Szolnok Megyei Néplap, 1953. május (5. évfolyam, 103-128. szám)
1953-05-13 / 114. szám
Vékony Rözát, a kisújszállási gépállomás sztahanovista traktorvezetőjét jó munkájáért választották képviselőjelöltjüknek a dolgozók. — Vékony Róza az ország legjobb női traktorosa. Gál Ferenc földműves jelenleg jászberényi állami méntelep vez tője. 1949-ben a Magyar Függe lenségi Népfront listáján képvisel nek választották, s most. ismét jel! ték. ~ Dávid Ferenc, as MDP Szolnokmegyei Bizottságának titkára Bessteri*Mihály termelőszövetkezeti elnök Hat tlemi iskolát végnett a tőtevényF. tanyai iskolában. Több idő tanulásra nem jutotta, de szülei, nem is járathat-j tők, mert szükség volt távmunkájára "é atj megélhetéshez A jelszabadulás * után - nyílt f csak ' mólt| arra, hogy képezhesse magát/ Gazdatan- í folyamot végzett. Majd bekapcsolódott a \ dolgozó parasztok szervezeti éleiébe, s a ‘ hajtai részen gazdaköri elnök lett. Ebben' a minőségben tevékenyen résztvett a ta- , nyai dolgozó parasztok nevelésének murr- kajában. ... i, A jászberényi ' dolgozó \parasztost sze-j rették, megbecsülték értük ■ végzett mun- ■ kajáért., s szereíetiiknek azzal. adtak ki-1 fejezést, hogy 1948-ban a város polgár- mesterének választották.' Később a me- j gyei tanács elnökhelyettese lett. A jel- j szabadulás éta állandóan harcolt a dől- gozó parasztok felemelkedéséért. Leg- \ utóbb termelőszövetkezeti: csoportot-ala-A kilőtt. Most ennek. <«jf elnöke. % Beszteri Mihály 1916-ban született Jászberényben. Szüleit, akik 12 hold földdel rendelkező dolgozó parasztok voltak, ifjúkorában elvesztette. Ettől kezdve testvéreivel együtt gazdálkodott a 12 holdon. \ , V *"N Szabó Etelka Kossuth-díjas egészségügyi védőnő Szabó Etelka 1905-ben született Nagybányán. Édesapja tanító volt. Négy középiskolát végzett. Munkához azonban nem jutott így kitanulta a női kalapkészítést. 1925-ben Budapestre költözött édesanyjával. Itt nappal védőnői pályán képezte magát, éjszakánként pedig kalapokat készített egy kalapgyár részére. 1927-ben végezte el a védőnőképzőt. Ettől kezdve Hajdúnánáson,* Me- zőkovácsházán, Hódmezővásárhelyen, Törökmiklóson, Ácson, majd ismét Törökmiklóson dolgozott s dolgozik. Szabó Etelka áldozatkész és fáradságot nőm ismerő munkát végzett és végez a csecsemőhalandóság csökkentése érdekében, s ezen a téren országosan kimagasló eredményt ért el. Ezért a legnagyobb kitüntetéssel, a Kossuth-díjjal jutalmazta kormányzatunk. A törökmiklósi járás dolgozói örömmel jelöltók képviselőjük* nck, Z. Nagy Ferenc földműves j Z. Nagy Eerenc Dévamnyán’* született^ 1899-ben. A két világháború között3 élénk részt vett a tiszántúli parasztmoz galmakban, szervező és. agitációs levédj kenységet fejtett ki a Bethlen—Gömböst féle reakció ellen. 1935-ben és 1939-ben képviselőjelölt-: nek lépett jel a kunhegyesi választó- ' kerületben, de mandátumhoz nem jutott, mert ez Horthy személyes kerülete volt. A jelszabadulás után községében a földigénylő bizottság elnöke, majd később az Országos Fölylbirlokrendezö Tanács tagja. 1945-ben és 1947-ben a Füg-, getlen Kisgazdapárt listáján, 1949-ben pedig a Függetlenségi Népfront listáján országgyűlési képviselőnek választották.', *-.' <K.* .... *y Győri Gyula gimnáziumi igazgatóhelyettes Ifj. Oláh János mezőgazdasági munkás Bényei Gábor termelőszövetkezeti elnök Bényei Gábor 1910-ben született, Karcagon. Szülei fiatalon haltak meg, a keserű élet, a robot, a más hasznára végzett éjjel-nappali munka vitte őket sírba. Nagy szegénységben éltek, s gyerekfejjel maradtak árván testvéreivel. Hat elemi iskolát végzett. Már kilencéves korától pásztornak szegődött nyaranként, hogy ezzel is segítse szüleit, hogy iskolába járhasson. Az iskolából kikerülve éves mezőgazdasági cseléd lett. előbb kanász, később pedig belső szolga egészen 17 éves koráig. Ekkor nem bírta tovább a kulákok kizsákmányolását. Fuvaros lett. 1929-ben azonban a gazda, sági válság tönkretette. El kellett adnia a lovakat, mert nem keresett annyit, hogy etetni tudta volna őket, pedig éjjelnappal dolgozott, két éven keresztül napi 4—5 óránál több nem igen jutott alvásra. Mikor a fuvarozástól megvált, ismét cselédnek állt kulákhoz. 1931-ben besorozták katonánaks de nem hívták be. Így még cselédnek sem kellett, mert sose tudhatta, mikor jön a behívó, s a munkanélküliség is nagy volt. Hosszú ideig munka nélkül ténfergett, majd kubikolt; részesaratást, napszámosmunkát vállalt. 1933-ban behívták katonának, amikor leszerelték életében nem változott semmi. Hol mmka nélkül volt, hol kubikolt, hol napszámoskodott. Megnősült, s szolgatanyásnak, jélkömmenciósnak állt egy kulákhoz. S ez volt a sorsa 1944-ig. Már megelőzőleg többízben is, ekkor újra behívták katonának. Fogságba esett, a Szovjet Hadsereg azonban már 1945 szeptemberében hazaengedte öt és bajtársait is. Itthon már megváltozott életet talált. Ö maga is kilenc hold földet kapott s a meglévő két és fél holddal együtt így már 11 és fél holdon gazdálkodott. Közben résztvett a karcagi dolgozó parasztok mozgalmi munkájában. Vezető tagja lett a DÉFOSZ szervezetének. 1930 februárjában megalakították a Béke tszcst, s ennek elnökévé választották. Jó munkájával hozzájárult ahhoz, hogy az 1. típusú termelőcsoport önálló, gazdag termelőszövetkezet legyen. A termelőszövetkezet tagjai, a város dolgozó parasztjai szerelik, megbecsülik. Tanácstagnak választották, legutóbb pedig képviselő, jüknek jelölték. Győri Gyula 1921-ben született Jászapálin. Itt végezte elemi és középiskolai tanulmányait. A jelszabadulás előtt sze. rezte meg a tanári oklevelet az egyetemen, az akkori kormányzat azonban nem nevezte ki. A jelszabadulás után azonnal megkapta tanári kinevezését. Az első napoktól kezdve lelkes munkása lelt annak, hogy a háborús pusztítás következtében megrongálódott gimnáziumban mielőbb meginduljon a tanítás. Tevékenyen bekapcsolódott a szakszervezeti munkába, a város sportéletébe. Az elmúlt évek során az orosz nyelv tanára lett a gimnáziumban. Arra törekszik, hogy minél jobban megismertesse a fiatalokkal a Szovjetuniót, megszerettesse a szovjet embert. 1950-ben tanácstagnak választották. Győri Gyula pártonkivüli tanár jó munkát végez a fiatalok nevelése terén. ezért ar dolgozók képviselőjüknek...jflöl- jék, " : ""1 Vékony Róza sztahanovista traktorvezető Gál Ferenc földműves Dávid Eerenc elvtárs, a megyei pártbizottság titkára munkáscsaládból származik. Édesapja sztahanovista kazánkovács. Hosszú politikai tevékenységre tekinthet vissza. Már kora ifjúságától résztvett a magyar munkásmozgalom dicsőséges harcaiban. 