Szolnok Megyei Néplap, 1953. március (5. évfolyam, 52-77. szám)

1953-03-13 / 62. szám

1953 március 13. SZOLNOKMEGYEI NfiPtAP S Az ÁMG megyei igazgatósága ne „villámellenőrzéssej", hanem rendszeres támogatással segítse a gépállomásokat A szakszervezetek XVIII. kongresszusának útmutatása alapján az első negyedévi terv túlszárnyalásáért A GÉPÁLLOMÁSOK megyei igaz­gatósága, Horváth Imre elvtárs me­zőgazdasági osztályvezető irányítá­sával eddigi számszerű jelentéseik alapján megvizsgálta a kengyeli gépállomás munkáját. Kitűnt, hogy a gépek kihasználása gyenge, nagy az üzemanyagfogyasztás, a gépek rosszak, gyenge a tervteljesítés. — Egyszóval a- minisztertanács határo­zatát nem hajtják végre. A kengyeli gépállomás igazgatóját, Faragó elv. társat március 10-én behívták a me­gyei tanácshoz, hogy a sorozatos hi­bák okairól számot adjon. A mező- gazdasági osztálynak ez a módszere hasznos volt és helyes lenne a ha­nyagokkal szemben tovább is alkal­mazni. A KENGYELI gépállomáson ke­vés gép dolgozik. A meglévő 20 erő. gépből naponta 2—3, sokszor öt is áll csapágyolvadás vagy más hiba miatt. Faragó elvtárs szerint a 14 százalékos fém nem alkalmas csap­ágy öntésre. Ez nem így van. Fa­ragó elvtárs nem lát az orránál to­vább. Tűri, hogy a szakmai utasítá­sokat Tóth Imre főgépész semmibe vegye. Tóth Imre lenézi a munka­versenyt, becsmérlő hangon beszél az újításokról és ,,mindenttudó“ szakembernek tartja magát. Állan­dóan fölényesen bánik az új szak­emberekkel. Mikus elvtárs, az egyik szerelő pár évvel ezelőtt napszámos volt. Ma már nincs annyi tapasz­talata, mint Tóth Imrének, de a fő­gépész magára hagyja, nem se­gíti őt. A ROSSZ MŰSZAKI MUNKA, a hiányos műszaki ellenőrzés követ­keztében a traktorosok rossz gazda­ként bánnak gépeikkel. A tárcsákat sártisztító nélkül állították munkába a kengyeli Sallai tsz földjén. Yereb Ferenc traktorista elvesztette a ki- puffogót gépéről. A tavaszi munkához alig kezdtek, két gép már is hosszú ideig kiesett a termelésből törés miatt. Ha Faragó elvtárs mindezt szájtátian elnézi, egy hónap múlva hasznavehető gép nem lesz az állomáson. MÁRCIUS 5-EN 15 gép #4 holdat, 9-én 16 gép 36 holdat szántott. A műszaki normáknak még 40 százalé­kát sem teljesítették. A gyenge ered­ményeket rossz jelentésekkel igye­keznek takarni. Szilágyi Erzsébet statisztikus meghamisítja a teljesí­tések számadatait. Felületesen, gon­datlanul állítja össze a brigádok napi eredményeit. E mellett 130 szá­zalékos az üzemanyagfelhasználás. E hibák gyökeres kijavítására a kengyeli igazgató egyhónapi haladé­kot kapott a megyei tanácstól. Ne feledje el Faragó elvtárs, hogy őt erre a fontos helyre a párt állí­totta. Ne tűrje meg, hogy Bencsik politikai helyettes a traktorosok politikai képzését elhanyagolja, s a dolgozók között ne szervezze a ver­senymozgalmát. Szüntesse meg Fa­ragó elvtárs a felelőtlenséget, sze­rezzen érvényt a minisztertanács ha­tározatának. Az üzemanyagot pocsé. kólók fizetéséből vonja le az üzem- anyag árát. Az agronőmus és a fő­gépész az ő utasításai szerint dolgoz­zanak. A MEGYEI IGAZGATÓSÁG ré­szére is tanulságos volt Faragó elv­társ munkájának megvizsgálása. Fa­A szabadságharc leverctése előtt, az utolsó napok egyikén játszódik Illyés Gyula „Fáklya­láng“ című színművének első két felvonása. Kossuth és Gör­gey történelmi jelentőségű vi­tája a világosi fegyverletétel előtt, a szabadságharc kormá­nyának drámai feszültségű ta­nácskozása elevenedik meg előt­tünk az aradi vár kazmatáiban. Az utójáték 31 évvel később Turinban, Kossuth olaszországi száműzetése idején játszódik■ A Kossuth'díjas Illyés Gyula a ragó elvtárs elmondta, hogy