Szolnok Megyei Néplap, 1953. június (5. évfolyam, 129-153. szám)

1953-06-26 / 150. szám

*<£, SZOLNOKMEC.YEI NÍTT.AP 1953 június 26. A jánoshidai pártszervezet a versenymozgalom szélesítésével viszi sikerre a nagy nyári munkákat A választásra minden erőt moz­gósítottunk és sikerre is vittük. Visszapillantottunk erre a szakaszra, de ezzel egyidőben előre, az előt­tünk álló tennivalókra is tekintet­tünk. A növényápolás gyors • befe­jezése, az aratás kemény munkája előtt álltunk. Hosszú éveken át- szerzett tapasztalataink figyelmez­tettek, hogy semmivel sem köny- nyebb ez a feladat, mint az előző volt. Ezt az időjárás megerősítette. Az esőzések miatt összetorlódott a munka. így még erősebbeknek kel­lett lennünk, hogy minden erőt a földekre, az alkalmas percek ki­használására mozgósíthassunk. Első csapatunk, amelyet fegy­verbe állíthattunk, a párttagok, pártcsoportbizalmiak voltak. Ezek az elvtársak megígérték, hogy el­sők lesznek a növányápolás és az aratás befejezésében. Bálint Sándor, Bárók József, Pataki László nagyon komolyan vette adott szava becsü­letét. Naponta kijártak a határba s mindig megkerülték árpatábláju­kat, figyelték mikor lehet vágni. Most már a búzát kerülgetik, néze­getik s a napokban megkezdik az aratást. Nem volt hiába való a tö­rekvésük, mert községünk dolgozói 24-én befejezték az ősziárpa aratá­sát. Elvetettek több mint 25 hold másQdnövényt. Tóth István 4 hol­das gazda egy holdon termel új ta­karmányt. Most elbeszélget Gási Ferenccel, aki semmiképpen sem akar másodnövényt vetni, s azt haj­togatja, „elég egyszer kizsarolni a földet.“ Tóth elvtárs magyarázza neki, hogy kétségtelenül táplálék kell a növénynek, ha már elvetjük. De ha a gyom növi fel, az is ki­szívja a föld erejét azzal a különb­séggel, hogy abból semmi haszon nem lesz. Azt is elmondta neki, hogy a másodvetés nem növeli a beadási kötelezettséget. Kétszeri termés mellett is annyi marad a beadása, s több állatot nevelhet. A búia aratása most a legna­gyobb feladat nálunk is. Egyénileg dolgozó parasztjaink és tsz tagjaink csatlakoztak a jászárokszállásiak kihívásához, hogy minél gyorsab­ban menjen a munka. „Tudjuk, hogy nem akarnak elmaradni — mondogatja a dolgozóknak Zrupkó Béla népnevlő, mivel ők kezdemé­nyezték a versenyt. De mi is tud­juk, amit tudunk. Azt, hogy most a magunk hasznára, dolgozó né­pünk javára aratunk. Úgy fogjuk hát a dolog végét, hogy idejében is és jól is sikerüljön a termény­betakarítás.“ Egymás közt versenyt indítottak a dolgozó parasztok és a tsz-ek is. Kerekes Pál Farkas Ferenccel méri össze szorgalmát. Eddig Kerekes Pál az első, 3 hold másodnövényt vetett és a búza aratását is meg­kezdi a napokban. A Petőfi tax pír “tagjai is meg- hányták-vetették a dolgot. Bejelen­tették a „Dimitrov“ tsz tagjainak: „Versenyre hívunk benneteket az aratás, cséplés mielőbbi befejezé­sére.