Szocialista Nevelés, 1986. szeptember-1987. június (32. évfolyam, 1-10. szám)
1987-05-01 / 9. szám - Tóth Erzsébet: Megjegyzések a gimnázium negyedik osztálya számára készülő fizikakönyvhöz
mával kapcsolatban lényegesen kevesebb ismeretet közöl — a tanulók a tudomány és a technika jelenlegi színvonalát tükröző ismeretek rendszerére tesznek szert. Mivel ezek az új tudományos ismeretek nem kerülhetnek be közvetlenül a tankönyvbe, a fejezet az ismeretek átalakított, átdolgozott alapjait tartalmazza. E fejezetre is jellemző a fizikatörténeti megközelítés. Thomas Youngról a tanulók azonkívül, hogy ő magyarázta meg a fényinterferencia és fény- elhajlás jelenségét, azt is megtudják, hogy nagy tudású, rendkívül széles érdeklődési körű tudós volt. Az ily módon humanizáltnak mondható tudomány, ellentétben a száraz adatközlésekkel, nagy erkölcsi hatással is van a tanulókra. Előrebocsáthatjuk, hogy a humanizált tudománynak nevezhető szemlélet szinte végigvonul az egész tankönyvön, s elsősorban a tanulók számára nehezebben befogadható témakörökre (mint pl. a speciális relativitáselmélet, az atomfizika, kvantumfizika) jellemző. A továbbiakban az új tankönyvet a 4. osztály számára 1974-ben kiadott kiegészítő fizikatankönyvvel hasonlítjuk össze. Mivel egy tankönyv meghatározott köielező tananyagot tartalmaz, az a feladata, hogy a legnagyobb mértékben megkönnyítse a tanulóknak e tananyag e-sajátítasát és bevésését. Ezt a célt tartották szem előtt a tankönyv szerzői az új tankönyv 5. fejezetének, vagyis a Speciális relativitáselmélet alapjainak feldolgozásakor. A meglepőnek tűnő, a „józan észnek“ látszólag ellentmondó tényeket olyan gondolatkísérletek alapján vezetik be, melyeket a tanulók különösebb nehézség nélkül képesek megérteni. A fejezetben a tanulók nemcsak az Einstein- féle elmélettel, hanem Einstein életével, gondolkodásmódjával, jellemével, a békéért folytatott harcával is megismerkednek. Igazolásként ragadjunk ki egy részletet a készülő tankönyvből: „Magáról és a relativitáselméletről Einstein egyszer azt monö.ta: ,Néha megkérdik tőlem, miért alkottam meg a relativitáselméletet. Talán azért, mert egy normális jelnőtt sohasem gondolkodik el a tér és az idő problémáján. Ilyen dolgokról csak gyermekkorban elmélkedünk. Az én szellemi fejlődésem nyilván lassúbb volt, s csak felnőttként kezdtem a tér és az idő kérdésével foglalkozni. Természetes, hogy jobban elmélyedtem a problémán, mint egy normális képességű gyermek...“ Állíthatjuk: annak ellenére, hogy az említett témakör könnyűnek nem mondható, mégis a tankönyv egyik legérdekesebb és legszínesebb fejezete. A kiegészítő fizikatankönyvtől eltérően kevés képlettel és matematikai összefüggéssel dolgozik, s általában gondolatkísérletekre hivatkozva vonja le a néha valóban meglepőnek tűnő következtetéseket. Megemlítjük, hogy ez a fejezet — kisebb változtatásokkal — a 4. osztály számára készülő új fizikatankönyvvel egyidőben, külön füzetben, ,,A speciális relativitáselmélet alapjai“ címen a gimnázium 1. osztályos tanulói számára is megjelenik. Az új tankönyv következő fejezete a kvantum- és atomfizikával foglalkozik. E tudományágak ismeretrendszerének gyors növekedése következtében minden igyekezet ellenére lehetetlen, hogy az összes új ismeret bekerüljön a tankönyvbe. A tankönyvnek nem is ez a feladata. Elsődleges célja, hogy kiválassza azt, ami alapvető, s kialakítsa a tanulókban az önálló ismeret- szerzésre, az iskolai oktatás során kapott ismeretek önálló alkalmazására való készséget és akaratot. Az említett témaköröknek is ez az elsődleges feladata. Matematikai rendszerük úgyszintén egyszerű, az egyes kísérletek leírásának olvasásakor a felfedezővel szinte együtt járjuk be a felfedezéshez 276
