Szocialista Nevelés, 1987. szeptember-1988. június (33. évfolyam, 1-10. szám)

1987-11-01 / 3. szám - Szkladányi Endre: Segédanyagok a magyar irodalom tanításához a gimnázium 1. és 2. osztályában

2. Hageszandrosz, Plydórosz, At- henedórosz: Laokóon-szobor- csoport (kb. i. e. I. század)

3. Paioniosz; Niké

4. Pheidiasz: Athéné-szobor

A kor jelentős szobrászai voltak: Po- lykleitosz, Praxitelész, Alexandrosz, Kritiosz.

Festészet: A leírásokból ismert fejlett görög festészetből semmi sem maradt az utókorra. Csupán néhány görög vázán talált képes ábrázolás enged következtetni a festészet színvonalára:

a) feketealakos vázák

b) vörösalakos vázák

c) Pompeji freskók

Zene: A görög zene egyszólamú volt. Legismertebb hangszereik:

a) a húros kithara

b) a húros lyra

c) az aulosz (a mai oboára hasonlító hangszer).

A kor kedvelt zeneműfaja a himnusz, mellyel egy-egy polisz (városállam) a maga istenét köszöntötte; továbbá a dithyrambusz, amely Dionüszoszról zengett. (Magába foglalta a görög zene minden eszközét: a kórust, a szólóéneket és a kísérő hangszert.)

A görög építészet jellegzetességei:

Az építészet fő tárgya a templom. A görög oszloprend: 1. dór oszlop (lerajzolt séma) Az oszlop felépítése alulról, a bázistól tekintve: bázis, vá- jatok, párnatag, abakusz.

2. jón oszlop (lerajzolt séma). Jellegzetessége a voluta (csigavonal).

3. korinthoszi oszlop (lerajzolt séma). Jellegzetessége: akantuszle- velek az oszlopfőn. A legdíszesebb és a legkarcsúbb oszlopfajta.

4. A Parthenon alaprajza (lerajzolt séma)

5. A Parthenon homlokrajza

A homlokzat legfontosabb részei:

a) a timpanon — domborművek

b) a koronázó párkány

c) a fríz — triglif, metopé.

Az eposz

Kötött forma. A heroikus és egyben sztoikus (férfias) életforma közvetítője.

Tárgya: a nagy háború.

Az eposz kellékei:

1. Propozíció (expozíció) — tárgymegjelölés

2. Invokáció — segélykérés

3. Enumeráció — seregszemle

4. Csatajelenetek

5. Deus ex machina — isteni beavatkozás

6. Csodás elemek (jóslatok, látomások)

7. Retardáció — késleltetés

8. Epizódok (lírai, szerelmi betétek stb.)

9. Peroráció — berekesztés

Stilisztikai jogások: állandó jelzők, dekoratív nyelv, öncélúság; a szavak, mondatrészek halmozása, szemléletesség, képiesség, népi ihletés. Szinkretizmus: ellentétes elemek együttélése.

Hedonizmus: kiélés, gyönyör az asz- ketizmussal szemben.

A középkor művészete

Építészet: A román stílus fejlődik ki a római építészet átfejlődése folytán. (kb. 1050—1250)

1. A jáki templom

2. A jáki templom portáléja (bélletes kapuja)

3. Esztergom — Bazilika (román stílű rozetta — rózsaablak)

4. Pisa (Olaszország) — székes- egyház

A román stílust a gót stílus váltja fel. A gót stílus a román stílus továbbfejlődése.

77