség további megszilárdulását. A propagandamunka megiavítása terén pártszervezeteinknek és pro­pagandistáinknak legfontosabb fel­adata a tanulási fegyelem megja­vítása. a rendszeres tanulás, az irodalmak tan u 1 mán sózása, feldol­gozása. alapos felkészülés a foglal­kozásokra és ennek alapján fon­tos elvi kérdések tisztázása. » hall­gatók szocialista szellemben való nevelése. Pártszervezeteink sok­kal komolyabban vegyék kezükbe a propagandamunka irányítását, adjanak segítséget a propagandis­táknak a tanulási fegyelem mee­­iavításához. Tartsanak konzultáció­kat állítsák előtérbe a tartalmi kérdésekkel való foglalkozást, ve­gyék igénybe a járási és megyei tanácsadó munkáját az elvi kérdé­sek tisztázásánál. Számolják fel a vezetőségen belül a tanulást lebe­csülő hangulatot, és hassanak oda. hogy a pártszervezetek vezetőségi tagjai lesyenek példamutatónk a tanulá-i fegyelem betartása terén Az aktívaülés elhatározta, hogy a járás Dropagandistái résztveszne« a vezetőségválasztás nagy munkájá­ban. megmagyarázzák a hallgatók­nak és a Párttagságnak, hogy miért fontos a vezetőségek újjáválasztá­­sa. Résztvesznek a KV december 19-i határozatával kapcsolatos agi­­tációs munkában. ismertetik a hallgatókkal és példamutatóak lesz­nek a nagy mezőgazdasági mun­kák végrehajtásában, a gépjavítás­ban. őszi kalászosok ápolásában. A párt III. kongresszusára úgy készülnék, hogy a propaganda­munka megjavításával példamutatá­sával elősegítik a tavaszi feladatok eredményes végrehajtását. Káldi Erzsébet MB munkatársa intiitiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiHiitiiiiiiimHtiitfiiimiitiimiiiiiiiiiiiiiitiitiiiiiiimiiiiiiiimiiMiiHiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiilüMfiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiim / / TANULSÁGOS VI 'Találóan jegyezte meg L egyszer egy ameri­kai író: nem érdemes a világkörüli útra kelni csak azért, hogy valaki Zanzibárban megszámolja a macskákat. Napjainkban azonban egyes ismert amerikai utazók alig hasznosabb foglalkozással töltik Ide­jüket. Lényegében egye­bet sem tesznek, csak megszámlálják a falakon tarkálló „Ami go home!” feliratokat. Pedig enélküi is világos, hogy sok, na­gyon sok az ilyen felirat... Az útleírásnak lassan­­lassan egész nagy irodal­ma támadt az Egyesült Államokban. A honfitár­saikkal külföldi benyomá­saikat megosztó amerikai utazók vezérszólama — a sértődöttség. Sértődötten panaszkodnak: az igaz­ságtalan emberiség se­­hogysem akarja megérte­ni, hogy az amerikai vi­láguralmi igények érde­meken alapulnak. Ilyes­féle írásmű Eleonor Roosevelt „India és az ébredő Kelet” címmel nemrég New Yorkban ki­adott könyve Is. 'C1 leonor Roosevelt ■*“* könyve sajátságos útinapló. Szerzője, részle­tesen leírja közelkéleti és ázsiai útiélményeit. A napló tele van olyan ese­ményék leírásával, ame­lyek a szerzőt láthatólag érdekelték, az olvasók számára azonban aligha érdekesek... De vannak benne tanulságos részle­tek is. Eleonor Roosevelt az előszóban megírja: azért utazott a közelkeleti és ázsiai országokba, hogy saját szemével lássa, va­lóban Amerika és ameri­kaellenes-e ott a hangu­lat. Rájött, hogy valóban az! .Alighogy földet értünk a gyönyörű modern bei­­ruti repülőtéren, Liba­nonban — írja —, máris kialakult bennem az a benyomás, s utazásom során aztán csak még erősödött ez az érzé­sem, hogy a hangulat itt külföldiellenes. Számtalan jel mutatott erre. Az állami hivatal­nokok magatartásából kiéreztem a rejtett el­lenségességet. Persze, kifelé barátságosak és kedvesek voltak. Elvég­re is esztélenség Volna, ha gorombák lennének... az Egyesült Államok képviselőjéhez”. Hát eZ szép! Még az ál­lami hivatalnokok is ne­hezen fojtják magukba el­lenséges érzületüket. IT elet népei különösen az „amerikai se­géllyel” szemben óvato­sak. Ez derül ki a könyv­ből. A hírhedt „negyedik pontban” itt nem bízik senki. A legnagyobb óva­tossággal fogadják min­denütt, mert teljes joggal úgy vélekednek, hogy az Egyesült Államok gazda­sági és politikai uralma előtt nyitja meg az utat. Eleonor Roosevelt az in­diai hangulatról így ír: „Ne csapjuk be önma­gunkat! Be kell ismer­nünk, hogv népszerűsé­günk a háború óta In­diában és az egész Ke­leten szörnyen megfo­gyatkozott ... Indiában az angolok távozása óta a felháborodás jelentő1- részben már ellenünk irányul...” Roosevelt asszony sze­rint' az Egyesült Államok történelmi igazságtalanság áldozata... A Wallstreet! propagandagépezetnek megfelelően azt hangoz­tatja, hogy az amerikai imperializmus nem léte­zik ... az elnyomott népek alaptalanul „tévesztik ösz­­sze” az Egyesült Államo­kat az imperialista hatal­makkal. Magának Eleonor Roose­voltmek meggyőződése, hógy egész útján minden tekintetben körültekintően és okosan viselkedett. Mégis. Indiában egy hiva­talos fogadáson így oktat­ta ki hallgatóságát: „A kommunizmus élten nemcsak ágyúval, hanem kenyérrel Is lehet harcol­ni ...” Roosevelt asszony a ma­ga szemszögéből nézve persze nem mondott sem­mi elítélendőt. Ellenkező­leg. Valószínűleg őszinte meggyőződése, hogy mély­séges és mindenesetre „de­mokratikus” • igazságot mondott ki, mert hiszen Washingtonban vannak •»gyes, McCarthy szená­torhoz hasonló emberek, akik egyetlen fegyvert is­mernek el — az atom­bombát., Ó, Eleonor Roosevelt nem tartozik közéjük. Tudják meg az indiaiak neki az a véleménye, hogy n kommunistaellenes had­iárat fegyvertárába a ke­­nvér is beletartozik, ti át Indiában nem ér- 11 tékelték Eleonor Rooseveltnek sem demo­kratikus érzületét, sem bölcsességét, sem taktikai érzékét. Az aMáhabadi egyetem hallgatói, akiket Roosevelt asszony megtisz­telt személyes látogatásá­val ... hozzáintézett nyílt levelükben, az Egyesült Államok és India népei közötti baráti és kulturá­lis kapcsolatok ápolását helyeselték ugyan, de megjegyezték: „Sajnos, az Ön legutóbbi nyilvános fellépése nem erről tanúskodik. Ahe­lyett, hogy az amerikai nép jóakaratát tolmá­csolta volna nekünk, beleavatkozott belső ügyeinkbe. Az ön tisz­teletére rendezett delhi fogadáson kijelentette, hogy „a kommunizmus ellen nemcsak ágyúval, hanem kenyérrel is kell harcolni”. Ez láthatóan arra vall, hogy az impe­rialisták a kenyeret is eszközül akarják fel­használni a más orszá­gok belügyeibe való'be­avatkozásra. Minden in­diai hazafit felháborít ez a nyilatkozat, s azt nemzeti tekintélyünk elleni merényletnek mi­nősíti. TJ1 leonor Roosevelt ázsiai útja egy te­kintetben tagadhatatlanul tanulságos volt. Megmu­tatja, hogy az amerika­­elllenes hangulat tanul­mányozására kiküldött magasállású amerikai sze­mélyiségek utazásai csak ennek a hangulatnak el­mérgesedésére vezetnek.. A legokosabb, amit ilyen körülmények között az amerikai vezető körök külföldre kiküldött kép­viselői tehetnének, az vol­na. ha megszívlelnék a világ egyszerű emberei­nek tanácsát, hallgatná­nak az intő szóra. „Takarodtatok haza!” B. IZAKOV Berlinben sajtóértekezleten ismertették V. M, Molotov szerdai