“ A kihívottak sem késleked­tek, hiszen nekik is érdekük a szemveszteség nélküli aratás. Varga István népnevelő csoportértekezle­ten szólította fel a tagságot, hogy minden asszonyt és családtagot hív­janak ki a földekre. Aztán azt ja­vasolta, hogy amíg a dologidő tart, ne ragaszkodjanak a vasárnaphoz. — Dolgozzunk ezen a napon is, — mondotta — ha a munka úgy kí­vánja. Hisz többször csinál az eső mostanában vasárnapot. Amikor esik, úgy sem dolgozunk. A tszcs tagjai egyetértettek a népnevelővel. Az asszonyok kapál­tak, a férfiak pedig 40 hold lucer­nát vágtak le vasárnap, 21-én. Most minden percben várják, hogy meg­pendíthessék a kaszát a búzaföldön. Kaoálni valót nem hagytak erre az időre. Pártszervezetünk arra törekszik, hogy a versenyt még jobban elmé­lyítse a dolgozók között. Még vilá­gosabb legyen mindenki előtt: az — Tudjátok-e, hogy ... — ... a IV. VIT ausztrál küldött­ségének már májusban indulnia kellett Ausztráliából ahhoz, hogy augusztusban Bukarestben lehessen ? Micsoda hosszú út! Képzeljétek el. Igen, ennek a küldött­ségnek 18.000 km-es utat kell megfen- nie, ebből 16.000 km-t tengeren. Átkel­nek az Indiai Óceánon, a Capricorne té­rítőn és az Egyenlítőn, a Vörös Ten­geren és azután a szárazföldön át utaz- mák Olaszországon, Ausztrián, Magyar- országon és Románia nagyobbik felén, így jutnak el a VIT városába. — Tudjátok-e, hogy ... — ... a Sport- és Kulturparkhoz, melyet a Fesztivál városában létesítenek, 300.000 köbméter, 540 millió kg súlyú földet kellett megmozgatni, melyből 1 méter magas, 15 cm vastag kis falat le­hetne emelni Bukaresttől Párizsig. — Tudjátok-e, hogy... — ... a Fesztivál sportjelvényét a vi­a község nyer hamarab szabad­piacot, amely előbb végez a csép- léssel, aratással. Ha idejében rend­ben leszünk, módunkban lesz a gyors beadás, a szabadpiac meg­szerzése. S ezzel nemcsak a munkát végezzük el, hanem a békét is véd­jük. — Ránk is vonatkozik, amit Rákosi elvtárs mondott: „A béke megvédésének nálunk mindenki közvetlenül harcosa, aki jól végzi munkáját.“ Kissyűlésefceu beszélgettünk erről a dolgozókkal. Egy ilyen alkalom­mal Hárfa János 8 holdas gazdál­kodó elmondta, hogy ezideig félévi beadási kötelezettségének eleget tett, s adóját is befizette. „Öröm­mel adhatunk államunknak —foly­tatta, — mert az idén bőséges ter­mést takarítunk be. Csak az kell, hogy szívvel bánjunk a gabonával, harcoljunk minden megtermett szemért.“ Ennek a megbeszélésnek a részt­vevői arra kérték a községi párt- bizottságot, hogy a cséplés munká­ját is fokozottan ellenőrizze. Ott se adódhasson semmi, ami a versenyt, az érett szemekért vívott küzdelmet lanyhítaná. Ezt a munkát is nép­nevelőink s Kerekes Pálhoz hasonló, példamutató dolgozó parasztjaink segítségével fogjuk megoldani. Molnár Ferenc közsésri párltitkár, Jánoshida. lág országainak minden fiatalja elnyer­heti ? Igen, az arany, ezüst, vagy bronz jelvényt egyaránt elnyerhetik azok a fia­talok, akik elmennek a Fesztiválra és résztvesznek a különböző sportmegnyi!- vánulásokoti, amelyeket az országok a Fesztivál tiszteletére rendeznek. — Tudjátok-e, hogy... — .. .a Duna deltája Románia egyik legfestőibb vidéke? Ezt a területet a me­leg vidékek madarai népesítik be. Még pelikánt és kárókatonát is találhatunk itt. Megtörténik, hogy a Duna torkolatánál tengeri kígyót halásznak ki, ez egy ha­talmas ángolnafajta, amely néha 12 mé­teres hosszúságot is elér és amely 5 évenként a Bermuda szigetekre vándorol. ... A Duna deltája a román nép dol­gos keze által néhány éven belül való­ságos gyümölcsöskertté változik. Alma, körte és barackfákon kívül narancsfák, citromfák és más melegégövi növények nőnek majd itt. DISZ FIATALOK! Tudjátok-e, hogy... ? A pápák esete Péter-Pállal Tiltakozások világszerte a Rosenberg házaspár kivégzése miatt A „TASZSZ“ jelenti Londonból: Amint a „Daily Worker“ közli, Anglia minden részéből rengeteg tiltakozás érkezik a szerkesztőség­hez a Rosenberg-házaspár kivégzése miatt. A „Daily Worker“ megírja, hogy sok olvasója felháborodással nyilatkozik e gyalázatos gaztettről és büszke a Rosenberg-házaspár bá­torságára. — Sok olvasó javasolja, hogy létesítsenek nemzetközi se­gélyalapot a Rosenberg-házaspár hátramaradt hozzátartozói. Julius Rosenberg idős anyja, valamint Michael és Bobby Rosenberg ja­vára. Az amerikai hatóságok kegyet­lensége elleni tiltakozások között van az a levél, amelyet Hamburg­ban szolgálatot teljesítő 15 angol katona írt alá. Az „Üj Kína“ hírügynökség je­lenti Űj Delhiből: A „Szvadhinata‘‘ című indiai lap június 21-én nagy elismeréssel emlékezik meg az ár tatlan Rosenberg-házaspárról és a többi között hangsúlyozza: „A világ vértanúinak aranyba vésett név­sorára most két új név került: Ju-. lius és Ethel Rosenberg.“ Sz. Sz. Mirazskar. India Kommu­nista Pártja bombayi bizottságának titkára nyilatkozatában rámutatott, hogy az amerikai kormány a Ro­senberg-házaspár kivégzésével gyil­kosságot követett el. Madrasz, Kalkutta, Dákká, vala­mint más indiai és pakisztáni hely­ségek lakossága tüntetéseken és gyűléseken bélyegezte meg a Rosen- berg-házaspár meggyilkolását. Phenjan. (Üj Kína). A „Nodon Színműn'“ keddi vezércikkében til­takozik Julius és Ethel Rosenberg kivégzése miatt. Ez a gyalázatos tett megmutatia — hangsúlyozza a lap, — hogy az amerikai uralkodó körök még mé­lyebbre taszítják az országot a fa­sizmus szakadékéba. (MTI). A német dolgosok hitet tesznek u Német Demokratikus Köztársaság kormánya mellett Berlin (TASZSZ). — A Német Demokratikus Köztársaság városai­ban és falvaiban megtartott gyűlé­seken a dolgozók elítélték a fasiszta provokátorok bűnös mesterkedéseit és kifejezésre juttatták, hogy teljes mértékben megbíznak Németország Szocialista Egységpartja Központi Bizottságában és népi kormányuk­ban. A köztársaság sok kerületének lakossága kifejezésre juttatja, hogy Németország történelmében nem fordult még elő olyan eset, hogy a kormány becsületesen és nyiltan beismerte volna hibáit és haladék­talanul intézkedéseket tett volna azok kiküszöbölésére. A Német Demokratikus Köztár­saság üzemi és gyári munkásai tá­mogatják a kormánynak azokat az intézkedéseit, melyek a dolgozók anyagi helyzetének további meg­javítására irányulnak és igyekez­nek helyrehozni azokat a károkat, amelyeket a fasiszta provokátorok okoztak az üzemekben. Az „ABUS“ gyár (Erfurt kerület) munkásainak kollektívája táviratot intézett Otto G rotewohl-hoz, a Német Demokra­tikus Köztársaság miniszterelnöké­hez és Németország Szocialista Egy­ségpártja Központi Bizottságának elnökéhez, amelyben bejelenti, hogy a gyár júniusi tervét 110 százalékra .teljesíti. A berlini „IFA“ (Treptow kerü­let) munkásai kijelentették: műszakban fognak dolgozni, hogy behozzák a mulasztást. Egyes berlini üzemekben a mun­kások kérelmeket nyújtanak be, hogy vegyék fel őket Németország Szocialista Egységpártjába. Június 24-én Berlinben népes if­júsági nagygyűlést tartottak, ame­lyen a német ifjak és leányok kife­jezésre juttatták, hogy bíznak Né­metország Szocialista Egységpárt­jában és a Német Demokratikus Köztársaság kormányában. A Német Demokratikus Köztár­saságban lezajlott legutóbbi ese­ményekkel kapcsolatban G. Kim­mel, a Szabad Német Ifjúság ber­lini szervezetének első titkára tar­tott beszédet. A becsületes németek­nek — hangsúlyozta a szónok — semmi közük azokhoz a fasiszta banditákhoz, akik zavargásokat és rombolásokat követtek el a berlini utcákon és üzemekben. A nagygyűlés résztvevői táviratot intéztek Ottó Grotewohl-hoz, a Né­met Demokratikus Köztársaság mi­niszterelnökéhez, amelyben bizto­sítják a Német Demokratikus Köz­társaság kormányát arról, hogy bi­zalommal és szeretettel vannak iránta. A berlini ifjúság megveti a fasiszta provokátorok cselszövéseit és mindent megtesz annak érdeké­ben, hogy leleplezze a banditákat és követeli azok szigorú megbün­tetését. (MTI), két fl koreai nép harcának harmadik évfordulóra A pápa „csalhatatlan!" (A nép vi- szont csalható volt.) Ez a rög­eszme már sokszor meggondolatlan tet­tekre sarkalta a hármaskoronás tökét. Olyan pápa is akadt, aki ezreket égetett meg máglyán, mert ö „csalhatatlan" volt, s ha e téren például a csillagászokkal nézeteltérése támadt — már rakták is az új máglyát az „eretnekek" alá. Volt viszont néhány olyan pápa is, aki ,csal- halatlanságában” odáig ment, hogy azt gondolta: megszabályozza az évek for­gását és egyedül igaz, hiteles naptárt csinál. Ilyen pápa nem is egy ült Péter trónusán. Például Gergely és Ince is. Egymást pocskondiázva, a régi naptár megteremtőjének csal hatatlanságát két­ségbevonva; az új naptárt csináló pápák sokesetben keveredtek konfliktusba Péter- Pállal, és amint később kiderült — saját magukkal, saját tanításukkal is. A papok sokszor csináltak már csú- nya galibákat. A római pápák a galibacsinálást a régi római papoktól ta­nulták a naptárcsinálás tekintetében. Ak­koriban a római császárok idején a pa­pok számították az időt. Igen gyenge matematikusok voltak az istenadták. Volt, amikor 351 napot számítottak egy évre volt, amikor 377-napot. Végül már any- nyira belezavarodtak, hogy a különböző számítgatások után már újév első napja március 1-re esett. Mi lett volna a nyo­morult római parasztok sorsa, ha betar­tották volna a Péter-Pált. Éppenséggel a rosszul számitgató papok jóvoltából így augusztus 29-én kezdhették volna a —— szalma aratását. Még a vak tyúk sem talált volna abban a szalmában szemet. Szerencséjükre már voltak akkor is, akik vem hallgattak a Péter-Pálra. A római pápákat ez ugyancsak ^ keuésbbé izgatta, ők inkább azért reformálták előszeretettel a naptárt, mert nevüket akarták ezzel a nagy „hőstettel" megörökíteni. A pápák e névmegörökí- tést igen vad módszerekkel végezték. Annyira jutottak, hogy Péter-Pál időn­ként decemberre, máskor februárra esett. Szegény Péter-Pál roskadozó inakkal csavargóit egyik hónapról a másikra. Ám “X. Ince pápa, az ugyancsak „csalhatat­lan" — egy unxtlmas órájában elren­delte, hogy az egyházi év eleje advent elsejével essék össze. Jó, hát essék, ha írre pápa annyira akarja. — Viszont "lier-Pál ismét nyakába vehette a betyár- ' ét őrt és pendlizhetett május végére. A hát azonban nem érdekelte a pápák naptárcsináló szenvedélye, sem a Péter- Pál, beérett, amikor eljött az ideje. A pápák nem azért lettek naptár- készítővé, mert abban az időben nem volt tudomány, amely pontosan megszabta volna a naptári évet, s benne Péter-Pál helyét. Voltak akkor is em­berek Giordano Brúnó, Kopernikus, Ga­lilei — akik a nap és a föld egymáshoz viszonyából tudományosan elért megálla­pításokat tettek az időjárásra vonatko­zóan. De a pápák — a tudomány és a haladás megrögzött ellenségei — a számukra kellemetlen tudományos felfe­dezéseket és felfedezőket nem nézték jó szemmel. Giordanó Brúnót máglyán éget­ték el. Kopernikusnak szerencséje volt. Éppen haldoklóit, amikor megjelent a föld forgásáról és a helyes időszámítás­ról szóló könyve. A pápa csak a köny­vet átkozhatta meg, a halotton már nem fog az átok, s a fát sem érdemes paza­rolni az égetésre. Galileivel visszavo­nathatta tanait a pápaság. Hogyan me­részeli Galilei -azt állítani, hogy a föld gömbölyű és forog? Hiszen a pápa, a „csalhatatlan" azt állította, hogy a föld lapos és áll! Ét éterPél napjainkban június 29~én telepedett meg. Nyugodjék! De a hozzá fűződő legenda kezd mindin­kább a múlté lenni. A felvilágosodott, okos embereket már nem Péter-Pál len­díti az aratásba. Akkor aratnak, amikor itt az ideje. De úgylátszik, még nem mindenütt, mert a jásziványi, a karcagi, a tiszafüredi határban még vannak egyes maradi gondolkodású dolgozó parasztok, akik még íelülnek Péter-Pál meséjének, akik úgylátszik nem dús gabonát, hanem szalmát akarnak aratni. A Péter-Pál nem érdekel benn un­tét ------- igaz, hogy a pápákat sem ér dekelte, amikor még az ő gabo­nájuk aratásáról volt szó. — Péter- Pál nyugalomba vonul, mi pedig a búzát vi­aszérésben, rozsot teljes érésben, árpát, zabot pedig sárgaérésben aratjuk. Cseh Ferenc as ország legjobb elsőéves lakatosipari tanulója A 605. számú szolnoki ipari tanulóintézetben tanul szakmát Cseh Ferenc. Tiszakécskéről került a városba. Már az általános is­kola padjaiban eldöntötte, hogy vasas lesz. Szívszorongva lépte át eló'ször a nagy, világos tanműhely küszöbét. Öt is várta a satupad már. Mindjobban összebarátkoztak. Lassan el­jött az első év vége is. Szereti a szakmáját. Örömmel bánik a reszelő­vei, kalapáccsal. így aztán észre sem vette, máris elrepült egy év. Az utolsó napok azért is teltek gyorsan, mert közeledett a „nagy ver- seny‘‘. Először a tanműhelyben, azután fönt Budapesten. Nem beszélt róla senkinek, de annál többször időzött ennél a gondolatnál. Esélye Is volt. A szakmai tantárgyak terén még minden feladatot megoldott eddig. így hamar megszerették tanárai is. Különösen mestere, Babik Lajos. A lakatosok versenyében első lett Feri a tanműhelyben. Június 21-én reggel kis csoport közeledett Budapesten a 21. számú iparitanulóotthon felé. Szolnokról jött a csoport. Köztük volt Feri is. Izgatott arcú fiatalok várták. Azok. kik az ország különböző részéből jöttek el, hogy megpályázzák az elsőséget. Délután kezdődött a verseny. A nagy teremben semmi sem hallat­szott a reszelő-nyikorgáson kívül. Azt kapta feladatul, hogy két óra alatt illesztékes szabvány szerint menetfúróhajtóvasat készítsen. Nem volt hiábavaló a hosszú felkészülés s az izgalom is megérte. Győzött a versenyben. Ö lett az ország legjobb elsőéves lakatosipari tanulója. Határidő előtt elkészítette a menetfúrót s ráadásul még egy másik munkadarabot is. „Kiváló tanuló““ jelvényt, 1000 forintról szóló betétkönyvet és ok­levelet kapott Cseh Ferenc. Nagyon, nagyon boldog volt. — Büszkék vagyunk rád — mondták mesterei. — Továbbra is ezt várjuk tőled. Phenjan. (TASZSZ) Június 24-én Pherajanban gyűlés volt az amerikai- angol iűtervendósdk és liiszinmanisták ellen vívott harc harmadik évfordulójá­val kapcsolatban. A gyűlésen megjelent Kim Du Bon, Pak Den Aj, Csoj Jon Gén, valamint a Koreai Munkapárt és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság más vezetői. A beszámolót Csoj Csőn Hek, a koreai néphadsereg politikai főcsoportjának ve­zetője tartotta. (MTI) Peng Tö-huai tábornok távirata Kim Ir Szén marsallhoz a koreai háború harmadik évfordulójának előestéjén Koreai arcvonal (Uj Kína). Peng Tö-huaj tábornok, a kínai népi önkéntesek parancsnoka az agreszió ellen vívott koreai háború harmadik évfordulójának előesté­jén táviratot Intézett Kim ír Szén marsallhoz, a Koreai Néphadsereg főparancsnokához: „Annak a napnak harmadik év­fordulója alkalmából, hogy a koreai nép fegyverre kelt az amerikai ag­resszióval szemben, a kínai népi önkéntesek valamennyi parancsno­kával és harcosával együtt meleg szerencsekívánataimat fejezem ki önnek, valamint a koreai népnek és az ön parancsnoksága alatt álló fegyveres erőknek ahhoz a nagy győzelemhez, amelyet a koreai nép az ön vezetésével elért és őszinte nagyrabecsüléssel harcos üdvözlete­met küldöm Kora népének és nép­hadseregének, — hangzik a többi között a távirat. A tisztességes fegyverszünet lét­rehozása érdekében minden tőlünk telhetőt elkövettünk és jelentékeny eredményeket értünk el. Li Szín Man — az Egyesült Államok hall­gatólagos hozzájárulásával — dur­ván szabotálja a hadifoglyok haza- telepítéséről már megkötött egyez­ményt. hogy megkísérelje a fegy­verszünet megakadályozását, de alá­való tervei végülis — úgy, mint a múltban — teljes kudarcra vannak ítélve.““ (MTI). V A Kínai Uj Demokratikus Ifjúsági Liga kongresszusa Peking. (TASZSZ) Június 24-én a Kínai Uj Demokratikus Ifjúsági Liga II. Kongresszusának délelőtti ülésén a Liga Központi Bizottságának munkájá­ról Hu Jao-Pang, a Központi Bizottság titkára tartott beszámolót. Kijelentette, hogy az I. Kongresszus óta eltelt egy év alatt a Kínai Uj Demokratikus Ifjú- sági Liga hatalmas munkát végzett a kínai ifjúság egyesítése és tömörítése te­rén. A ligának jelenleg 9 millió tagja és háromszáznyolcvanezer alapszervezete van. A kínai ifjúság — jelentette ki Hu Jao-Pang — tevékenyen résztvesz a ha­zafias munkaversenyben,- több, mint két­százezer észszerűsítési javaslatot nyújtott be, amellyel nagy megtakarítást ért el az ország számára. Hu Jao-Pang rámutatott, hogy az if- júság és a Liga tagjai köréből harminc­ezer fiatalt küldtek különböző vezető­munkára. Az elmúlt négy év alatt a liga több, mint ötszázezer tagját vették fel a Kínai Kommunista Párt soraiba. Befejezésül felhívta a liga tagjait, erő­sítsék az alapszervezeteket, rendszeresen dolgozzanak politikai, szakmai és kultu­rális színvonaluk emelésén, tanuljanak a Szovjetuniótól és a Komszomoltól. Erő- sítsék a kínai és a szovjet ifjúság nagy barátságát, legyenek hűek hazájukhoz és a Kommnnista Párthoz, ami biztosítéka a liga előtt az Uj Kína építése terén álló feladatúk sikeres teljesítésének. Olvasd, tanulmányozd a Pártépítést!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents