Szocialista Nevelés, 1985. szeptember-1986. június (31. évfolyam, 1-10. szám)

1985-11-01 / 3. szám - Simon Jánosné: Az ötödik osztályba lépéssel járó nehézségek csökkentése

a tanulókkal. A negyedik osztályban már „komoly“ mondattani, szótani és hangtani elemzést végeztetünk. Az ötödikben tanító pedagógussal közösen elkészítjük és használjuk a következő táblázatokat:

I. Mondattan

A fő mondatrészek:

Alany

Állítmány

Bővítmények:

tárgy

határozó jelző

II. Hangtan

Magánhangzók

Mássalhangzók

1. időtartam

rövid

hosszú

1. időtartam

rövid

hosszú

2. nyelvállás

magas

mély

2. írásmód

egyjegyű

kétjegyű

dzs

3. ajkak működése

ajakkerekítéses

ajakréses

3. hangszalag működése zöngétlen

III. Szóelemek

szótő

képző

jel

rag

IV. Szófajok

ige = i főnév = fn melléknév = mn névmás = nm határozószó = hsz névelő = kötőszó = ksz.

Névszók = főnév, melléknév, számnév, névmás.

számnév = szn ne névutó = nu

Természetesen a 4. osztályban csak annyit használunk a táblázatokból, amennyire szükségünk van, de a tanuló maga előtt látva a többi jelet és csoportosítást, idővel akaratlanul sokat megjegyez belőlük, és az ötödik osztályban nem lesz számára egészen új, nem fog idegenkedni a jelektől, sőt a többségnek már a fogalmak, kifejezések nagy része is birtokában lesz.

A határozók elsajátítását könnyíthetjük, ha:

a) alaposan megtanítjuk a főnevek ragozását (fogalom, felismerés, helyesírás], megfigyeltetjük, mit határoz meg a rágós főnév, a rag (kertben, kútnál, ollóval, Petivel, délben stb.];

b) elmélyítjük a névutó ismeretét: a főnévvel (névszóval) együtt helyet, irányt, időt határoz meg. Hallják gyakran tőlünk a névutós szerkezet, névutós névszó fogalmakat. Nyelvismereti és olvasásórán gyűjtsünk ilyeneket, ismerjék fel őket az olvasmányokban;

c) ismerjék fel, tudják „reprodukálni“, alkossanak mondatokat a legismertebb hely, idő- és módhatározószókkal.

Az igéről tanult ismeretek gyakorlására folyamatosan alkalmat adnak az olvasmányok. Nem lenne szabad elmúlnia nyelvi órának (az összes részterületre gondolok], ahol az igéről ne lenne szó. Végezzünk differenciált foglalkozásokat! Minden osztályban van 2—3 kiváló tanuló, akik a táblánál külön feladatot végezhetnek. írjanak példákat az igemódokra, igeidőkre, az igekötős igék helyesírására, munkájukról számoljanak be az osztálynak.

Ha a felsorolt ismeretekből minél többet és jól fog tudni a negyedikes, annál könnyebb és eredményesebb lesz a munkája az ötödik osztályban.

A problémák leküzdése a pedagógustól nem rutint, hanem alkotó jellegű munkát, kezdeményezőképességet és fokozott felelősségtudatot követel.

SIMON JÁNOSNÉ, tanítónő, Szenei (Senec) Alapiskola