Szocialista Nevelés, 1985. szeptember-1986. június (31. évfolyam, 1-10. szám)
1985-10-01 / 2. szám - Számítástechnika az iskolában / Figyelő
azért, mert új. Nem jobb, hanem különféle, vitathatatlan előnyei vannak korunkban. A számítógép iskolai felhasználásának az a célja, hogy.: — segítse és fejlessze azokat a kutatásokra és kísérletezésre épülő pedagógiai módszereket, amelyek lehetővé teszik a tanulók problémaérzékenységének, a problémák megoldására szolgáló analizáló és szintetizáló gondolkodásának, logikai és elvonatkoztató képességének a fejlődését; — segítse a különböző gyakorlati és elméleti ismeretek integrálását; — képességet alakítson ki a feladat megoldására, a különböző alkalmazási területeken a programnyelvek használatára. Világszerte alig van számottevő (kísérletre, tapasztalatra épülő) elképzelés a számítógépek használatára az óvodákban, az általános képzés első szakaszában. Persze ennek ellenére e korosztályhoz már elérkezett a számítástechnika a különböző (egy vagy több rögzített programú) játékgépek, a játéktermek vonzó és gyakran butító monotechnikája révén. Ma elsősorban a nemzetközi kutatások hazai kiegészítése szükséges ahhoz, hogy a számítógépeket sikeresen beleépíthessük a teljes oktatási rendszerbe. Célszerű számításba venni a következő szinteket: — az általános iskolai kötelező oktatást’ számítástechnikai szakköröket, illetve a nem számítástechnikai szakköröket, — a gimnáziumi kötelező oktatás normál tantervű, illetve szakosított tantervű változatát, — a gimnáziumi fakultatív foglalkozáso. kát, számítástechnikai szakköröket és nem számítástechnikai szakköröket, — a szakközépiskolák számítástechnikai speciális képzését, szakköreit stb. Tananyag, módszer címmel a következő szakaszokról van szó: I. szakasz: motiváció. Számítógépes játékok, a számítógéppel vezérelt rajzoló- gép, robot vagy éppen játékvasút segítségével közvetlen interaktív kapcsolat kia- gép lehetőségeinek a bemutatása, az érzékelő és beavatkozó szervekkel való ösz- szekapcsolás. E szakasz színterei az általános iskola felső tagozata (5—7. osztály), elsősorban a technika, a fizika, a testnevelés, a rajz tantárgy — de semmi esetre sem a matematika. II. szakasz: ismerkedés. Számítógépes programok készítése, a programozás alapjainak a megismerése, algoritmusok készítése — s ezek segítségével — a már megismert számítógép-funkciók irányítása. E szakasz feladata, hogy kialakítsa a számítógép és az ember kétoldalú kommunikációjához szükséges tudást, megalapozza a későbbi szakaszban elmélyítendő ismereteket. A fő feladat a gép programozhatóságának a megismerése, az algoritmikus gondolkodásmód kifejlesztése. Színterei az általános iskola felső tagozatának 7—8. osztálya, a középiskolák I. osztálya (fizika, technika, matematika, szakmai alapismeretek és alapgyakorlatok). A természettudományos tantárgyakban a tanulói kísérleteket, a technikai tantárgyakban a demonstrációs kísérleteket és komplex munkát lehet ennek szolgálatába állítani. Az anyanyelvben a szintaxis és a szemantika, az idegen nyelvek tanításában a mikroszámítógépek lehetőségei: a szókincs fejlesztése, az idegennyelvi ismeret és készség értékelése. III. szakasz: számítógépek használata. Algoritmusok: a korábbi ismeretekből kiindulva konkrétan és példák útján tisztázni kell egy-egy algoritmus által végrehajtható műveletek számát, az algoritmus végrehajtásához szükséges memóriaszükségletet. Programozás: lehetőleg több programnyelv elsajátítása, hogy a tanulók képesek legyenek szintaktikailag és szemantikailag kifogástalan „egyszerű” programok megírására. E szakasz összefonódik a II. szakasszal. IV. szakasz: az informatika és a kommunikáció emberi és társadalmi következményei. Ízelítő a szerző témajavaslataiból: Matematika: az algoritmikus gondolkodás, a függvényfogalom kialakítása, a numerikus értékek betűkkel való algebrai jelölése. A számítógép segítséget jelenthet a matematikai tananyag sok részében, pl. a függvények ábrázolása, transzformációja, kombinatorikai fogalmak, számelmélet, sorozatok. