Szolnok Megyei Néplap, 1953. május (5. évfolyam, 103-128. szám)

1953-05-13 / 114. szám

T SZOLN OKMEGYEI NÉPLAP 1953 máius 15. Rejtelmes sziget Szovjet film. K i ne ismerné Verne Gyula regény­író kalandos regényéit Egyik legnépszerűbb alkotásából a szovjet filmművészek ;,Rejtelmes sziget“ ci­cién filmet alkottak. A filmtörténet hőse öt bátor em­ber, akik az 1865-ös amerikai pol­gárháború idején a déli rabszolga- tartók fogságából léghajón menckül- *ek el. A léghajó utasai — Smith mérnök, ■fpillett haditudósító, Penkov tenge- íész, Herbert, Grant kapitány fia és Ncb néger rabszolga, akit a lincselés veszélye fenyegetett; — rettenetes viharban egy lakatlan szigetre sod­ródnak. Mit is kezdjenek a lakatlan szige­tont Összes felszerelésük egy kés, óra, jegyzet és Herbert könyve. — A partravetett embereket számos veszedelem fenyegeti. A vadállatok hátborzongató ordítása izgalommal tölti el az agyongyötört utasokat. Nem csüggednek el azonban és tar­tósan berendezkednek a szigeten. : Smith mérnök nagy természettudo­mányos ismeretei segítségével min­dent maguk állítanak elő. Edényt, fegyvereket, használati eszközöket gyártanak. A sziklák között lakást építenek maguknak, sőt a víz erejé­nek felhasználásával még ,,liftet“ is szerkesztenek. Rövidesen barátjuk is akad a lakatlan szigeten; mégpedig nem más, mint egy ügyes majom, aki házkörüli munkájukban segít. gész itt tartózkodásuk alatt nyomasztóan érzik, hogy ide­gen szemek kísérik léptüket. Titok­zatos lábnyomok, rejtelmes esemé­nyek zavarják nyugalmukat. A rej­télyek egy része megszűnik, mikor az ismeretlen vadember kilétét fel­fedezik. Tizenkét év távol az embe­rektől, elég volt arra, hogy a sziget régi lakója — a szigetre száműzött volt gonosztevő — elvaduljon. Uta­saink emberi magatartása azonban őt is segítőtárssá szelídítik. A kis közösség élete dolgos változa­tossággal folyik, amikor egy kalóz­hajó váratlan megjelenése fenyegeti életüket. Harcba keverednek a kaló­zokkal és a csata közben elpusztul a nehéz napok fáradságos munkája, le­égnek az istállók, visszamennek a vadonba a megszelídített állatok, el­pusztul a termés. A legválságosabb percekben hir­telen felrobban a kalózhajó! Ki az, aki végig segített rajtuk, aki már eddig is számtalanszor megmentette életüket» A jótevő kilétéről, hőseink izgalmas kalandjairól, tovább sor­sukról a ,.Rejtelmes sziget“ film ad választ. Bemutatja a szolnoki Vörös Csillag mozgó; május 14-től 20-ig. eimu (Qökani&tan no cl túxJkmti. múzeum látogató inak száméi d múlt fidnap. 19-én nyílt meg * túr kévéi múzeumban a fejlődéstörté­neti kiállítás és Dobroszláv Lajos tatai tMunkácsy-díjas festőművész 61 képéből álló vándorkiállítása. Röviddel ezután, 23-án nyílt meg a múzeum választási kiállítása. A három kiállítást azóta Túr. keve dolgozóinak egész tömege látogatta meg. A látogatók nemcsak neveiket jegyzik fel a vendégkönyvbe, hanem véleményü­ket is megfogalmazzák a látottakról. Öregek mellett fiatalok, diákok mellett térmelöszövetkezeti tagok, férfiak és asz- szonyok írják alá a vendégkönyvet és tesznek bizonyságot érdeklődésükről, ta. rtulnivágyás ükről. cA (ijledéstörléíutl kiállíiái 4 természettudományok alapismeretéit mutatja be szemléletes módon. Sokan elálldogálnak a földünk belsejét ábrázoló táblánál. Sokan elmondják a kiállított képekkel, gipszmintákkal kapcsolatosan saját természettudományos tapasztalatai­kat is, sokakban érdeklődés támad a ter­mészettudomány után és útjuk a mú­zeumból a városi könyvtárba visz. Cp-e.l tőnuíoés ze ti kiállt hí a a múltban nem volt Túr kévén. A helyi képzőművészet — amennyiben egyáltalán volt — dilettantizmusban veszett el. Tárlat — ismeretlen szó volt a turke- veiek szótárában. Hatvanöt kép ugyan­azon festőtől pedig sohasem fordult meg Hetiben. Dobroszláv Lajos képei hazánk egyik távoli, sok turkevei előtt csak hírből is­mert tájára, a szép Balatonhoz, Tatakor, nyékére viszik el a múzeum látogatóit. A képek jórésze akvarell, tájkép. Leg­nagyobb sikert azonban a Vízcsapnál c. kép éri el. Egy kisfiút és kislányt ábrá­zol, amint vízcsapnál pancsolnak. Dob­roszláv Lajos képei a valóság ábrázolá­sának szép példái. Páratlanul egyszerű, kifejező eszközei miatt minden képe közérthető — ezért van olyan nagy sikere. A múzeum látogatóinak nyomta­tott ismertetőt ad, melyben Dobroszláv munkásságát Pogány Ö. Gábor, a neves műkritikus ismerteti. cA oá1 a íz táti kiáüihu. helyi problémákat tár fel. Tíz hatalmas tablón jeliratokban, képekben, grafikonokban, egykorú újságokkal, cselédkönyvekkel, térképekkel ábrázolja azt a fejlődést, amit Turkeve városa a jélszabadulas óta megtett, hasonlítja össze a régi válasz­tásokat a mostanival. Sok népnevelő en­nek a kiállításnak anyagával érvel a vá­lasztási harcban, sokan pedig újabb ada­tokkal egészítik ki a látottakat. A három kiállítás sikerét, a múzeum fokozatos fejlődését talán legjobban ér­zi1, eltet} <r, hogy április 19. óta a mú­zeumot többen mint 3000-en látogatták Ilid -ytisága is van még a múzeum­nak. Sokan ki is fejezik ezt. Ez pedig az. hogy nines a múzeumnak állandó kiál­lítása, nem mutatják be a helyi gyűjtés szép eredményét, Ennek a jogos kíván­ságnak is eleget tesz a múzeum. Az anyag rendezése, leltározása és feldolgo­zása, az épület megfelelő átalakítása után, még ebben az évben megnyílik a múzeum állandó kiállítása is. Dr. DANKÓ IMRE múzeumvezető Turkeve jíevdetáuitk tyúk A Járműjavító Ü. V. dolgozója va­gyok. Rákosi elvtárs beszédét hallgatva éreztem, hogy újabb út nyílik meg szá_ munkra, melyet követnünk kell. A be_ széd nyomán méginkább harcolunk a többtermelésért és eelejtmentessépért. Mi mindnyájan a béke igaz harca köz­ben haladunk a szocializmus befejezése és a kommunizmus kezdete felé. (Bakó János, Szolnok.) Iskolánk tanulói 2 dobozt készítettek. Egyikbe az ötös feleletek, másikba az egyesek kerUlnek. Május 17-én mind. kettőt felbontjuk, g megnézzük hány pajtásunk szavazott a népfrontra? — (Szabó János úUíirő.levelező, Kun. hegyes.) Május 17-e tiszteletére áruházunk dől. gozói 100 százalékban tettek felajánlást a negyedévi terv teljesítésére, illetve túlteljesítésére. 134,670 Ft értékű túltel. jesílést váll-aHnnk. melyből jelenleg 52 százalékot teljesítettek. Vállalásaink teljesítéséhez nagy se. gítséget nyújtott Rákosi és Gerő elv­társak beszéde. Az elhangzottakat sa­ját magunkra vonatkoztattuk, s minden erőnkkel a hiányosságok felszámolására törekszünk. Elhatároztuk: mindnyájan jó munkával segítjük elő további fejlő­désünk sikerét. Szeretjük a békét, nap. fényes életünket, ezért mindnyájan i Függetlenségi Népfrontra szavazunk. Kövesse példánkat mindaz, aki a pusz. tulás és sötéség helyett derűt és bol. dogságot akar. — (Az Állami Áruház dolgozói nevében: Palla Jánosné, Szol. nők.) Családom nevében a Néplapon kérész, tül mondok hálás köszönetét pártunk nak és kormányunknak azért a nagy szeretetért és gondoskodásért, amibe a nagycsaládos anyákat és családtagjait részesíti. 