Szocialista Nevelés, 1987. szeptember-1988. június (33. évfolyam, 1-10. szám)
1987-09-01 / 1. szám - Pilecky Marcell: A középiskolák 4. osztályos irodalom és magyar nyelv tankönyveinek bemutatása - magyar nyelv
ismeretek rendszerezése és elmélyítése. A 4. osztály anyagában az eddigieknél nagyobb szerepe van a korábban tanultak rendszerezésének, az új ismeretek megszerzésében való önálló fel- használásának. Az első témakör a világ nyelveivel és osztályozásukkal foglalkozik. Mivel a középiskolai nyelvoktatás a nyelv több oldalú vizsgálatát helyezi előtérbe, az anyagrész jó lehetőséget kínál a nyelv funkcionális, kommunikatív szerepének, valamint a nyelvi rész- rendszerek közti összefüggéseknek a hangsúlyozására. A szerkezeti sajátosságok elemzésekor külön hangsúlyt kap, hogy a nyelvek többségében mind a szintetikus, mind az analitikus szerkezet előfordul, ám valamelyik közülük túlsúlyban van. Ugyanez érvényes az agglutináló és flektáló nyelvek viszonylatában is, hiszen nyelvünk esetenként flektív eszközzel is él (pl. szép, szebb, hó, havat stb.). A tankönyv az agglutináló és flektáló nyelvek összehasonlítása során konfrontativ módszer segítségével nagy figyelmet fordít a párhuzamok és eltérések bemutatására. A fejezet és a hozzá kapcsolódó gyakorlatok tudatosítják a tanulókban a nyelvi rendszer jellegzetességeit, törvényszerűségeit. Nagymértékben támaszkodnak a középiskolában tanult más nyelvek, főleg a szlovák nyelv ismeretére, valamint az előző osztályokban tanult leíró nyelvtani ismeretekre. Ezzel kapcsolatban mérlegelnünk kell a tanulók idegen nyelvekkel kapcsolatos tudását, és ezekre támaszkodva a nyelvi jelenségek összevetésének lehetőségeit. A világ nyelveit eredetük szerint tárgyaló anyagrész megismerteti a tanulókat a nyelvrokonság fogalmával. Áttekintést nyújt a nyelvcsaládokról, példákkal mutatva be a finnugor nyelvcsalád rokonságának bizonyításában döntő jelentőségű lexikológiai és hang- történeti egyezéseket. A tankönyv azonban nemcsak nyelvünk finnugor rokonságát tárgyalja, hanem összefoglalja a magyar nyelv tipológiai sajátosságait is. A tankönyv második témaköre A magyar nyelv fejlődése és rétegeződé- se. Célunk az, hogy a tanulókban világossá váljék a nyelv állandó mozgásának ténye, s hogy kialakuljon bennük a nyelv dialektikus szemléletének készsége. Tudatosíttatni kell a nyelv jelrendszer voltát, melyben a változás és az állandóság dialektikus egységben érvényesül. A nyelv történeti mozgásának ismerete nélkül nem érthetjük meg a mai magyar nyelv állapotát, nem tudjuk felkészíteni a tanulókat a szüntelenül beálló változások mérlegelésére. Az anyagrész megvilágosítja, illetve új összefüggésekbe illeszti a korábban megismert nyelvi jelenségek történeti hátterét. A tankönyv változatos nyelvi anyagából, főleg szépirodalmi szövegekből indul ki. Mód nyílik az előző osztályok irodalmi és történeti ismereteinek felelevenítésére (pl. a nyelvemlékek és a nyelvújítás tárgyalásakor), illetve szélesebb körű tantárgyközi kapcsolatok megteremtésére. Mutassunk rá a nyelv és a társadalom közti kapcsolatokra is, hiszen maga a nyelv is erős társadalmi tagoltságot mutat, mint ezt a nyelvjárások, vertikálisan pedig az argó és a szaknyelvek tanúsítják. A tananyag természetesen nem törekszik teljességre, csak néhány kiragadott jelenség magyarázatával szemlélteti a fejlődés fő tendenciáit, a változások törvényszerűségeit. A nyelvi rendszer változásának bemutatása során a gyakorlatok és feladatok néhány aktuális helyesírási és nyelvművelési problémával is foglalkoznak. Ajánljuk, hogy a tanulók aktivitásának fokozása céljából használják az értelmező, etimológiai és nyelvjárási szótárakat. 7