jófor­mán semmiféle támogatást nem ka­pott a gépcsoporttól. Pedig szükség van erre, hiszen ta­pasztaltam, mikor Dávid elvtárs me­gyei párttitkár nálunk járt, milyen nagy segítséget nyújtott azzal, hogy a hibák feltárása mellett útbaigazí­tást is adott. Mikor azokat végre­hajtottuk, sokat javult a munkánk — mondta többek között Faragó elvtárs. * A gépállomás igazgatóságának munkatársai csak végigrohanják a gépállomásokat, ügy csinálnak, mint a politikai osztály egyik munkatársa, Kardos elvtárs, kinek az ellenőrzése nem ér semmit. Segítség helyett leg­utóbb a kengyeli gépállomáson is fel­vett egy hatalmas jegyzőkönyvet, nieghegesztette, megragasztotta mo. torját és robogott tovább. A gépállo­mások az ilyen segítségből nem kér­nek. Fehér Boldizsár és Kelemen elvtársak azon legyenek, hogy az ilyen ,,segítségadások“ azonnal szűn­jenek meg. Akkor a kengyeli gép­állomáson, de megyénk valamennyi gépállomásán teljesíteni tudják a ter­veket ,,Fáklyaláng‘‘'ban történelmünk dicsőséges szakaszának legvál­ságosabb óráit hozza közel. A színművet március 15~én ünnepi díszelőadás keretében mutatja be a Szigligeti Színház- Az ünnepi díszelőadáson részt- vesznek. az éle járó dolgozók, valamint a tavaszi munkában példát mutató termelőszövetke­zeti tagok és egyénileg dolgozó parasztok, akiket a Szolnokme- gye'% Néplap szerkesztősége hí­vott meg 'az előadásra. \ szakszervezetek XVIII. kon- *gresszusa olyan időben tanács­kozott, mikor pártunk vezetésével dolgozó népünk kemény harcot vív első negyedévi tervünk teljesítésé­ért. A kongresszuson Gerő elvtárs rámutatott a szakszervezetek felada­tára, felelősségére. Pártunk többet vár minden szakszervezeti tagtól, minden vezetőtől, mint eddig. Azt várja, hogy még nagyobb odaadással harcoljunk pártunk politikájának megvalósításáért. Megyei szakszer­vezeteinknek az eddigieknél erősebben kell dolgozniok a munkaverseny meg­szervezése, az egészségvédelem, a kulturális tömegmunka érdekében ho­zott párt- és kormányhatározatok megvalósításáért. Azt várja tőlünk pártunk, hogy a jászberényi Aprítógépgyárban a szak. szervezeti bizalmiakkal végeztessük el a verseny szervezését, ne adjuk ki mellékes munkaként a munka­ügyi osztály egyik alkalmazottjának. A munkaversenyt úgy szervezzük, hogy a szakszervezeti bizalmiakat aktivizáljuk és ne bürokrtaikusan, előre elkészített versenyvállalási la­pokat adjunk ki a dolgozóknak, mint ezt a Papírgyárban tették. F1 irő elvtárs hozzászólásában a többek között a következőket mondta: ,,Azt várjuk a szakszerve­zetektől, hogy az eddiginél jobban, eredményesebben szervezzék -a szo­cialista munkaversenyt, a Sztahanov- mozgalmat, hogy még következeteseb. sebben küzdjenek a munkafegyelem megszilárdításáért. Hogy valóban a szocializmus, a kommunizmus isko­lái legyenek.« A kongresszus határozata alapján ezután nem szabad, megelégednünk csupán azzal, hogy a dolgozókat be­vonjuk a munkaversenybe, jíyors és rendszeres értékeléssel kell biztosí­tani azt is, hogy a dolgozók össze­hasonlíthassák eredményeiket munka­társaik eredményeivel. A verseny nyilvánosságát úgy kell biztosíta. nunk, mint a Tisza Cipőgyárban. Itt az értékelést a szakszervezeti bizaD miak a műszaki dolgozókkal együtt végzik s már a munka közben mozgó versenytábla ismerteti a legújabb eredményeket. K* erő elvtárs a kongresszuson öt pontban jelölte meg a szak- szervezetek feladatait. Ezek között a legfontosabb az első negyedévi terv hiánytalan teljesítése. Ipari üzemeink szakszervezetei mellett a MEDOSz is nagy feladatokat kapott. Mozgósítania kell az állami gazda­ságok ^s gépállomások dolgozóit a tavaszi mezőgazdasági munkák ha­táridőre