Szocialista Nevelés, 1986. szeptember-1987. június (32. évfolyam, 1-10. szám)

1986-11-01 / 3. szám - Gondjainkról - nagyítóval

Hosszabb idő után ismét megjelent egy összefogó képet nyújtó tanulmánygyűjtemény a csehszlovákiai magyar nemzetiség politikai, gazdasági és kulturális életéről a Pravda Kiadóvállalat gondozásában. Az egyes tanulmányok szerzői ismert szakemberek. A kötet egységes monográfia ugyan, de a problematika ezerarcúságából eredően tulajdonképpen négy nagyobb egységre osztható. Az első fejezet „A szlovákiai magyarok szociálpolitikai jellege és politikai helyzete” szerzője dr. Juraj Zvara professzor (23—63. 1.). ,,A gazdasági élet és az életszínvonal fejlődése Dél-Szlová- kiában” címmel Mihály Géza írta a második fejezetet (64—83. l.J. A legterjedelmesebb a harmadik fejezet, a nemzetiségi

kultúra kibontakozásáról szól. Ez Rácz Olivér (A csehszlovákiai magyar irodalom. 85—106. 1.); Duba Gyula (A csehszlovákiai magyar könyvkiadás, 107—110. l.J; Dusek Imre (A társadalomtudományi és politikai irodalom (111—119. 1.); Bertók Imre (A magyar szerkesztőség munkája a Szlovák Pedagógiai Kiadóvállalatban (119—129.1.)]; Szarka István, Jakál István és Balázs Béla (A nemzetiségi sajtó, rádió, televízió 129—146. 1.) és Klimits Lajos (Kulturális- népművelő tevékenység 147—161. 1.) munkája. Fontosnak tartjuk kiemelni az egyes részek szerzőinek nevét, hiszen — nyilván a formális egység érdekében — ezt a kiadványban nem tüntették fel. A IV., önálló fejezet a „Tudományos-műszaki fejlesztés és a nemzetiségi iskola” címét viseli (160—179. 1.) és dr.Mózsi Ferenc kandidátus, valamint Tábi László mérnökpedagógus a szerzője. Mivel lapunk pedagógiai folyóirat, e tanulmány részletesebb ismertetésére még visszatérünk. Elöljáróban csupán megjegyezzük: ez az első olyan elemző tanulmány mely a társadalmi elvárások szemszögéből vizsgálja a problémát. A beállt változásokat kiváltó okokat keresi és igyekszik feltárni a jelenségek egyes tényezői között meglevő belső összefüggéseket. Ezzel tulajdonképpen teljesen új szemléié ként az állandó változás-fejlődés szempontjából és a társadalom szükségleteiből kiindulva kutatja többek között oktatásügyünk jelenségeinek átrendeződéseit. Az ismert szerzők mindezt az anyanyelvű oktatás sine qua non-jaként a nemzetiségi iskolák pedagógusai nem könnyű munkájának megsegítse érdekében teszik.