Szolnok Megyei Néplap, 1953. március (5. évfolyam, 52-77. szám)
1953-03-13 / 62. szám
2 SZOLNOKMEGYE1 NÉPLAP 1953 március 13. cA nép gqásza Qötiha it Reggel van. Egy nyugtalan. izgatott éjszaka után Gori lakói az utcákra mennek, hangszóró körül gyülekeznek. Kisírtszemü öregek álldogál, nak. Asszonyok csendes sírása hallatszik minden]elé. A rádió- bál szívet-lelket megremegtető szavak hangzanak: __ Kedves elvtársaink és ba rátaink!... Vezérünk kis házát fenséges némaság veszi körül. A havas hegycsúcsok felől lassan le. ereszkedik a tavaszi hajnal a történelmi városra. Gori lakói mindenfelől ehhez a kis házhoz igyekeznek. Ma a rendesnél korábban nyílik ki a ház kapuja. Fiatal, sápadt hadnagy lépi át először a ház küszöbét. A látogatási könyvbe a következőket írja: „Ma, 1953 március 6-án 6 órakor, Gori városában, vezérünk házában ért engem a megdöbbentő hír — győzelemre vivő vezérünk, szeretett, drága édesapánk, Sztálin elv. társ halála... Esküszöm a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Minisztertanácsának, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének, hogy életem adom a Szovjetunió állambiztonságáért, esküszöm, hogy életem adom a kommunista társadalom felépítésének ügyéért." 1933 márc. 6. reggel 6 óra. LUNYEV hadnagy. Ez volt az első bejegyzés március 6-án. A házhoz iskolásgyerekek közelednek. Lehajtott fejjel, hangtalanul lépnek be a házba , Egy kislány fogja kezébe a tollat, maga és két barátnője nevében írja: „A nagy Sztálin nincs többé. Mennyi fájdalmat és szomorúságot hozott nekünk ez a mai nap. Még néhány nappal ezelőtt vidáman és boldogan jöttünk ide, hogy életünkben először szavazzunk és leadjuk szavazatunkat a mi első kül dőltünkre.' Es most... Köny- nyekkel a szemünkben nézünk erre a kedves házra ... Eskü. Künk, szeretett Sztálin, a te drága nevedre, hogy fáradhatatlan őrként állunk hatalmas hazánk vártáján és ha kell, életünket sem kíméljük Lenin és Sztálin halhatatlan ügyének megvédéséért. Az ő nagy neve arra lelkesít bennünket, hogy úgy tanuljunk és dolgozzunk, mint ahogy a kommunizmus fiatal építőinek tanulnia is dolgoznia kell." ZAMIRA C1NCIBADZE, TINA BUGUSV1U, NELU GLURUSIDZE XI. oszt. lan. A falon függő arcképről a fiatal Sztálin szeme tekint reánk. 60 évvel ezelőtt az iskolába sietett reggelenként, az udvaron várták barátai. E barátok közül az egyik, az ősz P. Kapanadze közeledik a ház felé. — A szomszédok sírása ébresztett fel engem . .. Hosszasan álldogál az bejáratnál, könnyek szántják végig az arcát. A ház falára valaki kitűzi a. fekete zászlót. Példáját követve, mások is gyászlobogót visznek. Hamarosan minden épület homlokzatán megjelenik a fekete zászló. Sztálin háza gyászbaborult. • Nagyobb gondot fordítson a a Mezőgazdasági Gépjavító V. „A párt tekintélye __ tanítja Sztálin elv társ -— a munkásosztály bizalmán nyugszik. A munkásosztály bizalmát pedig nem az erőszak szerzi meg — az erőszak csak megölt azt —, hanem a párt helyes elmélete, a párt helyes politikája, a pártnak az osztály iránti odaadása, a munkásosztály tömegeivel való kapcsolata, s ama készsége és képessége, hogy a tömegeket jelszavai helyességéről meggyőzze." A szolnoki Mezőgazdasági Gépjavító pártszervezete keveset tett annak érdekében, hogy. a párt célkitűzéseit ismertesse a dolgozókkal. Nem törekedett arra, hogy szorosabbra fűzze a párt és a munkások kapcsolatát. Vitathatatlan bizonyí ték erre az a tény, hogy az üzem közel 200 főnyi dolgozójából mlndSstze tizenkét munkás tagja a pártszervezetnek A rosszul végzett politikai munka rányomta bélyegét a javítóműhely tervtel- ■“jesítésére. Januári és februári teljesítményüket összesítve, csak 96 százalékos „eredményt" értek el. Akadályozták elmaradásukkal a gépállomások munkáját és ezen keresztül a tavaszi vetések mielőbbi befejezését is. „A tagjelöltekkel foglalkozunk, ellátjuk őket feladatokkal s azok jól is végzik munkájukat" — mondja Szabó párt- titkárhelyettes elvtárs. Önkéntelenül is felmerül 4 kérdés, hogy lehet ilyen „jó munka" mellett Csillik Jenő lakatos két éve tagjelölt. Hiszen másfél éve dolgozik már itt. ' TöbB olyan jól dolgozó van az üzemben, akik példamutatásukkal, a munkához való jó viszonyukkal kiérdemel ték, hogy tagjelöltek legyenek A Rákosi műszakban sokan tettek értől tanúbizonyságot. Simon Ferenc szerelő 235, Gajda Imre asztalos 170, S. Kovács Béla segédmunkás 167, Csató Mihály segédmunkás pedig 119 százalékra teljesítette napi tervét. Számos, hasonlóan jól dolgozó elvtársat lehetne még felsorolni, akikkel a pártszervezet eddig nem foglalkozott. Ennek a hanyagságnak következménye, hogy Gajda Imre asztalos azt válaszolja, mikor az üzem pártszervezetének munkája után érdeklődünk, hogy „nem tudok semmit mondani — mivel én pár- tonkívüli vagyok — politikai kérdésekről nem beszéltek velem". „Ma is meglesz a 200 százalék" — közli velünk S. Kovács Béla hfltőlakatos segédmunkás Arra a kérdésre azonban, hogy a párttagok milyen módon foglalkoznak vele, ő sem tud semmit mondani. Simon Ferenc szerelő elvtárs kertelés nélkül feltünteti a való helyzetet: A nfirtszerrezet nem foglalkozik kellőképen a pArtonkfvfiliekkel nem lelkesíti, nem mozgósítja őket. Főnek következménye, hogy nem tudja megadni a kellő segítséget a vállalatvezetőségnek a tervteljesítésért vívott harcban. Az üzem dolgozóinak nagyrésze fia tál. Közülük kell majd felfrissíteni a párttagság sorait. A pártvezetőség azonban nem ad kellő segítséget a D1SZ- szervezetnek sem." pártépítésre pártvezetősége A hiányosságok okát a pártvezetőség munkájában kell keresni. Tóth Dezső propagandista nagyon keveset tett a hibák kiküszöbölésére. Fekete Mihály oktatási felelős nemhogy a pártépítés kérdésében adna segítséget, hanem — nagyarányú elfoglaltságára hivatkozva — még az oktatási ügyek jórészének elintézését is másra bízza. A szervezőtitkár 1952 augusztus óta gépeket vásárol vállalat megbízásából. Csak vendégként jelenik meg az üzemben. A titkár elvtárs pártiskolán van. így a párlügyek Intézése Szabó titkárhelyettes vállalta nehezedik Munkaköre felöleli még a személyzeti osztály ügyeit, a munkakönyvek vezetését, szabadságolások, beteg nyilvántartását, a munkaruha ügyeket, létszámjelen, téseket* autobusz-problémákat és hasonlókat. Közben II. éves politikai iskolát vezet, egy másikon pedig mint hallgató vesz részt. Betetőzésül a cukorgyári párt- szervezetet instruálja. Ezután ér rá az üzem politikai kérdéseinek intézésére. Gondoljuk, nem sok ideje marad erre A Mezőgazdasági Qépjavító pártveze tőségének sürgősen javítani kell munkáján- és a pártépítés kérdésénél szem előtt kell tartani Lenin elvtársnak azt a mon disát, hogy „a párt legyőzhetetlen, ha éret ahhoz, hogy a dolgozók legszélesebb tömegeivel, elsősorban a proletártömegekkel, de nem a proletártömegekkel is felvegye a kapcsolatot, közelkerüljön hozzájuk, s bizonyos mértékig, mondhatjuk, összeolvadjon velük". A NAGY GYÁSZ HÍREI Marx Károly halálának 70, évfordulójára TJETVEN évvel ezelőtt, 1883 március 14-én halt meg Marx Károly, aki — hű barátjával és fegyvertársával, Engels Frigyessel együtt — lerakta a tudományos szocializmus és a modern forradalmi munkásmozgalom megingathatatlan alapjait. Marx a történelemnek azon kevésszámii, legnagyobb alakjai közé tartozók, akiknek munkássága hatalmas lépéssel vitte előre a dolgozók felszabadulásának, a tudományok haladásának, az egész emberiség fejlődésének ügyét. Marx — továbbfejlesztve mindazt, amit az emberiség legkiválóbb gondolkodói addig alkottak — kidolgozta a forradalmi munkásosztály pártjának világnézetét: a dialektikus materializmust. A dialektikus materializmus az első és egyetlen világnézet, amely tudományosan tárja fel a természet és a társadalom jelenségeit, s ezek összefüggéseit és helyesen állapítja meg a törvényszerűségeket. így lehetővé teszi, hogy a proletariátus előre lássa a történelmi fejlődés irányát és — tudatosan felhasználva az objektív törvényeket — meggyorsítsa ezf a fejlődést. Marx kimutatta, hogy a társadalomnak, az emberek egymás közötti viszonyának és gondolkodásának fejlődése a társadalmi termelési mód fejlődésén alapszik. Marx felfedte kora kapitalista termelésének alapvető törvényszerűségeit é? rámutatott kibékíthetetlen belső ellentmondásaira. Ezek alapján látnoki szemmel, de egyben tudományos pontossággal állapította meg, hogy a kapitalizmus pusztulása, a szocializmus győzelme — szükségszerű és feltartóztathatatlan. Rámutatott arra, hogy a proletariátusnak a kapitalizmus megdöntéséért és a szocailizmus kivívásáért folytatott harca — nemzetközi küzdelem, amely szorosan összekapcsolódik valamennyi elnyomott nép szabadságharcával, s amelynek győzelme megszünteti a nemzetek közötti ellentéteket is. |l/f ABX nemcsak a célokat tűzte M a proletariátus elé, hanem kidolgozta megvalósításuk útját, a proletár osztályharc stratégiáját és taktikáját is. „Marx mindenekelőtt forradalmár volt — mondotta Engels — ... A harc volt az eleme.“ Harcolt a forradalmi proletárpárt megteremtéséért, megalkotta a nemzetközi munkásosztály világszövetségét, irányította a munkáspártok nemzetközi harcait, kidolgozta szervezeti alapelveiket és harci módszereiket. Felfegyverezte a pártot a proletárdiktatúra szükségességéről szőlő tanítással és könyörtelenül küzdött azok ellen a megalkuvó, kispolgári elemek ellen, akik már az ő idejében megkezdték forradalmi tanításainak opportunista meghamisítását. Marx tanításai ma élőbbek és sokszorta szélesebb tömegeket mozgósítanak; mint valaha. Azért elevenok ma is ezek a tanítások, mert Lenin és Sztálin zseniálisan tovább fejlesztette és alkalmazta őket korunkra: az imperializmusnak, a kapitalizmus haldoklásának, a szocializmus győzelmének korára. E tanítások zász. laja alatt, Lenin és Sztálin vezetésével győzött a Szovjetunióban a proletárforradalom. A szovjet nép, a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának határozatait megvalósítva napról-napra erősebbé teszi legyőzhetetlen szocialista hazáját. A marxizmus-leninizmus zászlaja alatt építik a szocializmust a Kínai Népköztársaság és a népi demokratikus országok népei, valamint a német nép, amely Marxot adta az emberiségnek. Ezt a zászlót viszik sok sikerrel előre a szabadságukért küzdő és a még kapitalista elnyomatásban sínylődő nemzetek dolgozóinak legjobbjai is. A NEPEK harcát a kommunista pártok vezetik, élükön a Szovjetunió Kommunista Pártjával. E pártok egyre növekvő ereje és befolyása Marxnak a pártról szóló tanításait igazolja. Es a másik oldalon — ugyanezt igazolja az a feneketlen mocsár és züllés is, amelybe a kispolgári szociáldemokrata pártok világszerte süllyedtek. Marx kora óta e pártok vezetői gyáva megalkuvókból — a vezető imperialista hatalom, az USA mindenre kapható ügynökeivé, a munkásosztály és az elnyomott népek nyílt ádáz ellenségeivé, hazaárulókká és kémekké lettek. A marxi politikai gazdáságtan, amely a klasszikus kapitalizmus törvényszerűségeit állapítja meg, to- továbbfejlődött és kibővült a szocializmus politikai gazdaságtanával. A tudománynak különösen nagyjelentőségű gazdagodása Sztálin elvtárs „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban“ című korszakalkotó műve. Ez a sztálini mű megvilágítja a kommunizmusba való fokozatos átmenet útját, amelyet Marx még csak homályosan láthatott, de amelyre az ő tanításait követve lépett a szovjet nép. A MARXI jelszó: ,;Világ prole- tárjai egyesüljetek!“ — ma már valóság és egyre inkább valósággá válik. A világ proletárjai, s velük együtt a nemproletár dolgozók százmilliói, egyre egységesebben tömörülnek a Szovjetunió vezette béketáborba. Mi, magyar kommunisták, büszkék vagyunk arra, hogy mint e tábor szilárd része, mint a nemzetközi forradalmi és munkásmozgalom egyik Tohamcsapata küzdhetünk Rákosi elvtárs vezetése alatt, Marx, Engels, Lenin és Sztálin eszméinek győzelméért. A nemzetközi munkás- osztály nagy tanítómesterére emlékezve megfogadjuk, hogy az'eddiginél alaposabban tanulmányozzuk soha el nem évülő, forradalmi tanításait, nem elvont dogmákként, hanem úgy, ahogyan Marx megalkotta őket: mint az osztályhare erős fegyvereit, amelyek, ha helyesen alkalmazzuk, hazánkban is győzelemre viszik a szocializmus ügyét. V. M. MOLOTOV FOGADTA A TÖRÖK KÖZTÁRSASÁG KOR. MANYKÜLDÖTTSÉGÉT Moszkva (TASZSZ). V- _M- Molotov; a Szovjetunió minisz" tér tan ácsa nak elnökhelyettese, a Szovjetunió külügyminisztere március ll'én fogadta a Török Közt Are as ág kor mány küldöttéé" gét- A fogadáson D. Acsikalin külügymini&ztériumi főtitkár — Törökország kormánya nevében részvétét fejezte ki a szovjet kormánynak J. V. Sztálin elhunyta alkalmából. V. M. MOLOTOV FOGADTA KEKKONEN FINN MINISZTER- ELNÖKÖT Y- M- Molotov, a Szovjetunió minisztertanácsának elnökhelyettese, a Szovjetunió külügymi" nisztre március ll'én fogadta U- Kekkonetn finn miniszterelnököt és külügyminisztert. TJ- Kekkonen, Finnország elnöke és kormánya nevében részvétét fe jezte ki a szovjet kormánynak J. V. Sztálin halálával kapcsolatban. V. M. MOLOTOV FOGADTA AZ AFGANISZTANI KIHALT ÉS AZ AFGANISZTÁNI KORMÁNY KÉP VISELŐIT V. M. Molotov; a Szovjetunió minisztertanácsának elnökhelyettese, a Szovjetunió _ külügymi- nisztre március ll"én fogadta Mohamed Doud khán herceget, AfgamitíÖán királyának képviselőjét es Abdul Hamid khán azizit, az afganisztáni külügy miniszter első helyettesét, az afganisztáni kormány képviselőjét. Mohemed Doud khán Afganisztán királya és kormánya nevében együttérzését fejezte ki a szovjet kormánynak J. V- Sztá lin halála miatt. ELUTAZTAK MOSZKVÁBÓL A J. V. SZTÁLIN TEMETÉSÉN RÉSZT VETT KÜLFÖLDI KOBMANYDE. LEGACIÓK Március 11'én elutaztak Moszkvából a Joszif Visiszárionovics Sztálin temetésén résztvett következő kormánydelegációk: a román delegáció, élén Gr- H Gheorghin-Dej-zsel, a miniszter tanács elnökével; a Német Demokratikus Köztársaság küldöttsége, élén O Grotewohl miniszterelnökkel; a csehszlovák dolegáció, élén K. Gottwald elnökkel; a lengyel delegáció, élén B Bieruttal, a minisztertanács elnökével; a bolgár delegáció; élén V- Cservenkowal. a minisztertanács elnökével; a finn küldöttség, élén TT Kekkonen miniszterelnökkel. A küldöttségeket ünnepélyesen búcsúztatták. KÜLFÖLDI PARLAMENTEK RÉSZV ÉTTAV IRATAI J. V- Sztálinnak, a Szovjetunió minisztertanácsa elnökének elhunyta alkalmából részvéttávirat érkezett a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnökségéhez a Csehszlovák Köztársaság nemzetgyűlésétől, a Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarájától, a Mongol Népköz- társ^ság Nagy Népi Huráljától, a \ .etnami Demokratikn_s Köztársaság nemzetgyűlésétől, India népi kamarájától, a finn parlamenttől, a norvég parlament elnökségétől, az Olasz Köztársaság képviselőházától, az Olasz Köztársaság szenátusától. — Luxemburg parlamentjétől. KÜLFÖLDI ORSZÁGOK KÜLÜGY. MINISZTEREINEK RÉSZVÉTTAV. IRATAI J. V. Sztálinnak, a Szovjetunió minisztertanácsa _ elnökének elhunyta alkalmából közvetlenül, vagy a Szovjetunió külföldi köa vétségéin és misszióin keresztül részvétüket fejezték ki a Szovjetunió külügyminisztériumának a következő országok külügyminiszterei; Kínai Népköztársaság.’ Lengyel Népköztársaság, Csehszlovák Köztársaság, Bolgár Nép- köztársaság, Magyar Népköztársaság. Román Népköztársaság.’ Albán Népköztársaság, Mongol Népköztársaság, Koreai Népi Demokratikus Köztársaság; Vietnami Demokratikus Köztársaság. Nagy-Británnia, Finnország, Burma, Mexiko, Argentína. Indonézia, Irán. Afganisztán, Olaszország, Libanon, Jemen, Bolivia, Luxemburg. Uruguay, Izland, Törökország, Dánia, Norvégia, Ausztria, Abesz- szináa, Thaiföld. Libia és Libéria. OLASZORSZÁG DOLGOZÓINAK RÉSZVÉTE- ! A Szovjetunió római nagykövetségéhez továbbra is érkeznek a levelek, táviratok és határozatok, ezrei- Ezekben az olasz dől-' gozók és szervezetek együttérzésüket fejezik ki a szovjet