történő elvégzésére. Üzemi szervezeteit megerősítve, ennek a szakszervezetnek is a munkaverseny gazdájává kell lenni. Olyan szakszer­vezeteket kell létrehoznunk a mező. gazdaságban, melyek tudatosítják a traktorosok között Süveges Dániel­nek, a surjáni állami gazdaság trak­torosának felhívását s elindítják a gépállomások traktorosai között a 2000 normálhold teljesítésére irányuló vetélkedést. A kongresszuson nagy lelkesedés­sel fogadták a ,,sztálinvárosi“ épí­tők bejelentését, hogy „felszabadu. lási hetet« tartanak. Megyénk szak- szervezeteinek a kongresszus után első erőpróbája a felszabadulási hét győzelemre vitele. El kell érniök, hogy valamennyi üzemünk csatla­kozzon ehhez a mozgalomhoz s dol- gzói-nk új munkasikerekkel köszönt­sék legnagybb nemzeti ünnepünket. A világ minden békeszerető dől- . gozóját megrendítette Sztálin elvtárs halálának híre. Nagy taní­tónkat, a béke' első harcosát veszí­tettük el benne. Szolnok megye szervezett dolgozói, szakszervezeti aktívák és vezetők/ Mély gyászunk alkalmával fogadjuk meg, hogy még rendíthetetlehebbül harcolunk' pár­tunk vezetésével a terv hiánytalan teljesítéséért, túlszárnyalásáért, ha­zánk felvirágoztatásáért, a béke megvédéséért. Bogár József, SZMT elnöke. Ünnepi díszelőadás hereiében mutálja be a Szigligeti Színház Illyés Gyula „Fáklyaláng” című színművét Leleplezték Kürti Menyhértnél, o kulákokkal cimboráié, kártevő besenyszögi tanácstitkárt Besenyszög község hosszú időn ke resztül mindig utolsó helyen kullog járásunk községed között. Több íz­ben vizsgáltuk már, mi lehet ennek az oka, míg végül is rájöttünk. Az ellenség fészkelte be magát a közsé­gi tanácshoz és az ő aknamunkájá­nak volt köszönhető, hogy a község kulákjai elmaradtak állam iránti kö­telezettségük teljesítésével, szabotál­ták a mezőgazdasági munkát és a beadást. Kürti Mátyásné a község volt vb titkára a múlíban és a felszabadulás után is hosszú ideig kizsákmányo­lásbőr éltj Eákőczlfalván még 1949-ben is 32 hold földet béreltek és 1950- ben Tlszaföldváron meg volt a darálómalmuk. Férjével együtt azonban igyekeztek rövidesen túladni a földön és darálőmal- mon. Kürti Mátyás gépállomás ’vezető lett Eesenyszögön. Illeté­kes szervek ébersége hiján, Kijr- ti Mátyásné pedig, aki a múlt­ban a főszolgabírói hivatalban igyekezett a dolgozóknak ártani, i a besenyszögi községi tanács vb titkára. Kürtiné nem gondoskodott arról, hogy a tanácsnál lévő nyilvántartá­sok pontosak legyenek, nem tudták kimutatni a beadási kötelezettség teljesítésének állását, ö maga azon igyekezett, hogy a besenyszögi kulá- kok minél jobban szabotáljanak. E tevékenységükben segítséget is nyúj­tott nekik kellő ellenszolgáltatásért. így történt Endréné 26 holdas kulák esetében is, akitől cukrot fogadott el, .,ügyes, bajos dol­gainak“ elintézéséért. Szoros kapcsolatot tartott demokrácia­ellenes társasággal. Többek kö­zött Boros Miklós volt horthysta csendőr szakaszvezetővel. Általa, a besenyszögi államosított ma­lom tulajdonát képező faanyag­hoz jutott. A' község becsületes dolgozóit gyakran megzsarolta. Hol lisztet, cukrot, tojást, baromfit és egyéb élelmet kért tőlük állandóan és igye. kezett elfelejteni a megtérítést. Az üzletben is hitelben szeretett vásá­rolni. Kállő Mária besenyszögi lakos­tól még 1952-ben vásárolt 350 forint értékű árut; amit azóta sem adott meg. Több ízben kérték, hogy ren­dezze tartozását, s ekkor megfenye­gette őket. Igyekezett hivatalos ha­talmával velük szemben visszaélni. Rendszeresen megkárosította a besenyszögi dolgozókat. Jószá­gaival búzát etetett, 6 maga pe­dig rendszeresen hordta a kenye­ret az ellátatlan dolgozók elől. Ennél