beszédét Berlin. (MTI) Iliicsov a Szovjet­unió külügyminisztériuma kollégiu­mának tagia szerdán este sajtóér­tekezleten ismertette V. M. Molotov szovjet külügyminiszter felszólalá­sát, amely a berlini értekezlet har­madik ülésén hangzott el. Molotov hangsúlyozta, hogv ami­kor a napirend első pontjának megtárgyalásét indítványozta, arra gondolt, hogv az öthatalmi értekez­let három kérdéscsoportot vitathat­na meg. Az első csoporthoz kato­nai problémák tartoznak, minde­nekelőtt a leszerelés kérdése. A második csoporthoz politikai pro­blémák tartoznak. különösen a nagyhatalmaknak a Kínai Népköz­társasággal kapcsolatos magatartá­sa. A harmadik kérdéskomolexum a gazdasági lellegű kérdéseket öleb fel. beleértve a kereskedelem kér­dését is. Dulles, Eden és Bidault urak a mai ülésen csak politikai kérdése­ket érintettek és elkerülték minden más kérdést — mondotta Molotov, majd rámutatott, hogy a békeszerető országok, ame­lyeknek 800 millió lakosuk van, hatalmas piacot alkotnak. Mo­lotov ezután rámutatott, hogy ez a 800 millió ember, akit el­választják a másik világpiac­tól, el tudja látni magát min­den szükségessel, ugyanakkor az ellenük irányuló megkülön­böztető intézkedések nem szol­gálják a nyugati hatalmak ér­dekeit, A gazdasági megkülönböztető intéz­kedések kihatnak a politikai kap­csolatokra is és nem iárulnak hoz­zá a nemzetközi feszültség csök­kentéséhez. Azt a tíz államot, ahol ez a 800 millió ember lakik, kor­lát választja el a többi országtól. A megkülönböztető gazdasági po­litikát csak néhány hatalom alkal­mazza. A legtöbb ország készség­gel folytat kereskedelmet a Szov­jetunióval. Most például francia kereskedelmi küldöttség tartózko­dik Moszkvában, nemsokára angol kereskedelmi küldöttség érkezik a szovjet fővárosba. A Szovjetunió kereskedelmi kapcsolatot tart fenn Indiával és sok más állammal és ml valamennyit szívesein látjuk — mondotta Molotov, Ezt a kérdéskomplexust feltétle­nül meg lehetne tárgyalni az ösz­­szehívandó öthatalmi értekezleten. Dulles úr kétségbevonta a nagyhatalmaknak azt a jogát, hogy kisebb országok számára döntéseket hozzanak. Dulles ez­zel kapcsolatban az ENSZ alap­okmányára hivatkozott. Emlé­kezete azonban ez esetben nem bizonyult jónak. Legyen szabad utalnom az ENSZ alapokmá­nyára, amely fokozott kötele­zettséget ró a nagyhatalmakra. Ez persze nem előjog, hanem felelősség a béke és 3. bizton­ság fenntartásáért. A potsdami egyezmény is említést tesz a külügyminiszterek állandóan megismétlődő tanácskozásairól. Aa egyezmény azt is kimondia. hogy ezeken a tanácskozásokon öt nagy­hatalom. mégpedig Anglia. Fran­­ciarország. az Amerikai Egyesült Államok, a Szovietuníó és Kína külügyminisztereinek kell résztven­­niök. Most nem akarnak öthataíml ér-> tekezletet összehívni. Bizonyos okokból jobbnak látják háromha­talmi értekezleteket tartani. Az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország hármas értekezle­tein a legkülönfélébb kérdé­sekről tárgyalnak, európai kér­désekről, ázsiai kérdésekről, de sohasem tárgyaltak amerikai kérdésekről, A háromhatalmi értekezleteket nem lehet kifogásolni. Még a kéthatal­­mi értekezleteket sem. ha azok nem irányulnak a béke és a biztonság ellen. Most kéthatalmi megbeszélé­sek folynak tíz Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió képvi­selői között az atomkérdé^ben. De ez a kérdés megtárgyalásának csak kezdeti szakasza. V. M. Molotov a továbbiakban kifeitette: ha a Szovjetunió öthatal­mi