Szolnok Megyei Néplap, 1954. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-29 / 24. szám

1954 január 29. •SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 8 A szolnoki Papírgyárban megindult a harc a forgóeszközök csökkenteséért Igen fontos érdekel fűződnek nép­­g azdaságunknak a forgóeszközök forgási sebességének növeléséhez. Az anyagi és pénzeszközökkel való takarékoskodás szerves része az ön­költségi tervek teljesítésének. Az elmúlt évben több üzemben példa­mutató vállalások és eredmények születtek ezen a vonalon. Széles körben azonban néni indult meg a harc a forgóeszközök csökkentésé­ért. Üzemeinkben úgy tartották, hogy ez csak a számviteli és keres­kedelmi dolgozók ügye. A minisztertanács határozata nyomán ebben az évben már foko­zott, szervezett munkát kezdenek üzemeinkben. A szolnoki Papír­gyárban elhatározták, hogy első lé­pésként forgóeszközcsökkentési bi-A földművesszövetkezetek külön­böző előnyökhöz juttatják azokat a tagokat, akik befizették részjegyü­ket és ezzel elősegítették a szövet­kezet munkáját, gazdasági és szer­vezeti megerősödését. A Szövosz igazgatósága — a tagság javaslatára — úgy határozott, hogy ezeket a ta­gokat vásárlási és értékesítési visz­­szatérítési kedvezményben részesíti A tagok vásárlási és értékesítés' visszatérítési könyvecskéjébe be­jegyzik a saját szövetkezeténél hús/ forinton felül vásárolt összes ipar-A dolgozókról való szerető gon­doskodásnak fényes bizonyítéka az a nagyarányú beruházás, amit ez évben a mezőgazdasági üzemek dolgozói szociális helyzetének meg­javítására fordít államunk. Az idén az állami gazdaságokban, gépállo­másokon. erdőgazdaságokban a többi között 16.555 dolgozó részére építenek kényelmes munkásszál­lást. 3400 üzemi étkezdét. 190 öltö­zőt mosdóval, fürdővel, zuhanyozó­val, 474 gyermek részére bölcsődét. 39 orvosi rendelőt és közel 16.000 dolgozó­nak főznek az új­onnan létrehozott üzemi konyhákon. Ezenkívül körülbelül 2800 családnak tői­nek lakást. A me­zőgazdasági üzemek dolgozói az idén több. mint negyven millió fo­rint értékű védőöltözettel — mun­karuha, gumicsizma, esőköpenv. bizottságot alakítanak, mely rövide­sen munkához kezd, átvizsgálja a raktárkészleteket és az elfekvő anyagokat bejelenti az ellátási igaz­gatóságnak, hogy esetleg olyan üze­mek rendelkezésére bocsássák eze­ket az anyagokat, melyeknél hiány van belőle. Fontos feladat az is, hogy a gyár­tásban lévő, befejezetlen termék készlet ne növekedjen túl magasra és ne haladja meg a tervben meg­szabott mennyiséget. A Papírgyár­ban elhatározták, hogy a gépek munkájának irányításával elkerülik a kiszerelőben lévő torlódásokat s olyan ütemes munkát engednek mely nem terheli túl a kiszerelő és íwágó teljesítőképességét. Nem csak a túlduzzadt anyag­cikkeket és a szövetkezetnél el­adott szabad termékek után kapott összeget. Év végén a földművesszö­vetkezet tiszta jövedelmének húsz százalékát részjegy utáni térítés, vá­sárlási és értékesítési visszatérítés címén vásárlás és eladás arányában szétosztják a tagok között. A föld­­. művesszövetkezetek azonban már félévkor is fizetnek a tagoknak vá­sárlási és értékesítési előleget. A vásárlási és értékesítési visszatérí­tési könyvet minden évben kicseré­lik. (MTI) vattakabát. stb. — többet kapnak, mint tavaly. Az állami gazdaságok, gépállo­mások és erdőgazdaságok igazgatói­ra