400 Ft értékű babakelcngyét kaptam, s szülés ideje alatt niodernü felszerelt szülőotthonban orvosi fel- ügyelet mellett — teljes ellátásban és jó gondozásban részesültem. Négy ott honmaradt gyermekemért sem kelleti aggódnom, mert a napközi otthonban ebédet, uzsonnát kapták, s pedagógus segítségével készültek fel a másnapi tanérákra. A kapott 1100 Ft családi segélyből gyermekimnek ruhát és cipőt vásárol tam. ígérem, bogy a jövőben sokkal jobban dolgozom, mint eddig, s gyér mekeiinet úgy nevelem, hogy hasznos építői legyenek drága hazánknak. — (Mária Jánosné, Kisújszállás, Petőfi tszcs.) EGY BOMBÁZÓGÉP ÁRA .•Egy korszerű nehézbornbúzó árából modern iskolaépületet lebet emelni több mint 30 város’ an“; Ez Eisenhower elnök szá- ' mítása. Megjegyzendő, hogy ez a számítás nem egészen pontos, mert sok amerikai nehézbombázó tudvalevőleg nem pihen, s a papi-' ron felépített iskolaépületekhez hozzá kellene számítani azokat is, amelyeket ezek a nehézbombázók lerombolnatk. De még így sem jönne ki pontoson egy nehézbombázó igazi ára. A fel nem épített, és lerombolt iskolaépületek végső fokon oda hatnak, hogy ezer meg ezer gyermek nem szerezheti meg a szükséges képzettséget- Nehezen számítható ki az a kár, amely ilymódon éri az országot és a társadalmat. A fegyverkezési hajsza az Egyesült'Államokban is kiélezte a közoktatás problémáját. Ez a probléma már nemcsak azokat* az egyszerű amerikaiakat foglalkoztatja, akiknek gyermekei nem' járhatnak iskolába, hanem a mtgasállású hivatalnokokat is. Az Associated Press hírügynökség washingtoni jelentése szerint' Earl McGrath közoktatásügyi kormánybiztos április 22-én le­mondott. ezzel juttatva kifejezésre tiltakozását a közoktatásügyi előirányzatok további csökkentése miatt. McGrath kiszámította, hogy mintegy másfélmillió 7—17 év, közötti amerikai gyermek nem látogatja rendszeresen az iskolát. 1952-ben az iskolaépületek 40 százaléka nem elégítette ki az elemi követelményeket sem- Több mint ötmillió amerikai gyermek ta­nult .'.tűzbiztonsági szempontból veszélyes“ iskolaépületekben. — Seattle közelében például egy szónraktárt. Kansas államban egy. helyen volt istállót használtak iskolaépületnek, Texas államban valahol pedig .. • egy autóbuszt. Az új költségvetés tovább esők- * kent! a közi »-azgatásügyi előirányzatokat. »Elnök úr. én úgy vélem, hogy nem észszerű az a politika, amely a syPruifkoktidás színvonalának süllyedésére vezet, s amelyet arány­talanul esekély összegek megtakarítása céljából folytatnak, miközben országunk továbbra Is dollár-mllllárdokat költ más célokra«. Kiderül tehát, hogy az amerikai népnek sokkal többe kerül­nek a bombázók annál az összegnél, amelyet a hivatalos számí­tások kimutatnak. Éhínség Dél-Koreában .. Szöul. Egy kisfiú alamizsnát kér. Eélve pislog az ,.úrra“, mert aprópénz helyett gyakran kapott már botot. Egy másik koreai kisfiú pár garasért (ezért ugyan alig tud venni valamit!) amerikai katonák bakan­csát tisztítja. A gyerekek kénytele­nek maguk megkeresni kenyerüket. Szüleik meghaltak. Örömtclen, keserű az élete ezeknek a gyermekeknek. Dél-Koreában éh­ínség dühöng. Egy liszinmanista mi­niszter beismerése szerint Észak- és Dél-Csolla tartományokban a parasz­tok fö tápláléka levesre csak egé­szen halványan emlékeztető zavaros víz.“ A „Nodon Színműn“ című lap közli, hogy Dél-Koreában az idén még hétmiilió szele (1 szelt = 143 kg) rizsre volna szükség a lakosság ellá­tásának biztosításához. Ennek a rizs­mennyiségnek megvásárlására 200 millió dollár kellene. A liszinma­nista ; .kormánynak“ azonban nincs pénze a nép számára. Már ősszel, Ilyenek a választások a kapitalista országokban A kapitalista lapok és rádiók arról fecsegnek, hogy náluk „tiszta demokrá­cia" és „szabad választás" van. Nem árt, ha megnézzük, mi van a hírhedt „tiszta" demokrácia és a „szabad" válaszások mögött. Kezdjük legelőször is a kapi talizmus fellegvárával, az Amerikai Egyesült Államokkal. Amerikában mint tudjuk, a múlt év novemberében tartották a választáso. kát. Elnöknek Eisenhosvert, az amerikai nagytőke legkedvesebb emberét válasz­tották meg. Eisenhowert nem a nép választotta elnökké. A választók közül Eisenhowetra csupán 33 százait): szavazott a többi ellene, vagy pedig nem szavazott. Néz­zük meg, miért? Az amerikai kormány elvben széles, körű szavazati jogot biztosit. A gyakor­latban azonban ötvenféle korlátozó ren­delkezés fosztja meg az amerikai népet szavazati jogától. A választói korhatár például még a tőkés országokhoz viszo­nyítva is kirívóan magas: 30 év. így tehát Amerikában az ifjúság nem sza­vazhat. Amerikában csak az szavazhat, aki tö­kéletesen ír és olvas angolul. Már pe­dig köztudomású, hogy Amerikában sok­millió olyan bevándorolt él, aki még nem tanult meg tökéletesen angolul. Ez a sokmillió dolgozó sem szavazhat. Hoz­zájön még ehhez a lakhely szerinti kor. látozás. Csak az szavazhat, aki huzamo­sabb ideig lakik egy helyen. A több mint 13 millió munkanélküli tekintélyes ré­sze tehát ismét nem szavazhat, mert nem egyhelyben lakik, hanem ide-oda vándorol, hogy munkát kaphasson. Az Egyesük Államok 49 tagállama közül 29-ben nem szavazhatnak a kato­nák és tengerészek. A legtöbb tilalom és korlátozás azonban a 15 milliónyi né­ger lakosságra esik. A négerek nagy része nem tudja megfizetni a választási adót s így a négerek többségét is ki­rekesztik a szavazásból. Ilyen g „tiszta" demokrácia és „sza­bad" választás Amerikában. * Frandaomáalian 1951’ben tartottak országgyűlési választásokat. Is­meretes, hogy a választásokon a Francia Kommunista Párt lett a győztes, az or­szág legnagyobb pártja: a szavazatoknak körülbelül egynegyedét kapta. Mégis a francia parlamentijén nem a Francia Kommunista Pártnak van a legtöbb mandátuma, mert a csaló választói tör­vénnyel sok mandátumot elloptak a párttól;, • - - - ■■■• A francia reakciós pártok a választás előtt egy csaló választójogi törvényt fo­gadtattak el, amely sárbatiporva a leg­elemibb szabadságjogokat, engedélyezi a reakciós, pártoknak a listakapcsolást. Ezek szerint, ha a reakciós pártok összekap­csolták listájukat és valamely választó- kerületben 51.1 százalékot értek el, a többi 49.9 százalék mandátumát is meg­kapták, tehát megfosztották a népet kép­viselőitől. A francia imperialisták még e csaló választójogi törvény ellenére is féltek, hogy megmutatkozik a nép akarata. Ezért a választásokon durva provokációk és terrortámadások egész sorát követték el. Marseilleben és Nizzában például teljes chicagói gengszterfel szereléssel — gép­pisztollyal és könnyfakasztó bombával — ellátott terrorlegények támadták meg a plakátragasztó kommunistákat. Frejus vá­rosa mellett „ismeretlen" tettesek meg­rongálták a vasúti pályát, hogy a ka­tasztrófa okát a kommunistákra hárítsák. A szerencsétlenséget az utolsó pillanat­ban akadályozták meg. Olaszországban a dolgozók óriási harcot vívtak a kormány új vá­lasztójogi törvényjavaslata ellen. A kor. mány a nyárra kitűzött választásokat már az új törvény szerint akarja megtartani. Az új olasz választójogi törvény példát­lan csalás. A reakciós pártoknak elég a szavazáson egy szavazatni többet kap- niok, mint a kommunisták és akkor 100 mandátumot kapnak „prémiumként." Az olasz reakció azért folyamodott eh. h-ez a példátlan választási csaláshoz, mert az 1951. évi választásokon meg­mutatkozott, hogy a nép szembefordult vele. A baloldali pártokra leadott szava­zatok száma 27 százalékról 33 százalékra emelkedett, a kormánypártra leadott sza. vázátok 48 százalékról 29 százalékra csökkent. Hiába volt a sok csalás, ren­dőrterror. hiába szavaztak le többször is az apácák, hiába szavaztatták le maguk mel'ett az elmebetegeket — még a sok csalás ellenére is kiderült, hogy az olasz kormánypárt négymillió szavazatot vesz­tett. Aaisztriábnn ez év februárjában tartották meg a parlamenti választáso­kat. A rendkívül „körültekintően" meg­tartott választások alkalmával kilenc parlamenti helytől megfosztották Kelet' Auszriát, ahol a haladó szervezetek a legnagycbbmérvű tájnogatásáj élvezik. Az ausztriai választáson is — hasonlóan, mint Francia- és Olaszország­ban — ellopták a Kommunista Párt mandátumainak nagy részét. — Floris- dorfban, Bécs egyik ipari kerületében a választást megelőző napon pisztolyokká! és gumibotokkal felszerelt terrorlegények támadtak a munkásokra. Leszaggatták a Kommunista Párt választási plakátjait. Sokáig sorolhatnánk még az ehhez ha­sonló eseteket. Ennek ellenére, a Kom­munista Párt megerősödve került ki a választásokból. Jugoszláviában az ez év tava. szára hirdetett választásokat elhalasztot­ták, állítólag azért, mert „a választások akadályozzák a tavaszi mezőgazdasági munkák menetét." A valóságban azért, mert a Tito.klikk fél a néptől és nem meri kitűzni a választásokat. Az 1949-ben megtartott választások előtt a Titó-klikk a nép 135.000 meg­átalkodott ellenségét kiengedte a börtön, bői, hogy mellette szavazzon. Kiadták a jelszót: „mindenkit a szavazó urnák elé kell hurcolni." A szavazás napján Ran kovics ügynökei bementek minden házba és csoportosan hajtották az embereket szavazni. Titkos szavazásról szó sem lehetett. A választók nem szavazólapot kaptak, hanem golyót. Minden választól figyeltek, hogy melyik urnába dobja a golyót — a „jelöltek" mellett, vagy el­lenük szavaz-e? — (Még a golyók kop- panását is lehetett hallani.) Magától ér­tetődik, hogy ilymódon rendkívüli bá­torság kellett ahhoz, hogy a Titó-klikk ellen szavazzanak. Mégis, a belgrádi rá­dió és sajtó tudósításai szerint több mint hatszázezer polgár szavazott a Titó-klikk ellen és több mint hétszázezren tartóz­kodtak a szavazástól, vagyis ilymódon szálltak szembe a Titó-klikkel. Pedig a jugoszláv sajtó és rádió messze áll az igazságtól 1 • Ez csak néhány példa volt a kapita­lista országokban tartott választásokból. Nem beszéltünk Görögországról, ahol megvonták a szavazati jogot a nőktől és katonáiktól, a választások idejére több mint 100.000 