Szolnok Megyei Néplap, 1953. január (5. évfolyam, 1-27. szám)

1953-01-15 / 13. szám

Az egyedüli helyes út — a nagyüzemi gazdálkodás útja! Egyre több dolgozó paraszt lép be a termelőszövetkezetekbe Hasznos tanácskozásra jöttek Össze tegnap Szolnokon a járási tanácsok mezőgazdasági osztályainak vezetői. Megvitatták Rákosi elvtirs parlamenti beszédének azt a részét, amely ter­melőszövetkezeti mozgalmunk fejleszté­séről szól. Fejlődő iparunkkal a kispa­raszti gazdaság nem tud lépést tartani. Ezt legjobban bizonyítja a tavalyi be­gyűjtési tervek vontatott teljesítése. De a dolgozó parasztság növekvő életszín­vonala is megkívánja a korszerű ter­melés alkalmazását. Ez csak termelő­­szövetkezetben lehetséges. A termelő­csoportok tagjai jól élnek. A becsüle­tes dolgozók a rossz időjárás ellenére 10—15.000 forintot is kerestek tavaly. Horváth elvtárs, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője hasznos útmutatást adott a termelőszö­vetkezeti mozgalom fejlesztésének to­vábbi munkájához. Hangsúlyozta, kíméletlenül szembe kell szállni mindenféle erőszakos belépte­téssel, mert nem lesz jó cso­porttag az olyan, aki nem meg­győződésből lép a szövetke­zetbe. Emellett legfontosabb feladata valamennyi termelő­­szövetkezetnek, de a tanácsok­nak is, hogy a tavalyi eredmé­nyeket népszerűsítsék. A hozzászólásokból kitűnik, a zár­számadások óta, ott, ahol megfelelő fel­világosító munka folyik, a dolgozó pa­rasztok tömegesen lépnek a termelő­­csoportba. ősz óta a jászberényi járás termelőszövetkezeti mozgalma 554 csa­láddal közel 5000 kát. hold földdel gazdagodott. A szép eredmény főleg annak köszönhető, hogy az ottani ter­melőszövetkezetek tavaly jól dolgoztak, s az őszi vetést is elsőként fejezték be megyénkben. A Jászságban azok a községi veze­tők tudnak legjobb munkát végezni a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesz­téséért, ahol a begyűjtés is egész esz­tendőben jól haladt. Alattyánon a műit há-en ala­kult egy ÜL típusú és négy I-es típusú tszcs. Jánoshidán az ősz éta öt I. típusú termelő­­\ csoport alakult. A kunhegyesi járásban 1071 család, a jász­apáti járásban 130 család, a tö­­rökmiklósi járásban 136 család, a szolnoki járásban január el­seje óta 70 család lépett a jólé­tet, a felemelkedést jelentő kö­zös gazdálkodás útjára. Ezek a számok azt bizonyítják, hogy megyénk dolgozó parasztjainak nagy része magáévá tette pártunk útmuta­tását. De nem lehet és nem is szabad egy pillanatra sem azt gondolni, hogy most már nem kell semmit térin i a felfejlesztés érdekében. Fokozni kell a felvilágosító munkát. Arra törekedjen valamennyi termelőcsoport, hogy saját eredményével agitáljon. A jászkiséri termelőszövetkezet tagjai ezt csinálják. Felkeresték a kívülállókat és elmond­ták, hogy sok olyan tagjuk van, aki tavaly 25.000 forint értékben részese­dett a közös vagyonból. A jószágállo­mány szintén növekedett. Az agitáció hatására 20 közép­paraszt lépett a Táncsics ter­melőcsoportba. Meggyőződésből választották ezt az utat és azóta napről-napra kint lehet találni őket a termelőszövetke­zet gazdaságában, ahol becsüle­tesen dolgoznak. Eegyvemeken, mióta a csoporttagok felkere­sik a kívülállókat és elmondják eredményeiket, harminc család lépett a közös gazdálkodás út­jára. A továbbiakban még jobban