népnek J- V- Sztálin halála miatt. RÉSZV ÉTNYILV ANIT ÁSOK A LONDONI SZOVJET NAGY- KÖVETSÉGEN A londoni szovjet nagykövetségre továbbra is számos rész- vétnmlvánítás érkezik. A nagy- követséget felkeresik Nagy "Britannia Kommunista Pártja helyi szervezeteinek küldöttségei és koszorút helyeznek el Szál ál in elvtárs képénél. A nagykövetségre szüntelenül érkeznek a kommunista pártszervezetek. — különböző politikai szervezetek, szakszervezetek, szövetkezetek levelei és táviratai, s azonkívül igen sok magánszemély is mély gyászát és részvétét fejezi ki a szovjet népnek. GYASZGYÜLÉS KABACSIBAN Pakisztán fővárosában,’ Karaja csínban a lakosság valamennyi' rétegének képviselői gyászgyűlésen vettek részt Joszif Visszá* rionovics Sztálinnak, a szovjet nép és a haladó emberiség nagy vezérének elhunyta alkalmából. KÜLFÖLDI TUDÓSOK RÉSZVÉT. TÁVIRATAI A Szovjetunió Tudományos Akadémiájára továbbra is igen sok részvéttávirat érkezik külföldi tudományos szervezetektől és egyes tudósoktól, melyekben a tudomány külföldi művelői kifejezik, hogy együttéreznek_ a szovjet néppel Joszif Visszário- novios Sztálin halála miatti gyászában. Párizsból Frederich Joliot — Curietől érkezett távirat. Táviratot küldött Zdenek Nejedly. a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnöke és Frantisek Sora, az akadémia főtitkáraA Koreai Népi Demokratikus Köztársaság tudósai szintén leg^ mélyebb részvétüket fejezték ki J. Y. Sztálin elhunyta miatt. KÜLFÖLDI EGYHAZAK RÉSZ. VÉTTAVIRATAI Alckszíj. Moszkva és minden országok pátriárkája címére sok részvéttávirat érkezett a. külföldi országokból. — Táviratot küldött Hrisztofor. Alexandria és egész Afrika pátriárkája és Alexander, Antiochia és egész Kelet pátriárkájaRészvéttáviratot intézett — Alexej pátriárkához a Finobor Konstantinápoly pátriárkája, S. Ivaram libanoni Metropolita. továbbá a Canterbury érsek, az anglikán egyház feje, valamint Dibelius püspök, a német evangélikus lutheránus egyház feje. (MTI). A francia nemzetgyűlés jobboldali többsége első olvasásban jóváhagyta az úgynevezett amnesztia törvényjavaslatot Párizs. A francia képviselőház szerdán délután első olvasásban jóváhagyta a hazaárulók és volt együttműködők rehabilitálásáról szóló törvényjavaslatot, amelynek értelmében kevés kivétellel szabadlábra helyezik mindazokat a fasiszta együttműködőket, akik még börtönben vannak. Azok a volt francia képviselők és szenátorok, akik annakidején Pé- tainra szavaztak, most ismét megválaszthatok lesznek és visszatérhetnek a közéletbe. Azo*k a volt állami tisztviselők, akik a hazaárulő Wichy-i rendszert vezető állásokban kiszolgálták, most ismét közhivatalhoz jut. nak. ' A jobboldali többség azzal akarta e törvényjavaslatnak a közvéleményre gyakorolt hatását enyhíteni, hogy néhány rendelkezést vott fel a javaslatba elítélt hazafiak, békeharcosok és sztrájkoló munkások javára. Ezek a rendelkezések azonban csak azokat az eseteket érintik, ahol pénzbüntetést, vagy igen rövid időre szőlő szabadságvesztés-büntetést szabtak ki. A londoni1 rádió jelcntéso szerint a francia nemzetgyűlés által elfoga. dott amnesztiatörvény negyvenezer embert érint. (MTI). %
