Szolnok Megyei Néplap, 1953. március (5. évfolyam, 52-77. szám)

1953-03-08 / 58. szám

Swlnokmegtjá A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA V. évfolyam, 58. «zára Ara SO fiilép 1953. március 8, vasárnap Azon legyünk, hogy még több sikerrel ássál végezzük sz< építőmunkánkat és odaadással végezzük szociális! a HZ EGESZ EMBERISÉG OSZTOZIK A SZOVIET NÉP GYÁSZÁBAN Nincs sző a fájdalom kifejezésére, amelyet korunk, a munkásosztály legnagyobb embere elvesztésén érez a föld minden becsületes embere. Mélységesen megdöbben, tette a gyászhír mind a felszabadult, mind a még kapi­talista elnyomás alatt élő milliókat. Mindenki azt érzi: a legigazabb Ügy, a szabadság, béke, munka legnagyobb harcosát vesztettük el. Ezt az érzést fejezik ki a részvét­táviratok, nyilatkozatok, amelyek a vietnámi hazafiak ágyúi mellől, a dél-amerikai szavannákról, az északi földteke fjordjai közül, vagy a görögországi kizsákmá- nyoltaktól mennek a hős szovjet néphez. A szomorú hírre a franciaországi Ivryben, az ENCUAF-üzemben, valamint Franciaország sok más gyá­rában és üzemében a munkások félbeszakították a mun­kát, hogy röpgyűlés keretében emlékezzenek meg a világ dolgozóit ért nagy veszteségről. A Renault Müvekben sokszáz dolgozó írta alá azokat az üzeneteket amelyek­ben az üzem dolgozói mély részvétüket fejezik ki. Párizs Keleti-pályaudvarán avasutasok ötpercnyi néma csönddel áldoztak a nagy Sztálin emlékének. Sztálin elvtárs halála feletti fájdalmunkat semmi sem enyhíti. De harcunkban nem állunk meg. Erre Sztálin elvtárs egész élete tanított bennünket. Mérhetet­len a fájdalmunk, könnyes a szemünk, de szilárd aka­rattal, következetesen haladunk célunk felé. Minden munkás, paraszt, haladó értelmiségi, a világ valamennyi jőérzésű embere érzi, mit hagyott ránk Sztálin elvtárs örökségül: felelősek vagyunk a dolgozó nép, a szocializ- mus, a béke ügyéért. Szerszámot és fegyvert tartó ka­runkban még nagyobb erővé változik át a fájdalom. Még éberebben figyeljük az imperialista ellenség, külö­nösen az amerikai háborús uszitók aknamunkáját és még szüárdabban állunk őrt a béke fölött. így gondolkoznak az első bolgár szocialista város Dimitrovgrád munkásai. Fájdalommal hallgatták a nagy Sztálin haláláról szóló közleményt, mikor a , Sztálin« vegyészeti kcmbinát minden épületén megjelentek a fekete lobogók. A kombinát névadójának nagy bronz­szobra előtt díszőrségbt vállalt egy sztahanovista és egy fiatal harcos. Az egész bolgár nép akaratát fejezte ki a kombinát kollektívájának üzenete: .Kollektívánk olyan egységes és összeforrott, mint még soha. Még ki­tartóbban fogunk dolgozni, hogy teljesítsük Sztálinnak a szocializmus és a kommunizmus felépítéséről szóló végakaratát.« A Sztálin elvtárs összekovácsolta béketábor országai a közös gyászban még szorosabbra fűzik megbonthatat- lan egységüket az emberiség élén haladó szovjet néppel Ez a hatalmas erőforrásokat tartalmazó óriási mii Sztálin elvtárs örök dicsőségét hirdeti. A béketábor — élén a nagy Szovjetunióval — él és győzedelmes­kedik. Győzelmünk további útját Sztálin elvtárs jelölte ki nem sokkal halála előtt alkotott zseniális művében: ,,A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunió­ban.