kell vé­gezni a fejlesztés munkáját, felhasz­nálva az eddigi tapasztalatokat. A fej­lesztéssel együtt a tavaszi munkák gon­­des előkészítésére is fel kell készülni. A gépállomások segítsék jobban szö­vetkezeteinket. Megyénk dolgozó pa­rasztjai pedig kövessék a párt, Rákosi elvtárs útmutatását, lépjenek a nagy­üzemi gazdálkodás útjára, az egyetlen helyes útra. Azért lepett er. izohmki Szabadiéig tszes-be MÓRA JÁNOS ALCSI KÖZÉPPARASZT A zárszámadás valamennyi termelőszövetkezetied jelentás esemény a tagok életében. Kitűnik, milyen eredményt értek el egész évi munkájuk során. Itt bizonyosodik be, jó volt-e a munkaszervezés, a tagok mun­­kához való viszonya, a vezetőség irányítóképessége. A becsületes munkát végző tagok a zárszámadáskor megkapják munkájuk gyümölcsét. Az eredmények hatá­sára új tagokkal erősödik a csoport. Január 11-én a szolnoki Szabadság tszcs zár számadó közgyűlését is megtartották, ahol Kállai István elvtárs el­mondta: csak pénzben 5000 forint jutott neki. Termé­szetben kapott munkaegységenként 1.48 kiló búzát, 50 kg árpát, egy kiló kukoricát, ezenkívül olajat, tüzrevalöt és zöldséget. Jobban él, mint bármikor, s ez jobb munkára kötelezi. Gál János elvtárs hozzászólásából kiderült, hogy a csoport jószágállománya is jelentősen fejlődött. Egy eszten­dővel ezelőtt még csak 30, az idén már 61 darab a szarvasmarhaállomány. Tavaly ilyenkor 40 anyakocájuk volt, most 65 darab van. 92 sertésük hízik. 600 ezer forin­tot fordítottak új istállók építésére. 62 férőhelyes tehén­­istállót, 330 férhőelyes juhhodályt és saját erőből 100 férő­helyes. hizlaldát építettek. A közös vagyon jóval meg­haladja a félmillió forintot. A párt titkár elvtárs felvetette, hogy a családtagokat is jobban be kellett volna vonni a munkába. Ahogy Kovács Istvánnak 679, Szigeti Mihálynak 628 munkaegysége van, úgy lehetett volna sok más elvtárs­nak is. Jövőre még nagyobb feladatok előtt állnak. Földterü­letük már eddig megháromszorozódott. Ősz óta 14 közép­paraszt lépett a csoportjukba. Olyanok, mint Móra János elvtárs, 13 holdas alcsii középparaszt is, akit a közgyű­lésre is meghívtak. Hallotta az eredményeket, látta, hogy a tagok és vezetők bátran feltárják a hibákat. A közgyűlé­sen utolsónak ö is szót kért. Elmondta: két lova van, 13 hold földön dolgozik. Búzavetési tervét teljesítette. Beadási kötelezettségét ö is, mint a Szabadság tszcs tagsága becsülettel rendezte. Sok­szor olvasta a Szabad Népben és a Szolnokmegyei Nép­lapban, hogy a nagyüzemi gazdálkodás mit jelent. Földje is szomszédos a Szabadság tszcs földterületével. Ezért tagja akar lenni a csoportnak, felismerte ő is __ a nagyüzemi gazdálkodás milyen előnyös! Jászjákólialmán két hónap alatt 261 család lett termelőszövetkezeti tag Régen volt ilyen Időjárás, mint a mostani. Van annak már, vagy 13 esztendeje. Emlékeznek a jákóhalmi dolgozók a 40-es évek nagy árvízvesze­delmére. Akkor senki nem törődött az­zal. hány szegényparaszt háza dőlt romba. A kulákok kőből épített házait nem fenyegette veszély. Nem is tettek semmit a veszedelem csökkentésére. Most a Jászság népének biztonságára féltő gonddal vigyáz államunk. Orszá­gunk egy nagy család lett, a dolgozók közössége. Sóspataki Antal, Biber József, ifj - Varga László most reggel 3 órakor még nyugodtan pihennek. Nem nyug­talanítja őket a holnap. Családjaik szabadon élnek. Nem nézi árgus szem­mel senki, hogyan dolgoznak. Régen Farkas A. Bélánál, Vass Péternénél, meg a többi kuláknál korán megismer­kedtek a nyomorúságos élettel. Sok anyának fájt a szíve, mikor télen a hidegben, nyáron a forró napsütésben 16 órán át kellett dolgoznia. Gyerme­keik, Nagy András, Szöllősi Ella, Tajti Erzsébet ezt az életet már nem ismerik. A napi birtokon különösen szerették a fiatal munkaerőt. Legtöbb­ször rmlaszttal fizettek. A papnak 220 hold földje volt, mégis előszeretetei prédikálta, hogy „boldogok a szegé nyék". A iákóhalmi kulákok is azon igye­keztek. hogy a szegények tényleg ak­kor legyenek boldogok, amikor az örö; kos robotnak a halál vet véget. Bella Tános 80 holdas, Szabó István 70 hol­das, Bella Ferenc, Farkas A. Béla ku- 1 ákoknak közben a szegények verejté­kéből nőtt a vagyona. A fiatalok meg­görnyedtek, hamar megöregedtek, meg­hajlott a derék, sokszor csattant kulák­­pofon becsületes parasztarcckon. Aki sorsával elégedetlenkedni merészelt, annak gyűlölettől fénylő szemét csendőrök zárták le — örökre. „Szinte hihetetlen, hogy megváltozott minden*' — mondja Sós­pataki elvtárs, a Béke termelőszövetke­zet égjük legjobb dolgozója. A község határában elterülő 7822 kát. hold föld­nek már ők a gazdái. A községben lévő négy termelőcsoportban a föld­terület több mint 60 százalékán nagy­üzemi gazdálkodás folyik. A Béke ter­melőszövetkezet tavalyi terméseredmé­nyei bámulatba ejtették a falu kívül­álló dolgozó parasztjait. Megmutatko­zott a közösség ereje. Mindenből jóval többet termeltek holdanként, mint az egyéniek. A becsületes tagoknak sok jutott. Varga László 409 munkaegysége után közel 14 mázsa búzát, másfél mázsa árpát, 6 és fél mázsa lucernát, ezenkívül sok más egyéb terményt és több, mint 3000 forint készpénzt ka­pott. Biber József 19 és fél mázsa bú­zát, 200 kg árpát, 4100 forint kész­pénzt kapott az egyéb juttatások mel­lett. Sóspataki Antal elvtárs 882 mun­kaegységet ért el. Munkaegységenként 3 kg 33 dkg búza. 34 dkg ároa, 160 dkg lucerna és 7 forint készpénz volt a részesedése, nem számolva a cukrot, olajat, konyhakerti veteményeket, gyü­mölcsfélét. Ezenkívül a háztáji gazda­ságokból is jutott annyi, hogy hizlalni tudtak a termésből. László Kálin an az ősszel alakult Kossuth termelőcsoport elnöke mondogatja is sokszor, nem tudja, hol volt az esze, hogy már nem a tavasz­­szal lépett a csoportba. Az eredmények láttán a fiatalok is tudják, hol a he­lyük. Nagy András, Szöllősi Ella, Tajti Erzsébet a napokban lettek csoport­tagok. Két hónap alatt Jászjákóhalmán 261 család választotta a nagyüzemi gazdálkodás útját. Kerékgyártó Sándor kisparaszt szintén tegnap lépett be a Béke tszcs-be. Most úgy érzi magát, mint aki egy nagy családban van. Esténkint a termelőcsoportok irodái­ban összejönnek a régi és az új tagok. Hallgatják a rádiót, olvasnak, tanul­nak, beszélgetnek. Ott van most már közöttük Eszes elvtárs is, a község párttitkára. Csak pár napja jött meg az iskoláról. Az ott tanultakat most a iákóhalmi dolgozó parasztok boldogu­lására akarja megvalósítani. A munká­hoz hozzálátott. Van még tennivaló. A termelőcsoportoknak kell a segítség. A variasi részen László Ist­ván, Farkas István, Fodor István, Ko­vács Béla, Rigó Zoltán, Nagy János. Nagy Gábor, Kovács Péter, Lukácsi Antal és még egy páran gondolkodnak a belépés felől. Egyik-másik már nem sokáig hallgat a maradiakra. Követi az élenjáró 261 családot. A pártszer­vezet, a népnevelők felvilágosító mun­káján métlik, mikor teljesül Jákóhalma szövetkezeti dolgozóinak kívánsága, hogy a Jászberény felől érkező utas ott olvashassa a falu végén a község nevet jelző tábla mellett, a következő büszke felírást: „Tászjákóhalma termelőszövet­kezeti község". Szp. SMen (Vl éíkfren még díCtigalmadaMan doígMasm, A tiszai öld vári Hala­dás termelőszövetkezet tagja vagyok 1952 szep­tember 12-e óla. Bevit­tem magammal 5 hold földemet, és feleségem­mel, valamint lányommal együtt dolgoztunk a szö­vetkezetben. Elmondha­tom, hogy igazi boldog életünk akkor kezdődött, amikor beléptünk a szö­vetkezetbe. Bár mind­össze szeptember 12-töl dolgoztam és a zárszám­adás:g 26 és fél munka­egységet teljesítettem, mégis 127 kg búzát, fél mázsa kukoricát, szap­pant, almát és diót kap­tam. sőt ezen felül na­gyobb összegű készpénzt. Megválasztod t a k állattenyésztési fele­lősnek. és most állatte­nyésztési iskolára küldött a szövetkezet tagsága hogy annak elvégzése után sokkal eredménye­sebben dolgozhassak és hozzájáruljak term élcso­portunk gyarapodásához. K. KISS LAJOS T is zaföld vár, Haladás tsz így gazdagodnak a termelőszövetkezetek Uj artézikul A kunmártonl Zalka Máté termelőszövetkezet, ben jól gazdálkodtak az elmúlt évben a tagok. — Bőven jutott mimkaegy. ségre, volt mit kiosztani, s bőven jutott arra is, hogy a gazdaságot to. vábbfejlcsszék. A ter­melőszövetkezet tagjai a közös gazdálkodás jöve­delméből artézi kutat fúrtak. — Képünkön: fúrják az artézi kutat. Szénporon téglaégetés A kunmártonl Zalka Máté termelőszövetkezet tagjai saját erejükből építkeznek. Tudják, hogy így sokkal olcsóbb- Szén­poros téglát égetnek. — Ezekből a téglákból emelkednek az új istál­lók. gazdasági épületek falai, hogy magukba fo_ gadják a szövetkezet fejlődő állatállományát, termésfölöslegét. — Ké­pünkön: így szárították az ősszel a szénporos téglát a szövetkezetben. Nádpallós építkezés Nyáron hűvös, télen meleg 61 kell a sertéseknek. Ez a gondolat vezette a túrkevei Vörös Csillag termclűszöwt kezet tagjait, mikor bevezették a nádpallós építkezést. Ezzel amellett, hogy jó férőhelyet biztosítanak ser­tésállományuknak, hatalmas megtakarítást is elérnek, mivel csak a tám­­oszlopok építéséhez használnak téglát. Ennek révén is gazdagodik a sző. vetkezet, emelkedik a tagok jövedelme. — Képünk: Ilyen a nádpallós építkezés. Ez az a lakat... mellyel a csópai Harcos tszcs vezetősége elzárja az érdeklődő kívülálló dolgozó parasztok elől eredményeiket, a mun­kaegységenként! 1-80 kg búzát, 23 kg árpát, fél liter bort, 1 kg almát, szappant, gyümölcsöt és egyéb terményeket, va­lamint a 14 forint 50 fillér készpénzt. Pedig az egyéni dolgozó pa­rasztok érdeklődnek és kérnék felvételüket. — Persze, ha nem foglal­kozik velük senki, el­távolodnak a termelő­­szövetkezettől- Szénáczki András községi párttit­kár elvtárs nyújtson a tszcs vezetőségének se­gítséget. hogy mielőbb felnyissák a lezárt la­katot- és minél több kí­vülálló dolgozó parasz­tot vezessenek a boldo­gabb életet jelentő nagyüzemi gazdálkodás útjára.

Next

/
Thumbnails
Contents