Szocialista Nevelés, 1988. szeptember-1989. június (34. évfolyam, 1-10. szám)
1989-06-01 / 10. szám - Gondjainkról - nagyítóval
lom túlnyomó többségének érdekei azonosak voltak. Ennek következtében az iskolán kívüli tanítói tevékenység és a népművelési munka is egybefonódott. Ezért az alapiskolák és a gimnáziumok hálózatának kialakulása és megszilárdu. lása időszakában — hozzávetőlegesen 1949 és 1956 között — a Csemadok sokoldalú segítsége — amit a járási nemzeti bizottságok oktatásügyi osztályának a párt nemzetiségi oktatásügyi politikájának megvalósítása érdekében nyújtott — szintén — természetes volt. Hiszen a magyar tanítási nyelvű iskolák léte visszahatott a Csemadok tevékenységére, amely a tanítóság segítségével és aktív munkájával, a gyermek ének- és tánckarok műsoraival, a szavalok, az ifjúsági színjátszók, közreműködésével, színesebb és színvonalasabb, s ezért vonzóbb lett. Ugyanakkor a Csemadok az iskolai együttesek számára a fellépés, a gyakori és rangos szereplés lehetőségének többletét, tehát minden műkedvelő részére: a legjobb és legnagyobb ösztönzést nyújtotta. Ahol ezt az egymást ösztönző-segítő légkört, az iskolák és a Csemadok ilyen kapcsolatát ápolták, formálták és bővítették, ott ez a tanítót népművelővé emelte, ott ez a Csemadok funkcionáriusainak tekintélyt adott és tekintélyt parancsolt, s mindkettejük hivatását a társadalmi elismerés jó érzésével aranyozta be. S ez nyilván a mára is érvényes... Ha a magyar tanítási nyelvű iskoláknak és a Csemadoknak a kapcsolatát vizsgáljuk, ismernünk kell az oktatásügy, a népművelés és az NF szervezeteinek általános és országos kapcsolatának is az alakulását. Ugyanis ennek keretén belül találhatjuk meg a kapcsolatnak általunk vizsgálható szálát: a magyar tanítási nyelvű iskolák szerves részét képezik a csehszlovák oktatásügynek; a Csemadok pedig hazánk szocialista közművelődésének egyik fontos láncszeme. Ebből a megállapításból két tanulság vonható le: — a Csemadok és a magyar tanítási nyelvű iskolák között nincs közvetlen „hivatali“ vagy szervezeti kapcsolat. (Azaz a Csemadoknak minden, az iskolákra, az oktatásügyre vonatkozó kérését ,javaslatát, igényét és észrevételét hazánk demokratikus rendszerének, a felettes hivatali szervek, képviseleti testületek, képviselők stb. felhasználásával lehet és kell érvényre juttatni); — az iskolák és a Csemadok között közművelődési, azaz tartalmi jellegű kapcsolat van, melynek legfőbb közös, tehát összekötő jegyei: a társadalom átépítéséből eredő célokkal és feladatokkol való teljesebb azonosulásért kifejtett tevékenység; a demokratizmus és az otthonérzet elmélyítése; a széles látókörű, magyar nemzetiségű szocialista hazafi és internacionalista dolgozók és a tudatos csehszlovák állampolgárok nevelése. Mindkét intézmény tevékenységében ez az azonos cél jelenti az iskola és a Csemadok közti kapcsolat keretét. Kitölteni ezt a keretet konkrét tevékenységgel természetesen mindenütt másként leehet és kell. Van, ahol a Csemadok előadássorozattal, tehát közvetve segíti az iskolák munkáját a szülők pedagógiai kultúráltsága mélyebb meggyökereztetése révén. Másutt viszont a tánc- vagy az énekkar, az irodalmi vagy az anyanyelv művelése jelenti a közvetlen összekötő kapcsot... Minden együttműködés, minden kapcsolat fenntartása, csak az egymás tiszteletén alapuló, hangyaszorgalmú törekvésnek lehet az eredménye. De megéri a fáradozást, mert ez a kapcsolat az iskolát a szülő bizalmával és a tanítvány szeretetével — a Csemadokot pedig még ^ nagyobb társadalmi megbecsüléssel ajándékozhatja meg. M. F.
