Szocialista Nevelés, 1987. szeptember-1988. június (33. évfolyam, 1-10. szám)

1988-02-01 / 6. szám - Emlékek, melyek köteleznek - Simich Erzsébet

siMiCH erzsebet F orgassuk vissza gondolatban az idő kerekét négy évtizeddel: 1948 februárja szellemében a csehszlo­vákiai magyar tanítási nyelvű iskola- hálózat fokozatos kialakulásával szin­te párhuzamosan az akkori Kulturá­lisügyi Megbízotti Hivatal 1955. de­cember 20-án kelt HS IV/40623/55 szá­mú rendeletével engedélyezte a Szo­cialista Nevelés nevű módszertani és pedagógiai lap megjelenését. Nem ku­lisszatitok, ha elárulom, a lap az ak­kori tanítóságnak a Kulturálisügyi Megbízotti Hivatalhoz küldött javasla­ta eredményeként született meg. Erre már csak az idősebbek emlékezhetnek, akik ott voltak a „rajtnál“. A Szocialista Nevelés, amely a cseh­szlovákiai magyar tanítási nyelvű is­kolák pedagógusainak volt hivatott pe­dagógiai és módszertani segítséget nyújtani, 1956 februárjától kezdve je­lent meg. Az első három szám még sokszorosított alakban, kéthavonként, majd 1956 szeptemberétől már д Prav­da, az SZLKP KB kiadóvállalata nyom­tatásában a Szlovák Pedagógiai Kiadó gondozásában jutott el a pedagógusok­hoz. A Szocialista Nevelés elnevezés az első szerkesztőbizottság határozata alapján jött létre. Az akkori pedagó­gusok túlnyomó többsége nemcsak elő­fizetett a lapra, de a gyakorlatban is igyekezett azt hasznosítani. A „járási bizalmiak“ is sokat tettek e téren: ter­jesztették a magyar tanítási nyelvű iskolák pedagógusai számára készült első önálló szaklapot (a nemzetiségi pedagógusok számára ugyanis addig az Učiteľské noviny-ban jelent meg egy rövid terjedelmű magyar nyelvű melléklet). Valóban ugybuzgó, lelkes tanítók voltak az „úttörők“, közülük toborzód­tak az első cikkírók, a szerkesztő bi­zottság első tagjai. Valamennyien szív­ügyüknek tekintették a lap pártolását. Persze ez nem azt jelenti, hogy nem hangzott el — gyakran jogos — bírá­lat is többfelől, hiszen szinte termé­szetes, hogy voltak hiányosságok, ne­hézségek is ... A lap eleinte csak a magyar tanítási nyelvű iskolák úgy­nevezett specifikus problémáival fog­lalkozott: tehát az anyanyelv, a szlo­vák nyelv, az orosz nyelv és a zenei nevelés elméleti, módszertani kérdé­seivel. Az első szerzők között főképp alap- és középiskolai tanítók, igazga­tók voltak, később bekapcsolódtak a Pedagógiai Intézet dolgozói, a tanfel­ügyelők, a pártszervek dolgozói, majd a nyitrai Pedagógiai Fakultás előadói, s az Oktatási Minisztérium nemze­tiségi osztályának munkatársai, akik elsősorban kiváló iskolapolitikai írá­saikkal gazdagították a lapot és szab­ták meg irányát. A pedagógusok kö­zül kezdetben sokan távúton folytatták tanulmányaikat, nem éppen „komfor­tos“ körülmények között éltek és dol­goztak; az összetartó erő a lelkesedés volt. .. A Szocialista Neveléssel megközelí­tően egykorúak a vers- és prózamon­dó versenyek. A tanítóság ebből is de­rekasan kivette részét. A versenyek előkészítése, szervezése igénybe vette a pedagógusok akkoriban nagyon is korlátozott szabadidejét. A Szocialis­ta Nevelés természetesen figyelemmel kísérte a versenyek lefolyását, értéke­lését is. Sok-sok minden megváltozott azóta a lap tartalmában, a Szocialista Neve­lés az évtizedek folyamán színvonalas, sokoldalú pedagógiai-módszertani fo­lyóirattá vált. Közben nagyrészt kicse­177

Next

/
Thumbnails
Contents