Szocialista Nevelés, 1987. szeptember-1988. június (33. évfolyam, 1-10. szám)

1987-09-01 / 1. szám - Bernáthné Krúg Erzsébet: A kommunista nevelés programjának megvalósítása a szlovák nyelv- és irodalomórákon

c) alakítson ki a tanítási órákon olyan beszédhelyzeteket, amelyek a lehető légiódban megközelítik a valós élethelyzeteket;

d) a tanítási órát szervezze meg úgy, hogy a tananyagon keresztül formálhassa a tanulók meggyőződését, magatartását, viszonyulásait.

2. Ha a pedagógus következetesen szem előtt tartja a tanítási órákon az oktatás-nevelés egymásra építésének általunk javasolt menetét, azaz ha az oktatási módszerekkel kellőképpen felkelti a tanulók érdeklődését, a tanítási óra következő fázisában az oktatási módszereket párosítja a nevelési módszerekkel, a tanítási óra utolsó fázisában pedig a nevelési módszerek kerülnek túlsúlyba (pl. a problémafelvető feladatok megoldása, vélemény- csere, a tanulók igyekezetének az előző eredményeikhez viszonyított differenciált értékelése stb.), akkor a kommunikatív képességek fejlődésével párhuzamosan a tanulók nagyobb önállóságra tesznek szert, növekszik aktivitásuk, kreativitásuk, elmélyül nyelvi gondolkodásmódjuk is, ugyanakkor elmélyül csehszlovák szocialista hazafi- ságuk, pozitív viszonyuk hazánk népeihez és nemzetiségeihez, formálódik marxista—leninista világnézetük, eszmei-politikai meggyőződésük, erkölcsi viszonyulásuk és magatartásuk, esztétikai érzékük és ízlésük, s kialakulnak a tanulás erkölcsi-szociális indítékai is.

A 6. osztályban a tananyag 2. témakörében a 6. és a 7. leckét választottuk ki vizsgálódásunk tárgyául (a tananyag részletes leírása és módszertani feldolgozása a módszertani kézikönyv 55—56. oldalán található), a 8. osztályban pedig a két háború közötti irodalmat (módszertani kézikönyv 130—132. oldal). A pedagógusok kiegészítő utasításokat és óramodelle- ket is kaptak a tananyag feldolgozásához, rendelkezésükre bocsátottuk a kutatástervezetet is a célok és feladatok konkrét elemzésével.

Nagyon fontosnak tartottuk a nevelési célok megvalósításához szükséges alapfogalmak és vezéreszmék meghatározását, főként a 6. osztály számára. Fontosnak tartottuk továbbá a horizontális és vertikális tantárgyközi és tantárgyon belüli kapcsolatok maximális kiaknázását is, tekintettel arra, hogy az említett leckék országismereti tananyaga a tanulóknak a honismeretben, földrajzban, történelemben, polgári neveléstanban és természetrajzban szerzett ismereteire, a nyelvtan tananyaga pedig az 5. osztályban szerzett ismereteikre épül.

Alapvető nevelési módszerként a kérdve kifejtő módszert a megbeszélést és a tananyag problémafelvető feldolgozását jelöltük meg. (Egy példa a beszélgetésre október 28-ával kapcsolatban a munkafüzet feladatainak a megoldása után:

1. Kto vie, kedy bol vyhlásený zákon o československej federácii? A to, kedy vznikla 1. Československá republika? Čo ešte oslavujeme 28. októbra? Vyhľadajte to v kalendári. — 2. Prečítajte si potichu samostatne text „Naučte sa naspamäťf“ v učebnici — Vymenujte príklady, ako sa zmenila naša vlasť od roku 1945. Čo všetko sa vybudovalo v našom meste — v našej dedine? — Čo by ste povedali turistom o našom meste, čo by ste im ukázali? — Ako vy budujete našu vlasť? — Čo je vašou povinnosťou?}

Alapvető elsajátítandó fogalmakként és vezéreszmékként a következő szavakat és szókapcsolatokat jelöltük meg a 6. osztályban: a 6. leckében — vlasť, hlavné mesto ČSSR, pamätník, kultúrna a historická pamiatka, historické udalosti, prezident republiky. Federálne zhromaždenie, právo, spravodlivosť, ľúbiť svoju vlasť, byť hrdý na krásu, bohatstvo, kultúrne a historické pamiatky, budovať a brániť vlasť, ochraňovať prírodu, kultúrne a historické pamiatky; krásna, bohatá vlasť, spravodlivý boj, pravá sloboda, socialistická vlasť.

14