és üzemi bizottságaira vár az a feladat, hogy gondoskodjanak s napközi otthonok időbeni elkészü­léséről. hogy az asszonyok nyugod­tan résztvehessenék a nyári mező­­gazdasági munkák dandárjában. Hasonlóan időben gondoskodjanak a munkásszállásokról, egészségügyi és más felszerelésekről is. (MTI) ÍJj pullover modellek A Kötszövőipari Mintázóüzem tervezői elkészítették az 1954 máso­dik felében gyártásra kerülő kötött- és szövött árúk, pullóverek, kardi­gánok, stb. új modelljeit. Sok új, ízléses fazon és kötési minta szere­pel ebben a kollekcióban, amelyet még januárban bemutatnak a ke­reskedelem képviselőinek, (MTI) készlet, hanem a raktárban felhal­mozódott készáru is nagy értéke­ket köthet le hosszú időre, melyet nem tudnak a termelés további kör­forgásába beállítani. A Papírgyár­ban úgy szervezik meg a munkát, hogy az elkészült papírárut üteme­sei elszállítsák s ehhez úgy igény­lik a vagonokat, hogy a szállítás késedelmessége miatt sem hever­jen az áru. A forgóeszközök csökkentésével kapcsolatos minden feladat elvégzé­sére reszortonként hozzáértő dolgo­zókat állítottak. így remélhető, hogy már az első negyedévben is komoly eredmények születnek a forgóeszközök forgási sebességének meggyorsulásánál. egy pártv?ze!őségi tagról em könnyű mesterség a mozdonyvezetés. Nehéz és felelősségteljes munkát követel. Mégis azt tartották régen, hogy óriási szerencséje van annak, aki teljhatalmú ura, parancsolója le­het valamelyik vasparipának. Volt is ebben valami igazság, hi­szen aki már idáig eljutott, men­tesítve volt a munkanélküliség­től, megvolt a mindenapi betevő falatja. A „szerencse" két részből ál­lott: Először el kellett végezni a négy középiskolát, aztán pedig kiterjedt „protekcióval“ kellett rendelkezni. Ondók Sándornak egyik feltétele sem volt meg. Kora gyermekéveiben munkába törte az élet, dereka pedig nem akart meghajtani senki előtt, így aztán hiába lett képzett mes­terember, csak. szénrakásig vitte a szolnoki fűtonázban. Képessége kibontakozásának népi demokráciánk adott szár­nyat. Tudásszomját a dolgozók iskolájában elégítette ki, szak­mai rátermettségét pedig a moz­donyvezető tanfolyamon bizonyí­totta be. Az időközben történt események igazolják, pártunk, ál­lamunk nem hiába segítette. Elő­ször élmunkás lett, majd kétsze­res sztahanovista, legutóbb pedig az ö brigádja került élre az őszi csúcsforgalom idején. Indulás előtt mindig gondosan átvizsgálja a mozdonyt, pár köz­vetlen szót vált munkatársaival, Fógel Jánossal és Szalai Józseffel — jól ismeri problémáikat, hi­szen Ő is 9 évig fűtő volt — és azután indulhat a gyors, személy, vagy tehervonat, biztos, hogy idő­ben ér rendeltetési helyére. On­dók elvtárs — mint mondja — legszívesebben munkésvonatokat vezet és ilyenkor a menetrend minden másodpercére ügyel. Ért­hető. A munkások szívével érez, gondolataikban sajátjára ismer. A hétvégi munka után jól esik családi körben a pihenés, hét­elején pedig mindenki pontosan akar megjelenni üzemében. Jól tudja ezt Ondók elvtárs és ezért ügyel a menetidő betartására. Brigádjának külön érdeme, hogy az egylapátos tüzelési módszer bevezetésével havonta mintegy 10 tonna szenet takarít meg. Ennyit munkájáról. Személyé­nek megismeréséhez azonban ez kevés. Életcélja nem csak a fi­zikai erőkifejtés, hanem munkás­társai nevelése, problémáik in­tézése is. Több éve