Szocialista Nevelés, 1988. szeptember-1989. június (34. évfolyam, 1-10. szám)
1988-09-01 / 1. szám - Pomsár Zoltán: A környezet védelmének és fejlesztésének lehetőségei a munkára nevelés tantárgyban
vékenység eredményeihez és a természethez. Fontos, hogy ez a nevelői törekvés komplex módon hassa át mind az iskolai, mind az iskolán kívüli pedagógiai tevékenységformákat. Az összefüggéseket jól szemlélteti az alábbi vázlatrajz: Fontos még tisztáznunk egy el nem hanyagolható körülményt, azt, hogy minden esetben egy kölcsönösen ható, interaktív folyamatról van szó a tanár és növendékei között. A környezetvédelem és -fejlesztés nevelési céljainál mészeti kincsek és energiahordozók ésszerű, racionális felhasználásának lehetőségeire. Fontos, hogy megismerkedjenek a gazdasági aktivitás olyan formáival, amelyek nem vezetnek a természet egyensúlyának megbomlásához. Ezenkívül meg kell a tanulókat ismertetni a környezetszennyezés fő forrásaival az iparban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben stb. A környezetvédelem és fejlesztése aktív, munkával nevelő megoldásokat követel. Itt a tanulók aktív részvétele A környezet védelmének és fejlesztésének nevelési céljai (Miért?) A pedagógus személye A környezetvédelem és A tanuló szerepe a a vizsgált nevelési-fejlesztés nevelési vizsgált nevelési területen (Ki?) tartalma (Mire?) területen (Kit?) Az adott nevelés A vizsgált nevelési * A tárgyalt nevelési módszerei (Hogyan?) terület szervezésformái (Milyen módszerekkel?) terület anyagi eszközei (Mivel?) fontos leszögezni, hogy az adott vizsgálódási terület elméleti és gyakorlati területeket tartalmaz. Elméleti szempontból fontos, hogy a növendékek megismerjék, megértsék és értékeljék az alábbi összefüggéseket és ezek lé nyegét: ember — természet ember — mesterséges anyagi környezet ember — gép — környezet természet — termelés — környezet — em. bér A fentiek esetében űn. nevelői-tájékoztató hatásmechanizmusról beszélünk. A tanulókat rá kell vezetni a természeti források, nyersanyagok, terkívánatos. Az oktatás módszereinek megválasztása során mindenkor figyelembe kell venni az adott tantárgy lehetőségeit. Leghatásosabbnak azokat a módszereket vehetjük, melyek a tanulókat megfelelően aktivizálják. Ilyen módszerek: a kísérletek és megfigyelések, a tanulók önálló munkájának lehetőségei. Ide sorolhatjuk a szakemberekkel folytatott beszélgetéseket és az ösztönzés (motiváció) módszerét is. A munkaszervezés formái közül különösen sikerrel alkalmazhatók: a csoportmunka, az ún. problémamegoldó oktatás, az üzemlátogatás, az iskola környékén végzett kirándulás, valamint 26
