Szocialista Nevelés, 1988. szeptember-1989. június (34. évfolyam, 1-10. szám)

1988-12-01 / 4. szám - Török Matild: A motiváció szerepe a szlovák nyelvoktatásban

A szlovák nyelv elsajátítása nem könnyű feladat. A nyelvet úgy tehetjük érdekessé, ha tanulóink meggyőződnek róla, hogy azt érdemes megtanulni és megismerni. Rájönnek, hogy azt, amit az iskolában tanulnak, felhasználják az életben, a továbbtanulás során stb.

A nyelvtanulásban nagyon fontos szerepe van a motivációnak. A motiváció összetett jelenség [a motívumok összessége, rendszere), belső folyamat, amely valamilyen szükségletet vagy érzelmet, vágyat elégít ki. A pedagógus munkája nem merülhet ki az ismereti tevékenység irányításában, de ugyanakkor hat-'ssal kell lennie a tanulói tevékenység motivációs területére is.

Az oktatás tehát nemcsak a tanuló értelmére hat, hanem egyúttal elősegíti a sokoldalúan fejlett személyiség kialakulását is. A megismerés a motivációval mindig szorosan összefügg. A motiváció erősen befolyásolja a megismerési — értelmi tevékenységet, az érdeklődés kielégítésére irányul, és cselekvésre ösztönöz. A cselekvés egyik feltétele a motívum kialakulása, amely a cselekvés kiindulópontját, hajtóerejét jelenti. Viselkedésünk mindig motivált, valamilyen célt szolgál, valamit el akarunk érni, és mindez az aktivitás bizonyos fokán történik. Jozef Linhart szerint a motiváció az aktivitás egyik legfontosabb tényezője. A tanulói tevékenység motívumai különösen sokrétűek és dinamikusak. Nézzük meg, mi motiválja a tanulót, hogy az oktatásnak aktív részese legyen. Lényeges az oktatás tartalma, a tankönyv, a számonkérés és értékelés, de a tanulók aktivitását, tudatos részvételét az oktatási folyamatban elsősorban a pedagógus hatékony módszerei biztosítják.

A pszichológia rendszerint közvetlen cselekvési, elsődleges és általános — perspektivikus, másodlagos motivációkat különböztet meg. Az elsődleges elégítésére, a szervezet biológiai egyensúlyának megtartására szolgának (az éhség, a szomjúság, az alvás szükséglete, a mozgás reflexei stb.). A másik nagyon fontos elsődleges motiváció az érdeklődés, a figyelem, a megismerés. Ez akkor érvényesül, amikor a tanulót érdekli a tantárgy, a tevékenység örömet vált ki és belsőleg kielégíti őt. A figyelem felkeltése, az érdeklődés állandó ébren tartása pedagógiai munkánk legértékesebb motívuma. Az érdeklődés, a tanulónak a tantárgyhoz való közvetlen kapcsolata nélkül nincs eredményes, élményszerű oktatás. Az erőteljes motiváció sikert eredményez, a sikerélmény pedig erősíti a motivációt.

A másodlagos motiváció a tanulót olyan cselekvésre ösztönzi, amely nem cél, hanem eszköze egy távolabbi célnak. Pl. a tanuló szorgalmas, de nem azért, mert érdekli a tananyag, hanem mert jó érdemjegyet szeretne kapni, igényli a szülők dicséretét, vagy azért, hogy az életben érvényesüljön. Nevelési szempontból nagyon fontos, hogy a pedagógus a másodlagos motiváció közvetítésével (jutalommal, érdemjegygyei, dicsérettel, büntetéssel) kialakítsa tanulóiban a belső motivációt, vagyis elérje azt, hogy tanulói valóban megszeressék a nyelvet és szorgalmuk középpontjában ne az érdemjegy legyen. Ez a belső ösztönző erő tanulóinkban a tantárgyhoz való pozitív érzelmi kapcsolatot fejleszti, és aktivizálja gondolkozási tevékenységüket. Az iskolai gyakorlatban mind a két motiváció érvényesül ugyan, de korszerű szocialista iskolánk legfontosabb feladata, hogy az oktatás tartalmához tanulóinkban pozitív viszonyt fejlesz- szen ki, amely belső ösztönzőkre, a tanulók elsődleges szükségleteire épül. Ez a perspektivikus — elsődleges motiváció.

A motivációs szempontok az oktatási folyamatban különböző módon érvényesülnek. A pedagógus legfontosabb feladata, hogy az oktatás folyamatába tanulóit bevonja, aktivitásra és önálló gondolkodásra serkentse őket. A szlovák nyelvi órákon az ún. belső aktivi116