tagja pár­tunknak, jelenleg vezetőségi tag — éppen ez adott neki erőt ki­magasló teljesítmények elérésére — és azóta kivívta a dolgozók bi­zalmát, s szeretetét. Nem vélet-' len, hogy a párttagság ismét ja­vaslatot tett a pártvezetőségbe való jelölésre. Fáradságos munkája után min­dig derűs kedvvel tér a szolnoki Rózsa utcában lévő otthonába. A takaros kis családi ház szépsé­gét, tisztaságát bárki megnézheti. Felesége szintén dolgozik. így hát akad tennivaló odahaza is, de azért jut idő olvasásra, zene­­hallgatásra. Gyakran ellátogat­nak moziba, színházba, hiszen a művelődés, a kulturális fejlődés országunk valamennyi dolgozójá­nak közkincse. H INDESSEN I a Szó! nokmegyei NÉFLAP-ban --MÉM mm r MWWW1HI1III——Wl—WS—— Jobb les? az ivóvíz Szolnokon A szolnokmegyei tanács egész- Sgügyi osztálya, valamint a szol­oki Víz- és Csatornaművek Vál­­ilat igazgatósága közli Szolnok áros lakosságával, hogy 1953 de­­ember 25 óta az ivóvízen időnként rezhető keHemct’®n meVékíz át­­icneti jellegű és az egészségre em káros. A nemkívánatos mcl'ékíz kikü­­zöbölcsérc minden intézkedést negtettünk. Az egészségügyi és a önnyiíipari minisztérium, vala­mint az országos közegészségügyi intézet vízügyi osztálya a szüksé­ges vizsgálatot már lefolytatta, — melynek eredményét annak meg­érkezése után közö’ni fogjuk. Reméljük, hogy rövid időn belül minden tekintetben kifogástalan ivóvízhez fog jjutni a város lakos­sága. Szolnoki Víz- és Csatornaművek MT egészségügyi ősz. A nagy hideg miatt nagyobb gondot fordítsunk az állatállományra ORSZÄGSZERTE erősen lesüllyedt a hőmérséklet, s ez megyénk állatállományának átteleltetését is igen veszélyezteti. Tehát az eddigi­nél sokkal jobban kell gondoskodni az állatok ió elhelyezéséről, külö­nösen ott. ahol az anyajuhok most bárány óznak, vagy a kocák fialnak. Nem fordulhat elő olyan eset. mint a mezőtúri Petőfi, a mezőhéki Táncsics és a kisújszállási Ady tsz-bem. ahol a hanyagság miatt a ma­lacok és a bárányok egvrésze megfagyott. Mi hát a teendő? A kutricákban, istállókban, hodályokban azon­nal meg kell szüntetni a huzatot. Az északra, vagy kelet felé néző bejáratokat száraz szalmával el kell torlaszolni. Ahol szükséges, éj­szakára rakjuk be szalmával az ablakokat. A szembelévő ajtókat egyszerre ne nyissuk. Fontos a bő almozás és erre a célra csak elő­melegített. vagyis legalább egy napig meleg istállóban tartott szal­mát használjunk. A kutricákat fialás előtt. — ahol a tűzveszély nem áll fenn —. fel kell fűteni. Fontos, hogy mindig száraz levegő legyen az ólakban, istállókban. A padlás nélküli istállókat kukorica, vagy napraforgószárral rakiuk le és helyezzünk rá száraz szalmát.. A TAKARMÁNYOKAT melegen való pácolásra készítsük elő. Ha a takarmányosbam a Dác nem melegszik fel, úgy azt az istálló egyik sarkában kell pácolásra előkészíteni. Az ivóvíz hőmérséklete plusz 12—14 fok alá ne süllyedien. A sertések részére napiában kétszer me­leg moslékot kell adni. A kevertet pedig egy két órával előbb készít­sék el még meleg takarmánykonyha esetén is. A termelőszövetkezetek erősítsék meg a takarmányos brigádot, hogy a takarmányozás nehézségbe ne ütközzék. A növendék állatok részére jobb takarmányt, lucernát, szénát, abrakot adiunk. A halastavaknál a teleltető medencéket meg' kell lékelni, hogv a halak elegendő'Oxigénhez jussanak. A lék 15—20 méter hosszú. 2—3 méter széles lépvén és a szélirányra hosszan vezessen. Az állami állattenyésztő állomások, járási, városi és községi ta­nácsok dolgozói az eddiginél nagvobb segítséget adianak a termelő­szövetkezeti tagoknak és az egyénileg dolgozó parasztoknak állatállo­mányuk jó átteleltetéséhez. Vásárlási és értékesítés! visszatérítési kedvezményt kapnak a föidmOvesszavetkezeti tagok A tavalyinál több nrnt negyvenmillió forint értékű munkaruhával, védőöltözettel többet kapnak az idén a mezőgazdasági üzemek dolgozói Pár szót a törökmiklősi földművesszovetkezetröl A Néplapot olvasva megáll apitottam. hogy sok helyi hibát feltár, s n megbírál­ták gyorsan kijavít­ják azokat. Én is azért írók. hogy a törökmiklósi föld­művesszövetkezetnél levő hiányos­ságokat megszüntessék. Január 24-én a szövetkezet ital­boltiából bort és szódavizet akar­tam venni. Szódavíz nem volt. pe­dig annak beszerzéséről gondoskod­hattak volna, hiszen ott állt a sok üres szikvizes üveg. Ha már annyi fáradságot nem vettek, hogy meg­töltsék, — legalább ásványvizei szerezhettek volna be. Hasonló a helyzet a borkimérés-' nél is. Felsőbb utasításra hivatkoz­va házhoz nem adhatnak ki. —* csak helyi fogyasztásra. Nem tu­dom. hogv képzelik a lakosság igé­nyeinek kielégítését ilyenformán. Ha valaki a családiával egv kis bort akar ebéd után fogyasztani, menjen az italmérésbe? Szerintem ez helytelen. A Néplapot hívom segítségül ía fenti hibák mielőbbi felszámolásá­hoz. Strapecz Pál Törökmiklós Azért nem kaptam panaszkönyvet, mert, Tanyai lakos vagyok. Cipőt és hócsizmát vet­tem feleségemnek a jászapáti földműves­szövetkezetből. A cipő ió lett, sajnos, a hó­csizma nem. A legkö­zelebbi alkalommal — három nap múlva — egy arra jövő szánnal bementem feleségem­mel együtt kicserélni a csizmát. Megfelelő csizmát nem kantunk, s kér­tem a boltvezetőt. Ba­­gi kartársat, hogv más árut adjon hasonló ér­tékben. ö ezt elutasí­totta. Panaszkönwet kértem, melyet Bagi kartárs készségesen, de A kihirdeteti azzal a megjegyzéssel nyújtott át. hogv ..abba csak úgy írhatok bele. ha tagja vagyok a szö­vetkezetnek. Nem írtam be pana­szomat. annál is in­kább, mert feleségem szívrehatóbban tudott kérni, mint én — s a csere megtörtént. Bűnbánóan magam­ba szántani, s keresem azt az utat. amelyen a leghamarább tagja le­hetek az ország összes panaszkönyvvel ren­delkező üzletének, mert ki „tudja. — ha van ilyen rendelkezés — egyszer Karakószörcsö­­kön kötök ki, s esetle­ges panaszomat nem tehetem meg mert nem vagyok tagja a szövetkezetnek. MEDVE PÁti ált. isk. tanár Jászdózsa * Bátran kérjék dolgo­zóink a panaszkönwet bárhol, ha hibát ta­pasztalnak . Azért nem kell belépni semmiféle egyesülésbe. liven ren­delkezés nincsen. Eset­leg azok fejében szüle­tik, akik félnek a bírá­lattól, vary a hibák feltárásától. (A síerk.1 filméi mutassák be a moziban A fegyvernek! mo­zikedvelő dolgozók nevében kérem: ne forduljon elő közsé­günk mozijában az. hogy nem a kihirde­tett filmet mutassák be. Ilyenkor a mo­zilátogatóik megjegyzéseket tesznek, még abban az esetben is. — ha jó a film. Másik hiba: a mozihelyiség olyan hideg, hogy hűtőháznak is beillene. Jó lenne ezt is megszüntetni. Zsemberi József Fegyvernek A MOKÉP-nél azt válaszolták, hogy a filmcsere a hóakadályok miatt fordult elő. Mindent meg­tesznek annak érdekében, hogy ezt