is súlyosabb azonban az a bűnös tevékenység, melyet a kulá­kokkal való cimboraságával fejtett ki. Az ő aknamunkájának köszön­hető, hogy á besenyszögi kulákok közel 600,000 forint adóval tartóz, nak dolgozó népünk államának. Ebből az összegből két kisebb tanácsházát, vagy egy 75 sze­mélyes óvodát és orvosi rendelőt lehetne építeni. A nem régen elkészült szép, új emeletes iskola, mely most már a besenyszögi dolgozók gyermekeinek művelő­dését szolgálja, ennyibe került De nemcsak adóval tartoznak a be­senyszögi kulákok. Nem teljesítették beadási kötelezettségüket. Hatvan sertést lehetne egész éven keresztül hizlalni azon a kukorica és árpa mennyiségen, amit a beadásból el­szabotáltak. Hétszáz család egy hó­napi burgonyaszükségletét biztosí­taná az a burgonyamennyiség, ami­vel a besenyszögi kulákok tartoznak. Több tízezer literes tejbeadási tartozásuknak a megye összes kórházainak, bölcsődéinek, nap­köziotthonainak szociális és gyó­gyászati Intézményeinek egy ha­vi teljellátását fedezné. Ennyivel károsították meg népgazda­ságunkat Bódi János 27 holdas, Gazdag Rudolf 28 holdas, Túri István 28 holdas, Lévai György 26 holdas kulák és társaik. Egyenként is több­száz kilé baromfival, sokezer tojás­sal tartoznak, Bódi János 27 holdas kulák majdnem 17.000 darabba] adós. Kürti Mátyásné ezeket a kulákokat ellenséges tevékenységük miatt soha sem vonta felelősségre. A kulákok tojás- és baromfi beadási kötelezettségének tartozása megyénk összes kórházainak, gyógyászati in­tézményeinek; napközi otthonainak másfélhénapi tojás- és baromfi ellá­tását, a vágómarha- és sertés hátra­lékuk pedig negyedévi húsellátását fedezné. íme néhány példa arra,' hogy a tanácsba beépült ellenség milyen kárt okoz egész népgazdasá­gunknak. Besenyszögön szabadon garázdál­kodhattak a kulákok, mert a köz­ségi tanács titkára maga is közéjük tartozott. Súlyos felelősség terheli a járási tanácsot, mert kellő éberség hij- ján nem leplezte le idejében az ellenséget, így a besenyszögi ku­lákok többmillió forintos kárt okoztak népgazdaságunknak, gá­tolták a dolgozók ellátását. A besenyszögi volt tanácstitkár és a kulákok aknamunkájának köszön­hető, hogy a községet kizárták a sza­badpiaci forgalomból. Az egész me­gyében és a szolnoki járásban is a legutolsó helyen állanak. Tejbeadá­sukat 27.3, baromfibeadásukat 33.7, tojásbeadásukat pedig 4.1 százalékra „teljesítették“. A szabadpiaci forgalomból való kizárás miatt a község becsüle­tes dolgozó parasztjai károsod­nak. özv. Csajbók Mihályné 18 holdas, id. Bottyán Antal 14 holdas, özv. Kiss Józsefné 19 holdas, K. Berényi Mihály 17 holdas dolgozó parasztok minden­ből példásan teljesítették kötele­zettségüket. Szabadpiacra azon­ban még sem vihetnek semmit, mert a kulákok szabotálása miatt a besenyszögiek számára meg­szűnt a szabadpiaci forgalom mindaddig, amíg a község nem teljesíti negyedévi beadási ter­vét tejből, tojásból és barom­fibői. Mindez szolgáljon tanulságul va­lamennyi tanács dolgozónak. Foly­tassanak kíméletlen harcot a soraik között befurakodott ellenség kisöp­rése érdekében. Kérlelhetetlenül jár. janak el a népünk boldogulása ellen törő kulákokkal szemben. Idejében akadályozzák meg bűnös aknamun­kájukat. Tartsanak szorosabb kap­csolatot a dolgozó tömegekkel és valósítsák meg á társadalmi ellen­őrzést. így válthatók valóra időben a minisztertanács határozatai ötéves tervünk sikere érdekében. Márí Ferenc, Szolnok, Járási Tanács. Gondosan kezeljék az állatállományt' a szajoli „Előre44 tszcs-ben | TOBBSZOR| foglalkozott már lapunk azzal, hogy a megye egyik-másik termelőszövetkezetében az állatok átteleltetését Rákosi és Gerő elvtársak ismételt figyelmez­tetése ellenére sem hajtották végre. Ezek közé tartozik a szajoli Előre tszcs ig. Gerő elvtárs, a párt Központi Ve­zetőségének ülésén mondott beszédé­ben többek között felhivta a figyel, met: állatállományunk átteleltetését minden körülmények között biztosí­tanunk kell. Föl kell használnunk minden fellelhető takarmányt, hogy állatállományunkat minőségileg és számszerűleg is tovább fejleszthes­sük. Az Előre tszcs-nek jelentős szarvasmarha-, sertés- és juhállomá­nya van. A szövetkezetnél azonban a vezetők és a tagság sem becsüli meg a közös állatáPemányt, fel- emelkedésük aranyalapját. | SIRÁNKOZTAK. | hogy mi lesz az állatállománnyal, de nem biztosi, tották az átteleltetést. Elsősorban is nem gondoskodtak a jó elhelyezés­hez szükséges épületekről, azzal ér­veltek, nincs anyag az építkezéshez. Pedig van romépülete a csoportnak, amiből bontás útján építési anyagot nyerhetnek. A bontást szerintük a munkaerőhiány miatt nem tudták el- égezni. Arra azonban volt idejük a tagoknak; hogy vasárnaponként saját részükre elbontsák az épülete­ket és az anyagot széthordják. 1952 őszén megkezdték Adám László, az akkori elnök vezetésével egy 200 férőhelyes hizlalda építését. A falat 80 cm magasra már fel is húzták, amikor félbeszakadt a mnnka, mivel „a háztáji marhák ré­szére kellett helyet biztosítani.« I Adám László úgy szerzett ehhez HÍREK A Nagyvilágból vezett Szabad Demokrata Párt képvise­lője felszólította a bonni kormányt, esz­közölje ki a nyugati hatalmak főbizto­sainál, hogy a német vaskereszt tulaj­donosai újra viselhessék kitüntetésüket mind a régi mintájú, mind pedig a hit­leri uralom alatt kiadott és horogkereszt- -tel megjelölt vaskereszteket. BERLIN (MTI). Bayreuthban a vá­ros nyolcszor lakosa egy tiltakozó gyű­lésen erélyesen 'tüntetett Högner jobb­oldali Szociáldemokrata tartományi bel­zete ellen, amelynek alapján bármikor tel lehetne oszlatni a békéért és a demo­kráciáért küzdő szervezeteket. OTTAWA (TASZSZ). A koreai tűzszünetért folyó harc február végén megtartott napján Kanadában sokfelé gyűléseket tartottak és négy esetben rádióelőadást (is szerveztek. Több mint kétszázezer példányban osztották szét azt a felhívást, amely követeli a parlament tagjaitól, hogy harcoljanak a tűzszünet azonnali megvalósításáért Koreában. anyagot, hogy a már felépítet hiz­lalda falát bontották el és az anya­got széthordták. B JNOS I __________ felelőtlenséggel ke. ze lték a takarmányt is. A kukorica­szárat a földön hagyták és a csala- mádékukoricát sem takarították be. A lucernaszénát pedig gondtalanul kazlazták, hogy az megrothadt. Az ősz folyamán a csoport 30 köbméter silót készített, melyből a hanyag ke­zelés folytán etetésre teljesen alkal­matlan lett. A járási tanács mezőgazdasági osztálya segítségképpen 100 köbméter silót utalt ki részükre. Ezt a takar­mányt azonban fogathiányra való hi­vatkozással nőm szállították el. így a felbontott siló megromlott. Súlyos hanyagság' tapasztalható az állatgondozók munkájában is. Ennek tudható be, hogy 14 szarvasmarhájuk súlyosan megbetegedett. A juhokről pedig a rossz takarmányozás miatt ledúródik a gyapjú. | MINDEZEKÉRT] elsősorban Adám Lászlót, a csoport volt elnö­két terheli a felelősség és nem ke- vésbbé a szajoli községi tanácsot, mely elmulasztotta az idejében való figyelmeztetést és felelősségrevonást. Vannak becsületes, szorgalmas ta­gok is a csoportban, akikről példát vehetnek a többiek. Kapás Béla te­henész gondos ápolásban részesíti ma is a rábízott teheneket. A keze­lése alatt lévő 14 tehenet és négy növendékmarhát megóvta a megbete- gedsétől. \

Next

/
Thumbnails
Contents