1930-ban már szervezett ifjúmunkás. Ott menetelt a szeptember 11-i tüntetés munkát, magasabb bért, jobb életet követelő munkásainak -óraiban, A volt Hofherr-gyárban (ma Vörös Csillag Traktor Gyár) egyike volt azoknak, akik a tanoncok körében sztrájkot szerveztek. Tevékeny tagja lett a vas- és fémmunkás szakszervezetnek. Minden erejével harcolt a munkások felemelkedéséért, részt vett a vasmunkások ellenzéki mozgalmában. Az elmúlt rendszer urai halálosan gyűlölték és üldözték a kommunistákat. Dávid elvtárs is megismerte az üldözést, a toloncházat. A párttól azonban egy pillanatra sem tántoro- (Lott eL Tudta, látta, hogy csak a Kommunista Párt harcol következetesen a dolgozók boldog életéért, fel- emelkedéséért. A szociáldemokrata pártban nem jó szemmel nézték munkáját. 1937-ben sok más kommunistával együtt kizárták a szociáldemokrata pártból. Ettől kezdve — a felszabadulás előtt hosszú évekig — Csepelen dolgozott, mint lakatos. A csepeli munkások között fejtett ki politikai munkát, mint bizalmi. A felszabadulás után pedig minden tudásával, erejével bekapcsolódott a párt nagy célkitűzéseinek megvalósításába. Előbb Sopronban megyei titkár, 1950 óta pedig megyénkben. Abban, hogy megyénkben egymásután új gyárak épültek, mint a Tisza- menti Vegyiművek, a jászberényi két gyár, hogy itt alakultak meg az első termelőszövetkezeti városok, hogy politikai, gazdasági és kulturális téren hatalmas eredményeket értünk el, nem kis része van Dávid elvtárs áldozatkész, fáradságot nem ismerő szervező és irányító politikai munkájának. Dávid elvtársat megyeszerte lelkes jelölőgyűléseken javasolták a dolgozók: képviselje továbbra is az országgyűlésben is a megye dolgozóit, hallassa szavát egész népünk felemelkedése érdekében. r Ifj. Oláh János '1926-ban születeti törökmiklóson agrárproletár családból. Hatan voltak testvérek. Oláh János hamarosan megismerte az agrárproletárok kegyetlen életét. Anyja hétszám meszelte az urasági épületeket éhbérért, ö maga pedig már tízéves korában cselédnek állt a surjánt Bárándy-féle gazdaságba. Apjával együtt itt dolgozott látástól vaku- lásigi 1940-től pedig Szűcs Gábor kulák. nál. Majd újra a gazdaságban talált munkát. Később Budapesten napszámoskodott. Itt nyirkos pincékben aludt, vagy utcán hált, mert nem biztosítottak számukra szállást. Egy alkalommal annyira átfázott, hogy saját erejéből nem tudott talpra állni. 1944 nyarán cséplőmunkás volt a Bárándy-féle gazdaságban. Az uraság más földbirtokoshoz akarta vinni őket. Oláh Jánosék azonban megtagadták ezt, s előbb a dolgozó parasztok gabonáját csépelték el. Azév őszén munkaszolgálatra vitték Mezőtúrra, több tár-, fával azonban megszökött. ,* A jelszabadulás .Surjánban köszöntött Sstabari rá. Megismerkedett a Szovjet Hadsereg hős katonáival. Sokat hallott tőlük a Szovjetunióról, a Kommunista Pártról, s 1945 májusában maga is felvételét kérte a pártba. Ugyanakkor tevékenyen dolgozott a MAD1SZ szervezetében is. A párt az év őszén iskolára küldte. Innét visszatérve, a pártszervezetnek proIstván mezőgazdasági pagandistája volt; r a MADISZ szervezetének elnöke. Az ellenség látta a fiatal kommunistában a dolgozó nép hű harcosát. 1946 júliusában egy volt horthysta csendőr megtámadta, leütötte, kétszer rá is lőtt. Oláh János jó munkát végzett a fiatalok körében. A surjáni fiatalok között komoly kulturális munka folyt, a fiatalok művelődtek, tanultak. Oláh János következetesen harcolt a párt célkitűzéseinek megvalósításáért. Ismét iskolára került; majd a törökmiklósi járási párt- bizottság ágit. prop. titkára, később pedig a megyei pártbizottság politikai munkatársa. Ifj. Oláh János 1951 óta a kunhegyesi járási pártbizottság titkára. Ismerik, szerelik, megbecsülik a járás dolgozói, tudják, hogy értük végzi fáradhatatlanul munkáját. S jó munkát végez. 1952-ben, hazánk jelszabadulásának évfordulóján a Népköztársasági Érdemrend V. fokozatával tüntették ki. Nemrégiben pedig a legnagyobb kitüntetés érte: a dolgozók képviselőjüknek jelölték. munkás Szabari István 3907-bem született JászHséren. Sző1 1 cselédek voltak. Nagy szegénység -'ll éltek. Édesapját az 19Í9-es radalomban való részvételéért a i. ér: terroristák megkínozták, s két évre bebörtönözték. Bzabari István egyedül keresett a Bagylétszámú (kilencen voltak testvérek) családnak. Négy elemi iskolát Végzett csak, s ezt is hiányosan, ínért tavaszidőben pásztornak állt. hogy szűkösen meg legyen a család kenyere. Édesapja kiszabadulása után *ehol nem kapott munkát, ö maga (egyik kuliknál béreskedett; s itt megbetegedett. Hosszú hónapokig feküdt, s mikor felgyógyult; — 17 éves volt ekkor — Dunántúlra szegődött egy urasághoz cselédnek. Betegsége újra elővette, a csonttuber- kulózis kilenc esetben döntötte le lábáról hosszú-hosszú hónapokra- Közben 19 éves korától kezdve kőtörői Inunkát végzett 29 éves koráig. 1932-ben Jászapátiban szervezte a munkásokat. A szervezkedést azonban (i főszolgabíró a csendőrséggel karöltve feloszlatta. Ekkor el kellett hagynia a községet, mert a csendőrök keresték. Ezután Arafó-cséplőmunkás- ként dolgozott, hogy családja megélhessen. Közben Tégi elvtársaival is fenntartotta a kapcsolatot. Vezetőségi tagja lett a helyi munkáskörnek, innét azonban a hatóságok közbelépésére leváltották. Tagja volt a földmunkások szövetségének. Ezt a szövetséget azonban feloszlatták. A felszabadulás után polgárőr volt, majd elvtársaival együtt megalakította a Kommunista Párt helyi szervezetét. Első pillanattól kezdve tevékeny munkát végzett a dolgozó parasztok érdekében. A földigénylő bizottság elnöke lett, később pedig a I párt helyi szervezetének titkára. Majd járási titkár lett a jászapáti járásban. 1949-ben a DÉFÓSZ megyei titkárának választották; s a MEDOSZ megalakulásáig ebben a munkakörben dolgozott. Jelenleg a besenyszögi állami gazdaság igazgatója. Szabari Istvánt ismerik, szeretik, megbecsülik a jászapáti járásban. A dolgozó parasztok tudják, érzik, hogy értük dolgozik, értük végezte lelkesen és fáradhatatlanul eddig is munkáját. Ha a jászapáti járásban szóba kerül neve, mindenütt emlékeznek rá. Ezért jelölték legutóbb képviselőjüknek a jászapáti járás dolgozó pe- rasztjai. Hogy a gyakorlatban mit jelent a népi demokratikus erők összefogása, annak egyik mutatója a népfront képviselőjelöltjeinek összetétele. 453 jelölt közül eredeti foglalkozás szerint munkás 188, paraszt és mezőgazdasági munkás 143, értelmiségi 86 alkalmazott és egyéb 26. Egyetemet és főiskolát végzett 117, a jelöltek több mint egynegyede- A női jelöltek száma 87. A jelöltek között 36 Kossuth-díjas van. Ezenkívül 230 jelölt sztahanovista, vagy jó munkájának eredményeképpen kormánykitüntetésben részesült. Rákosi Mátyás, a Magyar Függetlenségi Népfront __.___ budapesti választási nagygyűlésén mondott beszédéből. AM I KÉPVISELŐ JELÖLTJEINK ab obtbág. v&betéaét attakba, akik tettekkel (fobanyitótták, dbaiMikba éfiüeni íe&etl* (A Magyar Függetlenségi Népfront választási felhívásából,) ___
