Szocialista Nevelés, 1989. november-december - Nevelés, 1990. január-június (35. évfolyam, 3-10. szám)

1989-12-01 / 4. szám - Iván Jolán: Az anyanyelvi nevelés formái, módszerei és problémái óvodánkban / Óvodai nevelés

A kiejtés tisztaságát három tényező befolyásolhatja: a) beszédhiba, b) a nyelviár ás, ej a szlovák nyelvi környezet. Nyelvjárási környezetben élünk, és azt is tudjuk, hogy a nyelvművelés nem tiltja a nyelvjárás használatát. A gyermekekkel viszont a foglalkozáso­kon meg kell ismertetni a tájszavak, mint pl. varnyíl, bornyű, nyö, csanál, házbul, kertbül stb. köznyelvi megfe­lelőit. A gyermekeknek különösen nagy élményt jelentenek a különféle szójátékok. A hatévesek már tisztán meg tudják különböztetni a hangokat egy-egy szóban. A megkülönböztetés­ben a dominós játékkal is nagy gya­korlatra tesznek szert, és rendszeres munkával minden nehézség nélkül is fel tudják állítani a sorrendet a kezdő és a végző hang szerint. A szlovák nyelvtudás megalapozása fontos részét képezi nevelőmunkánk­nak. Nem vitás, hogy a szlovák nyelv hat a magyar szóhasználatra. A nyelv­tisztaságot és a nyelvhelyességet kö­vetkezetesen szem előtt kell tartani, mind a magyar, mind a szlovák nyel­vű beszédben. Legyünk igényesek és fegyelmezettek, akkor a gyermek is megszokja, hogy például a „vlečka“ szót a szlovák nyelvben, az utánfutót, illetve pótkocsit a magyar nyelvben használja. A NYELVFEJLESZTÉS TOVÁBBI FELADATAI a helyes mondatalkotás és a nyelvtani szabályok tiszteletben tartása. Gyakran tapasztalom, hogy a gyer­mekek egymás beszédét is kijavítják. Nagy igyekezettel javítanak engem is, ha szándékosan hibásan ejtek szava­kat, helytelenül alkotok mondatokat. Az „oszt“, „meg“ stb. szavak helyett is „követelik“ az és kötőszót, ennek használata azonban még nem minden gyermek beszédében rögződött. A szórenddel kapcsolatban ügyeljünk a helyes kérdésfeltevésre. Beszédhely­zet egy, a számunkra közelálló témá­ban: Óvónő: Mit csinál a medve? Gyermek: A medve brummog. Az óvónő kérdései lehetnek még: Hol, hogyan brummog a medve? Meg­keresik a szép jelzőket, és megtanul­ják az egyszerű, bővített mondatalko­tást. így elkerüljük az efféle hibás és nyelvtanilag is helytelen mondatszer­kesztést: A medve szók brummogni. A nevelőmunka egyik igen fontos tényezője a gyermek összefüggő be­szédének fejlesztése. Az ezen a terüle­ten elért eredmények tükrözik a leg­jobban az óvoda nevelőmunkájának színvonalát. A gyermek összefüggő beszéde nem születik magától. Ilyen készséggel csak az a gyermek rendelkezik, aki otthon is kibeszélheti magát, és valamelyik szülő ebben bizalmas partnere. A be­szélgetésben legyen az óvónő is bi­zalmas partner. Fejlesszük ki a gyer­mekben a beszédkedvet, és próbáljuk megszabadítani gátlásaitól. Érezze, hogy érdeklődünk mindanivalója iránt, de az állandó javítgatások zavarólag hatnak a félszeg gyermekre. Nehéz helyzetben vagyunk az olyan gyermek­nél, aki folyton beszélne, és sose fogy ki a mondanivalóból. Beszélgetéseink során vezessük rá a gyermekeket az alapvető illemszabá­lyok megtartására, mert a helyes kö­zösségi viselkedés az iskolaérettség egyik fontos tényezője. A fegyelmezetlen gyermekek is fé­­kezhetők, ha megtanulják türelmesen kivárni társaik mondanivalóját. Szok­tassuk rá a gyermekeket, hogy jelent­kezzenek, ha szót kérnek. Irányítsuk a csoportot úgy, hogy ne nevessék ki egymást, ha valamit furcsán vagy hi­básan ejtettek. Igyekezzünk tehát olyan nyelvi kö­zösséget kialakítani az óvodában, amelyben sokoldalúan fejlett és szé­pen beszélő gyermekek nőnek fel. IVÁN JOLÁN, vezető óvónő, Szádalmás fjablonov n. Turňou) 112

Next

/
Thumbnails
Contents