Szocialista Nevelés, 1986. szeptember-1987. június (32. évfolyam, 1-10. szám)

1986-09-01 / 1. szám - Bálint Lajos: Változások a matematika tanításában az alapiskola 3. osztályában

dig hagymát vásárolt. Hány koronát kapott vissza? Adott .... Narancs Hagyma Vissza .... Fizetett: 16 + 4 x=100—(16 + 4) 100 Kčs 16 Kčs 4 Kčs x Kčs x =100—20 x = 80 Péter 80 koronát kapott vissza. Az adatok rögzítése után a fel­adat kérdésével kérdezünk. Ho­gyan számítjuk ki, hogy hány koro­nát kapott vissza Péter? Úgy, hogy a meglevő pénzből kivonjuk azon koro­nák számát, amit a narancsért és a hagymáért összesen fizetett. Mennyit fizetett? (Beírjuk az adatokhoz: fize­tett: 16 + 4 koronát.) Most már felír­juk az ismeretlen kiszámításának módját: x = 100— (16 + 4) Az összetett szöveges feladatok tár­gyalásakor szigorú rendszerességre törekszünk. Először azoknak az össze­tett szöveges feladattípusoknak a be­gyakorlására kerül sor, amelyekkel a tanulók már a 2. osztályban megis­merkedtek. Az ismeretlen alábbi felí­rásához vezető feladattípusokról van szó: x = 12+(12 + 3); pl. az osztályban 12 fiú és hárommal több lány van. Hány tanuló van az osztályban? x = 12+(12—3); pl. az osztályban 12 fiú és hárommal kevesebb lány van. Hány tanuló van az osztályban? Ezek a feladattípusok kellő számban találhatok főleg az 1. fejezetben. Az újonnan bevezetett szöveges összetett feladattípusok tárgyalása so­rán nagyobb mértékben érvényesítet­tük a fokozatosság elvét, mint az ed­digi tankönyvben. Az érvényben levő tankönyvben az ismeretlen alábbi fel­írásához vezető szöveges feladattal kezdtük a megoldást: x = 28 + 28:4 (91. o. 12. gyakorlat). Az iskolai udvar takarításában 28 tanuló és 4-szer kevesebb szülő vett részt. Hány személy dolgozott az iskolai ud­var takarításakor? Mielőtt ennek a feladatnak a meg­oldását elkezdenénk tárgyalni, a ta­nulók az áiuulgozoit új iaiikönyvben megismerkednek még az ismeretlen alábbi felírásához vezető feladattípu­sokkal: x = 4 + 3.7, vagy x + 3.7 + 4; pl. Az x = 4 + 3.7, vagy x = 3.7 + 4; pl. Az üzletben a polcon barackkompótok sorakoztak 3 sorban. Mindegyik sor­ban 7 üveg volt. A kirakatban további 4 üveg barackkompót volt. Hány üveg barackkompót volt az üzletben össze­sen? Csökkent az átdolgozott tankönyv­ben az olyan feladatok száma, ame­lyek két halmaz nem üres metszeté­re vezetnek. Ezeket a feladatokat szemléltetéssel oldottuk meg, ezért az érvényes tankönyvből átvett feladatok számadatait csökkentettük. Az egyenletekkel és az egyenlőtlen­ségekkel kapcsolatos tananyagot csak olyan terjedelemben tárgyaljuk, ami­lyen terjedelemben ezt a szöveges fel­adatok megoldása megkívánja. Ez a tananyag tehát nem öncélú, a szöve­ges feladatok megoldásának van alá­rendelve. Az eddig érvényes tankönyvvel szemben az új tankönyvben az egyen­letekkel és az egyenlőtlenségekkel kapcsolatos tananyagot úgy dolgoztuk fel, hogy a tanulók a szemléltetéssel való egyenletmegoldásról fokozatosan térjenek át az egyenletek megoldásá­ra a számtani műveletek közötti ösz- szefiiggés alapján. Például az x + 4Q = = 85 egyenlet megoldásakor a tanuló így jár el: Adott a két szám összege (85) és az egyik összeadandó (40). Ki kell számítani a másik összeadandót (x). Az összegből kivonjuk az ismert összeadandót. Az egyenlőtlenségek megoldásában újdonságnak számít, hogy a tanulók a lehetséges (összes) megoldást a szám­egyenesen is ábrázolják. Az egyenlőt­lenségekre rávezető szöveges felada­tok fontosak, mivel fejlesztik a tanu­lók divergens (szerteágazó) gondol­kodásmódját, és alkalmasak a tanulók differenciált foglalkoztatására is. Az eddig érvényes tankönyvtől elté­rően dolgoztuk fel egyenes arányos­sággal kapcsolatos tananyagot is. Az egyenes arányosságot szöveges fela­9

Next

/
Thumbnails
Contents