értekezlet összehívását javasolta, ez nem jelenti azt. hogy ezen az ér­tekezletem csak ázsiai kérdésekről lehetne tárgyalni. Egy ilyen érte­kezlet foglalkozhat más problémák­kal is. például a leszereléssel, az atomerő kérdésével, és egyebekkel, Molotov végül kijelentette, hogv az öthataíml értekezlet nagy köz­vetítő szerepet töltene be az öt nagyhatalmat érintő kérdésekkel kapcsolatban. A szoviet külügymi­niszter azt a meggyőződését feiezte ki. hogv van lehetőség az öthatalmi értekezlet összehívásáról szóló ha­tározat meghozatalára. Az ülést ezután az elnöklő Eden javaslatára elnapolták. Iljicsov a sajtóértekezleten kije* lentette: az ülés elnapolására aligí hanem azért volt szükség, hogy a? értekezlet résztvevői alaposan át­gondolhassák azokat a komoly ja­vaslatokat, amelyeket Moltov kül­ügyminiszter felszólalása tartalma­zott. A berlini értekezlet csütörtökön tartandó negyedik. ülésén Molotoy elnököl. ■ í A sajtóértekezletet vezető Ilii­csov bejelentette, hogy V. M. Mól lotov szerdán eljuttatta Eden angol külügyminiszterhez, mint a szerdai ülés elnökéhez a Német Demokra­tikus Köztársaság kormányának, a négy külügyminiszterhez intézett felhívását, hogy a berlini értekez­leten megfelelő időpontban foglal­kozzanak a német kérdéssel és az ezzel kapcsolatos tanácskozásokba vonják be a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Nómetor­­szág képviselőit. (MTI) A BERLINI ÉRTEKEZLET HÍREI Berlin (MTI). A „DPA” hír­­ügynökség jelenti, hogy Bidault francia külügyminiszter a berlini négyhatalmi külügyminiszteri érte­kezlet megkezdése óta elsőízben szerdán folytatott megbeszélést Herbert Blankenhomnal, Adenauer Berlinbe küldött megbízottjával, ♦ (MTI.) —I Pandit asszony, az ENSZ-közgyűlés indiai elnöke nyi­­lakozatot adott a „DPA” hírügy­nökség újdelhi tudósítójának a négy hatalom külügyminiszterei berlini értekezletével kapcsolatban. Kína kérdéséről Pandit asszony hangsúlyozta, hogy a Kínai Népköz­­társaságot, mint ázsiai nagyhatal­mat nem szabad figyelmen kívül hagyni és éppen úgy el kell ismerni, mint ahogy a Szovjetuniót elisme­rik. » Berlin (MTI). Eden angol kül­ügyminiszter nyugatberlini szállá­sán szerdán este vacsorát adott Molotov szovjet külügyminiszter tiszteletére. Berlin (MTI). Nyugatberlini lap jelentésekből kitűnik, hogy a — külügyminiszterek értekezletén képviselt három nyugati állam szakértői csaknem minden nap külön értekezletet tartanak. A különértekezletek célja a három hatalom felfogásának összehango­lása a berlini tanácskozások napi­rendjén szereplő kérdésekben. A textilipar dolgozói a kormányprogramm sikeréért A habselyem női fehérneműket a Budapesti Selyem- és Gyapjúgyár dolgozói állítják elő. A nagy vásár­lási kedv és a megnövekedett igé­nyek kielégítésére a gyár műszaki vezetői elhatározták, hogy ebben az ívben az eddiginél többféle min­tájú s nagyobb választékú selyem női fehérneműt gyártanak. Kísérle­teket folytattak a gyárban igen vé­kony pamutszálból — selvemszövési technikával készült — női fehérne­műk gyártására. A kísérletek jól si­kerültek és a hixuskmtelű, igen szép és tartós újfajta pamutfehér­nemű a közeljövőben már kapható lesz. A műszakiak nagy igyekezet­tel folytatták a kísérleteket a nylonból késziiH fehérneműk elő­­íllításéra. A kísérletek igen jó eredménnyel fejeződtek be és elké­szítették az első nylon férfiing és női blúz modelleket. Rövidesen megkezdik a nyloníehémemű pró­bagyártását is.

Next

/
Thumbnails
Contents