« Ebből a műből újabb és újabb milliók ismerik fel világosan feladataikat. A sztálini útmutatás megtermé­kenyítette a népi demokratikus országok kommunista- és munkáspártjait, hatalmas mértékben elősegítette a szocializmus építését ez országokban. A béke hívei az egész világon magukévá tették és teszik a sztálini útmutatást és szorosabbra zárják soraikat az imperialista háborús uszítok elleni harcban. Megdönthetetlen bizony­ságot, erőt adott Sztálin elvtárs útmutatása a kapitalista államok munkásainak is. Sztálin elvtárs történelmi jelentőségű művében napnál világosabban látják a célt, s ez acélozza meg erejüket a végső győzelem kivívására! Meghalt Lenin legjobb harcostársa, aki Lenin halála után huszonkilec éven át vezette mindkettőjük tör­ténelmi életművét, a kommunista pártot és a szovjet államot. Meghalt az az ember, aki egyesítette magában az elérhetetlen nagyságot az egyedülálló szerénységgel, a rendíthetetlen célratörést az elvi szilárdsággal, a tett­erőt a humanizmussal, a lángészt az egyszerűséggel. Sztálin meghalt, de tovább él és halhatatlan, _ nagy müvében — a Pártban. A magyar dolgozó nép a nagy Sztálin nevével az ajkán most még egységesebben zárkózik fel az O legjobb magyar tanítványa Rákosi Mátyás elvtárs és Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja köré. A mi pártunk lenini-sztálini párt. Ennek a zászlaja alatt, olyan hatal­mas népekkel testvéri szövetségben, mint a nagy Szov­jetunió és a 475 milliós Kínai Népköztársaság, — hala­dunk a Sztálin mutatta cél felé. Dolgozó népünk, a munkások, a dolgozó parasztok és az értelmiségiek most az üzemekben és a földeken, a bányákban és a szövetkezetekben, a gépállomásokon és a hivatalokban, az egyetemeken’ és az iskolákban megfogadják, hogy még nagyobb odaadással, még áldo­zatkészebb munkával erősítik hazánkat és építik a a szocializmust. A diósgyőri martinászok példájára, akik az izzó kemencék mellett, a munkában álltak sztaha­novista őrséget, a szolnoki Járműjavító munkásai is jobb munkával, sztahanovista őrséggel mutatják ki Sztálin elvtárs iránti, soha el nem múlő szeretetüket, Sztálin elvtárs tanításával megerősödve vállalta Wolf József sztahanovista gyalús, hogy az április 4-i felaján­lás során elért 150 százalékos teljesítményét 6 száza­lékkal emeli. Termelőszövetkezeteink, egyéni dolgozó parasztjaink is megsokszorozott erővel végzik a tavaszi munkát. Sztálin elvtárs nevével küzdik le a nehézségeket. Szaporábban szórják a földbe a kenyeret adó magot, az életet, a búzát. Munkájuk nyomán Sztálin búzája gyö­keresedik meg a földben. Úgy gondozzák, ápolják, hogy a legfehérebb kenyér legyen belőle. Tudják, hogy ezzel Sztálin elvtárs akaratát teljesítik, akinek egész életét, munkáját a dolgozókról való gondoskodás hatotta át. MOSZKVA NEPE BÚCSÚZIK A NAGY VEZÉRTŐL Moszkva. (TASZSZ). Mérhetet­len veszteség érte a Kommunista Pártot, a szovjet népet, az egész világ dolgozóit: Március 5-én utolsót dobbant Sztálin elvtárs szíve. J. V. Sztálin koporsóját a Szak- szervezetek Házának Oszlopcsarno. kában állították fel. A kristálycsillárokat gyászfátyol vonja be. A márványoszlopokon vö­rös drapéria, a tizenhat testvéri szovjet köztársaság címerével. Pál­mák és élővirágok között, magas emelvényen fekszik J. V. Sztálin vörös bársonnyal bevont koporsója. Az egész emberiség számára jólismert vonásokat nem változtatta meg a halál. A koporsó fölött fekete sze­géllyel bevont hatalmas vörös zászló, rajta a nagy jelszó: „Világ prole­tárjai egyesüljetek!« A koporsó lábánál selyematlaszon ragyognak azok a rendjelek, ame­lyekkel a haza tüntette ki Sztálin elvtársat. A koporsónál koszorúk tömege. Az egyik koszorú vörös szalagján ez olvasható: „A Kommunista Párt és a szovjet nép vezérének és tanító- mesterének, Joszif Visszárionovicg Sztálinnak, Az SZKP Központi Bi. zottságától.« Délután négy óra: Kitárulnak az oszlopcsarnok kapui. A szovjet nép búcsúzik elhunyt vezérétől. Végeláthatatlan emberáradat özön- lik az oszlopcsarnokba. J. V. Sztálin koporsójánál harcostársai állnak dísz- őrséget: Az SZKP Központi Bizott­ságának tagjai, a kormány tagjai, G. M. Malenkov, L. P. Berija V, M. Molotov, K. J. Vorosilov, N. Sz. Hruscsov, N. A. Bulganyin, L. M. Kaganovics, A. I. Mikojan, N. M. Svernyik. A szimfonikus zenekarok Csajkov­szkij, Beethoven, Chopin, Grieg gyászindulóit játsszák. Szomorú, fájdalmas némaságban vonul el J. V. Sztálin koporsója előtt a végtelen emberáradat. Jönnek a „Sztálin«-gépgyár mun­kásai, a „Trjohgorka“ szövői, tudó­sok, a Szovjet Hadsereg ós haditen. gerészet harcosai, a moszkvai iskolás­gyermekek, a moszkvakörnyéki kol­hozparasztok. Moszkva, a haza, az egész háladö emberiség búcsúzik J. V. Sztálintól. Forró szeretet, az elhunyt vezér és tanító iránt érzett mély tisztelet és fájdalom olvasható lo a lassan ha­ladó emberek arcáról. A mérhetetlen fájdalom; a súlyos veszteség még jobban összeforrasz­totta ós összeforrasztja a szovjet népet. A főváros dolgozóinak szám­talan küldöttsége érkezik az oszlop- csarnokba, hogy elhelyezze koszorú­ját a vezér koporsójánál. fOt percenkint váltják a díszőr. séget. Díszőrséget áll M. Z. Szaburov, M. G. Pervuhin, M. A. Szuszlov, N. A. Mihajlov, P. K. Ponoma­renko, Sz. D. Ignatyev, P. N. Poszpjclov, N. M. Satalin, M. F. Skirjatov. A díszőrségben a moszkvai párt- szervezetek képviselői, az SZKP Moszkva-területi és moszkvai városi bizottságának vezetői váltják őket. A Sztálini Marsallok: Vasziljev- szkij, Szokolovszkij, Bugyonnij, Go­vorov, Konyov, Tyimosenko is dísz. őrséget állnak minden idők legna­gyobb hadvezérének koporsójánál, akinek vezetésével a szovjet haza világtörténelmi jelentőségű győzelmet aratott a második világliábor"1'an a fasizmus fölött. Egész este, a késő éjszakai órákig végeláthatatlan folyamatban ömlik az emberáradat a Szakszervezetek Házának oszlopcsarnokába. Mao Ce-Tung elnök részvéttávirata N. M. Svernyikhez Peking (Uj Kína). Mao Ce-Tung. a Kínai Népköztársaság Központi Nép- Kormányának Elnöke március 6-án táv­iratot intézett N. M. Svernyikhez, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségé nek elnökéhez, amelyben legősztntébb részvétét fejezi ki Sztálin elvtársnak, a kínai nép legdrágább barátjának és nagy 'anítómesterének elhunyta fölött. A távirat szövege a következő: A kínai nép, a kínai kormány és magam is mérhetetlen fájdalommal értesültem Sztálin elvtárs­nak, a kínai nép legdrágább barátjának és nagy tanítómesterének ha áláről szóié hírről. Sztálin elvtárs elhunyta mérhetetlen veszteség nemcsak a szovjet népnek, hanem a kiaai népnek is, a béke és a demokrá­cia egész táborának és az egész békeszerető emberiségnek. A kínai nép, a kínai kormány és a magam nevé­ben legmélyebb részvétemet fejezem ki Önnek, a szovjet népnek és a szovjet kormánynak. A kínai nép forradalmának győzelme teljességgel elválaszthatatlan attól az állandó gondoskodástól, útmutatástól és támogatástól, amelyet Sztálin elvtárs az elmúlt több mint három évtizeden át nyújtott. — Sztálin elvtárs a nagy szovjet nép és a Sztálin elvtárs vezetése alatt álló szovjet kormány a kínai nép forradalmának győzelme óta bőkezű és önzetlen támogatást nyújtott a kínai nép építőmunkájának. A kínai nép mindörökre hálával fog visszaemlékezni arra a nagy és önzetlen barátságra, amelyet Sztálin elvtárs a kínai nép iránt érzett. Sztálin elvtárs halhatatlan szelleme mindörökre bevilágította az utat, amelyen a kínai nép halad előre. Elnök elvtárs! A Kínai Kommunista Párt, a kínai nép és a kínai kormány továbbra is állandó testvéri bizal­máról és támogatásáról biztosítja Lenin és Sztálin dicső pártját, a nagy szovjet népet és a szovjet kormányt. A kínai nép mindörökre határozottan és a legnagyobb elszántsággal szorosan ott áll a nagy szovjet nép mellett, szilárdítja és erősíti a béke és a demokrácia Szovjetunió vezete táborát, fokozza éber­ségét, megkettőzi erőfeszítéseit a háborús provokátorokra mért csapások terén és a végsőkig harcol a szovjet és a kínai nép mindvégig közös érdekeiért, valamint a világ békéjéért és biztonságáért. Biztos vagyok benne, hogy minden dolgozó, a világ egész békeszerető emberisége — velünk együtt ezen az úton fog haladni, — ame­lyet Sztálin elvtárs mutatott és kezébe veszi a világ békéje megőrzésének szent ügyét.« Peking, 1953 március 6. MAO CE-TUNG Wilheim Pieck elvtárs részvéttávirata N. M. Svernyik elvtárshoz Berlin, március 6. (MTI) ,,Mély aggodalommal fogadtam a J. V. Sztálin súlyos megbetegedésé­ről szőlő hírt, amelynek alapján a legrosszabbtől kellett tartani. Ez most hekövetkezett. Sztálinunk nincs többé az élők sorában. Nagyon ne­héz ebbe belenyugodni. De mégis, mélységesen igaz az, amit a Szovjet­unió Kommunista Pártjának Köz­ponti Bizottsága e veszteséggel kap­csolatban a párttagsághoz, a szovjet néphez és a nemzetközi munkás- osztályhoz intézett közleményében kifejezett: a párt mindenekelőtt. Ez Így volt és ez továbbra is így lesz. Sztálin mindnyájunk legjobb ba­rátja és tanítója volt. Sztálin az egész békeszerető emberiség bölcs vezére volt. En ezenkívül német né­pem gondos és hűséges atyját lát. tam henne. A német népet a legsú­lyosabban érinti a veszteség. Külö­nösen a mostani időpontban, amikor bizonyos erők el akarják ütni népe­met hazája egyesítésétől és a béké­től. A német népnek most az eddi­ginél is szorosabban kell tömörülnie a nagy Szovjetunió következetes hé­kepolitíkája és a Szovjet Hadsereg legyőzhetetlen ereje köré, nehogy még egyszer beláthatatlan következ­ményekkel fenyegető háborúba rántsák. Drága Svernyik elvtárs! Szavak nem fejezhetik ki azt, ami végbe­megy bennem ezekben az órákban, amelyekben drága Joszif Visszárionovicsunk haláláról értesül­tem. Érzéseimet egyesítem azzal a fájdalommal, amely most Ont a pártot, a kormányt és a Szovjetunió népeit eltölti. Mély részvéttel: Wilhelm Pieck«. Az olasz nép gyásza J. V. Sztálin halála alkalmából Palmiro Togliatti beszéde a képviselőházban Róma (MTI). J- V. Sztálin halálának híre villáin sebesen terjedt el egész Olaszországban és mindenütt mélységes megdöbbe- nést keltett. Valamennyi lap párt- le ül önbeév nélkül különkiadásban számolt be Sztálin haláláról- Már a délelőtt folyamán a részvéttáviratok özöne érkezett a római szovjet nagykövetségre- Az olasz képviselőház és sze­nátus is tisztelettel adózott .T- V. Sztálin emlékének. A képvi­selőház délelőtti ülésén Palmiro Togliatti, az Olasz Kommunista Párt főtitkára beszédet mondott- 3• V. Sztálin a gondolkodás, a cselekvés óriása volt. Az ő nevé­vel az emberiség dicsőséges és viszontagsíigos történetének ta­lán drámaibb, de döntő esemé­nyeikben mindenesetre leggazda­gabb évszázadát fogják megje­lölni. Az ő bölcs elméjének és nagy lelkének legfőbb törekvése az volt. hogy biztosítsa a népeknek létük első feltételét: a békét és pedig nemcsak egy napra.' vagy egyévre, hanem egy egész tör­ténelmi korszakra, s olyan bé­két. amely a megértésen, a tü­relmen és a kölcsönös együtt­működésen nyugszik. Hajol junik meg annak a férfiú­nak emléke előtt, aki megteste­sítette, megvédelmezte és győze* * lemre vitte azt az ügyet, amelyet az egyszerű emberek mind szí­vükbe zártak: a szociális hala­dás, a szocializmus és a nemze­tek közötti testvériség ügyét- Nekünk, olaszoknak is meg kell hajolnunk emléke előtt. Sztálin volt az — és ezt senki el ne fe- leitee —; aki a szörnyűséges 1944- évben ’elsőnek nyújtotta ki kezét a mi népünk felé. Tud óik azt — fejezte be beszé­dét az Olasz Kommunista Párt főtitkára —; hogy az örökség, amelyet Ö, tanításaival és poli­tikai tevékenységével hátraha- hagyott, és az az emlélk; amelyet az emberek szívébein hagyott, el" pusztí thatatlan-

Next

/
Thumbnails
Contents