dolgozót vetettek börtönbe és rendőri felügyelet alá. Az eddig elmondottakból megbizonyo­sodhatunk afelől, hogy csak ott van iga­zán szabad választás, ahol a nép van hatalmon: a Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban, tehát nálunk ÍS í ' ' közvetlenül a termés betakarítása után, érezni lehetett az élelmiszeré hiányt. A parasztok elhagyták fair vaikat, hogy munka és élelem után nézzenek. Kenszan tartomány encsoui járásából a parasztok 80 százaléka vándorolt el munkát keresni. A délkoreai városok munkásainak és kishivatalnokainak helyzete sem jobb. A ,,kormány“ által magánszer mélyek élelmezésére kiutalt rizs ára aránytalanul magas. De még így if csak úgy kaphat rizst az alkalmzott^ ha a rizs árán felül a különféle ;,adój kát“ és járulékokat“ (faluközösség^ járulék, tűzoltósági járulék; éjjeli/) őrség-költségek; rizstísztítási adj- stb.-t) is kifizeti. A liszinmanista klikk kihasználja délkoreai lakosság nyomorúságod helyzetét. A ,,kormány“ rendeletileg több mint ötszörösére emelte a riz# árát. Li Szín Man szekértolói ilyci rabló áron adják el a parasztoktól még 1951-ben elvett rizst. Egyedül ezen a „műveleten“ több mint 13# milliárd von készpénzt kerestek. 'Thühcdeni Képzeljen el az olvasó egy olyan gyűr kost, aki nyilvánosan terjeszti gyilkos'' ságai elkövetésének módszereit, vagy egy olyan kasszafúrót, aki nyilvános felő­olvasást tart szakmája műhelytitkairól... Valami ehhez hasonló történik ma $ bonni államban, ahol mindenféle „had, történeti", „hadtudományi" és egyszerűen csak katonai társaságok a rablóháborúk hitlerista tapasztalatainak tanulmányozá-- sával és terjesztésével foglalkoznak. A müncheni „Hadtudományi társar ság" ismertetőjében például ez>t olvassuk-: »A volt katonáknak mindent meg: kell tenniük annak érdekében, hogy összegyüjtriék az elmúlt háború ír.ég megmaradt friss harci tapasztala, iáit. E tapasztalatokat reiidelkc, zésre kell bocsátani az új fegyve.. rcs erők létrehozásánál.« A nyugatberlini „Német hadtudo- mányi társaság" szintén azzal foglalko­zik, hogy összegyűjti mindazt az új' donságot, amelyet a hitlerista csapatok harci tapasztalataiktól, az éghajlati vagy a földrajzi viszonyoktól függően alkali, mázták. A hitlerista háborús bűnösök háborún feljegyzéseikben lapozgatnak és új kar rierről álmodoznak. A „Deutsche Sob- datenzeitung" című militarista lap hir­detési rovatban megakad a szemünk at alábbi apróhirdetésen; »KI ad cl. vagy kölcsönöz harc, kocsifeldcrités-vezetési adatokat, -— előírásokat, vagy szabályzatokat? Más valaki sürgősen keres „488. sz. vagy 454. sz. anyag', illetőleg hadi' anyagtárolási szabályzatot". Münchenben, a nácimozgalom szülő­városában május 12-ére meghirdették a volt hitlerista hegyivadász hadosztályoké beli „régi baritok találkozóját", egy hadparancs pontosságával részletezve a megjelenés helyeit: „Hofbrüuhaus" sö­röző — első hegyivadászhadosztály, 99, ezred, 79. tüzerezred és az ellátóoszlop egységei; „Lőwernbrüukeller" — 2., 3„ 6. és 7. hadoszály, a 18.. 19. és 36. had* test, valamint a 20. hadsereg törzse; „Augustinerkeller" — 4. hadosztály, stb. ... ^ A müncheni sörözőkben az Adenauer- rendszer védelme alatt újból gyülekez­nek Európa hóhérai. Arra számítanak, hogy az „európai hadsereg" keretében ismét felhasználhatják majd rablótapasz-- talataikati A 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents