Szocialista Nevelés, 1986. szeptember-1987. június (32. évfolyam, 1-10. szám)

1986-10-01 / 2. szám - Alabán Ferenc: Irodalmi szövegelemzés - élmény és megértés

Irodalmi szövegelemzés -élmény és megértés

(Adalék az epikai alkotások alapiskolai elemzéséhez)

Az alapiskola felső tagozatán az irodalom tanításának a műalkotás nemcsak tárgya, hanem értelme is, s így a műközpontúság az irodalomtanítás legfontosabb tartalmát meghatározó elv, mely szerint az alapiskolai irodalomórák középpontjában a műalkotás áll. Tehát a művet semmiképpen nem szoríthatja háttérbe az íróról szóló lexikális ismeretanyag. A tapasztalat mégis azt mutatja, hogy ezekről néha több szó esik az irodalomórán, mint magáról a műről, s a körülmények elhomályosítják az irodalmi élményt, pedig az olvasóvá nevelés és az irodalmi műveltség elmélyítésének szempontjából a műalkotásokban való gondolkodás, a müvet értelmezni tudó képesség s az önálló véleményalkotás a legfontosabb tényező.

A műközpontűság elvét a szemléltető és kommunikációs eszközök apparátusa sem zavarja meg, mert ezek az eszközök csak akkor lehetnek hasznosak, ha az élményközvetítést segítik, és kiegészítő szinten az irodalmi mű tökéletesebb megértésének érdekét szolgálják. Az öncélú és csak formális megoldásokat és manipulációkat, melyek zavarják az órán való koncentrációt, s nem segítik kellően a komplexitást, a műközpontűság érvényesítésének nevében kell elítélnünk és mellőznünk. Egy műalkotás pontos elemzésének és értelmezésének tehát csak konkrétan egyedi mű lehet az a- lapja úgy, hogy annak öntörvényű világát mindig az adott célravezető módon megközelítve igyekezzünk felmutatni (a mű mondanivalóját és üzenetét az emberről és a világról).

Mondhatjuk tehát, hogy az alapiskolai elemzés szempontjai adva vannak a konkrét művészi alkotás elemei ben, tartalmi és formai komponenseiben. A műközpontúság elvét szem e- lőtt tartva a részletező elemzés során az alkotás legjellemzőbb elemeit (cselekmény, szerkezet, jellemek stb.) tárjuk fel a tartalom és forma dialektikus egységének szellemében. A tartalom és forma nem különálló egységekként, hanem csak didaktikai szükségességből szétválasztható egységben, továbbra is érvényes kiindulópont az alapiskolai irodalomszemléletben.

Az alapiskolában tanító pedagógusok tapasztalata szerint a tanulók figyelmét az irodalmi művekben elsősorban az eseménysor, a cselekmény köti le. Ügy is fogalmazhatnánk, hogy a tanulók azt az olvasnivalót szeretik igazán, amely számukra izgalmas és élvezhető. Ebből következhet az a megállapítás, hogy a tanulók olvasókedvét leghatékonyabban bizonyára az epikai alkotásokkal ébreszthetjük fel.

Az epikai művek feldolgozásának módszere és elemzésének menete lényegében azonos a más műfajú alkotások vagy szemelvények műelemzésével. Hasonlóképpen a lírai alkotásokhoz, az elbeszélő művet is előké42