Szocialista Nevelés, 1988. szeptember-1989. június (34. évfolyam, 1-10. szám)

1988-12-01 / 4. szám - Milada Harineková: Sürgető feladat

a csoportos kábítószerélvezésre, kere­settek a durvább és gyorsabb hatású szerek, tekintet nélkül a lehetséges kö­vetkezményekre — beleszámítva a ha­lálosakat is —, amelyekről a kábító­szer-élvezők zömmel tudnak. A cso­portos kábítószerezés így elég korán bűncselekményekbe torkollik. A legveszélyesebbek azok az egyé­nek, akik nemcsak hogy maguk élve­zik a kábítószereket, és kísérleteznek velük, hanem praktikáikba bevonják a fiatalokat, sőt a gyerekeket is. Kábító­szerélvező csoportokat alakítanak, va­lamiféle „szubkultúrát” teremtenek, közös életellenes filozófiával, feltűnő külsőségeket és öltözködést hangsú­lyoznak, s elvetik a társadalmi normá­kat. A csoportban a növekvő kábító­szer-élvezés szükségszerűen társada­lomellenes tevékenységben csapódik le. A fő tényezők, amelyek a rászokás- ban szerepet játszanak, a következők: személyiség-, környezet-, kábítószer­ösztönzés. A leggyakoribb ok — vagyis a fő ösztönző erő a kedvezőtlen gyer­mekkori hatás. Ezt az a tény is bizo­nyítja, hogy az érintettek között nagy számban vannak olyanok, akik széthul­lott vagy csonka családokból származ­nak. Felnőtté válásuk időszakában fej­lődésük deformálódott, mert úgyszól­ván nem ismerték a valakihez való tartozás érzését, a szülői szeretetet, s nem alakult ki náluk érzelmi kapcso­lat egyik szülővel sem. Gyakran érez­ték magukat magányosnak, elszigetelt­nek, érvényesülésükben is gátoltnak, gyakran szenvedtek az önbizalom hiá­nyától, különböző megalázó megnyilvá­nulások után (rossz vagy, semmi sem lesz belőled, javítóintézetbe adlak], hiányt szenvedtek a buzdításban, elis­merésben és megértésben. . Egyeseknél a kényeztetés, követel­ményeik maximális teljesítése, a neve­lés következetlensége és egyéb peda­gógiai hibák adják a kiváltó okot. Ha az így nevelt fiatalt megrázkódtatás éri (a szülők válása, az egyik szülő ha­lála stb.], úgy érzik, legyőzhetetlen bá­nat érte őket. Túlérzékenységükben a fantázia világába igyekeznek menekül­ni, és segítőtársul választják a kábító­szert. Kiegyensúlyozatlan, kisebbrendű­ségi érzésekkel küzdő egyéniségek ne­hezen tudnak kapcsolatot kialakítani, sikertelenek a szerelemben, nehézsé­geik vannak munkahelyükön, kevés le­hetőségük van az önmegvalósításra — mindez a kábítószerhez hajthatja őket. Első lépésként altatókat alkalmaznak, fájdalomcsillapítókat, majd serkentő­ket. A fiatal generáció kábítószer-ellenes megelőző védelmét már az óvodáskor­ban meg kell szervezni. Ebben a kor­ban alakulnak ki egyes személyiség- jegyek, formálódnak a gyermekek szo­cializációval kapcsolatos nézetei. Hang­súlyoznunk kell mindenekelőtt a jó, a gyermek alapvető pszichikai igényeit kielégítő családi nevelést. A gyermek­nek éreznie kell a szeretetet, bizton­ságot, családhoz való tartozást, meg kell kapnia a lehetőséget az önmegva­lósításra, — csak így kerülhető el az érzelmi elsivárosodás. A gyermekeket tudatosan el kell jut­tatnunk ahhoz, hogy az alkoholfogyasz­tásban, dohányzásban veszélyt lássa­nak, kritikusan és ellenszenvvel figyel­jék. Ezeket a negatív jelenségeket nem szabad kellemes helyzetekkel, ünnep­léssel, a lazítás idejével összekapcsol­ni. Az ilyen hozzáállás nemcsak ügyes nevelési taktikát igényel (főleg ott, ahol a családban dohányoznak és sze­szes italt fogyasztanak], hanem a szü­lők és a nagyszülők bizonyos önkon­troll ját is. Katriak 1987-es tanulmányá­ban sürgetően veti fel a dohányzás­megelőzés metodikájának kidolgozását — épp a fiatalok számára. A gyógysze­rekkel való visszaélés megelőzésében a gyermekek előtt nem kell hangsú­lyozni az azokkal kapcsolatos egész­ségügyi nehézségeket, inkább az egész­séges életmódot kell a szemükben von­zóvá tenni, el kell ítélni az öngyógyí­tást és a doppingot. Jelentős a sport- és rekreációs te­vékenység, a szakköri és kulturális munka, amelyben a szülők vagy részt vesznek, vagy legalább támogatják azt. A pedagógiai és egészségügyi felvilágo­sító munka keretén belül, valamint a szülők akadémiáján olyan előadásokat kell szervezni, melyek témája a lelki higiénia és lelki egészség. Az oktató­nevelő folyamatban megfelelő forrná 122

Next

/
Thumbnails
Contents