kiküszöböljék. Fűtött teremről min­denkor kötelesek gondoskodni a mozi dolgozói, ■*** (A szerk.) Szeretnék Néplapot olvasni Előfizettem jan. 15-évcl a Szol­nokmegyei Néplapra. Nem tudom, hol akadt el — a mai napig nem kaptam egyet sem. Már nem az el­ső eset, hogy nem kaptam meg a lapokat. Érdekesség az, hogy az elő-Másfél éve „útban van“ A jászapáti gimnázium Ill/a osz­tálya nevében panasszal fordulok a Néplaphoz. Petőfi képet akar­tunk venni a Papír és Irószerbolt­­ban. Másfél évig kísérleteztünk a bevásárlással, de mindhiába. Fél­évvel ezelőtt a hivatalos formának is eleget tettünk, megrendeltük az említett képet. Azonban a jász­apáti Papír és Irószerbolt alkal­mazottai nem tettek eleget a „hi­vatalos formának“, mert mindez­­ideig csak „útban van“ a Petőfi kép. Kérjük az illetékeseket, hogy javítsák meg munkájukat és a várva-várt képet szerezzék be. Borzák Lajos levelező, MUNKÁS-SZEMMEL . . . fizetési díjakat meg pontosan be­szedték. Kérem, hogy biztosítsák részemre a pontos kézbesítést, mert szeret­ném az újságot naponként olvasni. Szente Férem Tiszatenyő Nagyobb gondot az állam vagyonára Nemcsak nekem, — de több dolgozó­társamnak is feltűnt, hogy a Tisza Szálló kerthelyiségében le­vő asztalok és szé­kek egyrésze szétdo­bálva az ég alatt várja a tavaszt. Ezek a tárgyak kevés javítással, vagy figyelmes kezeléssel még használhatók lennének, míg így az idő viszontagsága teljesen tönkrete­szi azokat. Azt kérjük a szálló vezetőitől, hogy nagyobb gonddal őrködjenek a berendezési tárgyak felett. Ehrlich Zoltán levelező. Szolnok. Nyári ruha télen . . . Kedves szerkesztőség. Június óta dolgozom a szolnokmegyei Tatarozó Vállalatnál, a kőművesek mellett, mint segédmunkás. Jelenleg szol­noki külső munkán dolgozunk. A nyáron az illetékesek hanyagsága miatt nem kaptam nyári ruhát. No, annyi baj, godoltam, majd a télen lesz jó téliruhám. Nem csalódtam, novemberben meg is kaptam. Az öröm azonban korai volt, mert alig telt el két hét, szabályosan le­vették rólam, azzal az indokkal, hogy vidéki munkásoknak kell. Az igaz, hogy azoknak is szükségük van meleg ruhára, de ebben a ke­mény télben éppen úgy nekem is. A munkavezető kartárs nagy böl­csen megígérte: decemberben ma­gának is lesz meleg ruhája. Decem­ber elmúlt és lassan január is, de téli ruhám még most sincs. Ellen­ben a nyárit, egy agyonfoltozottat január 20-án megkaptam. Szeret­ném megkérdezni a téli ruhát pedig nyáron fogom megkapni? Deák Imre segédmunkás, Kinek jár prémium? Szeretném elmondani. — mint aki 15 éve gépész — milyen ered­ményeket érek el munkahelyemen. December és január első dekádtá­­ban átlagosan 200 százalékot teljesítettem, mégpedig úgy. hogy egv műszak alatt három gépet kezelek egyszerre. Most is úgv dolgozok, hogy elért eredményemet megtartsam, sőt fokozzam. Eddig nem is lenne semmi hiba, hisz ha az ember többet dolgozik, több a kere­sete is. A hibát én abban látom, hogy a Vezetőség nem nagy gondot for­dít a mi versenyünkre. Ugyanis szeptemberig az árammal és üzem­anyaggal való takarékosságért havonta kaptunk prémiumot. Hogy­­hogvnem. azóta a premizálásról elfelejtkeztek. Igaz. az üzemvezetők továbbra is megkapják, csak mi. gépészek nem. Szeretném az illetéke­sektől megkérdezni, hogyha az üzemvezetőket illeti, minket miért nem? Ivánfi Lajos gépész, Közraktár 2-es telep

Next

/
Thumbnails
Contents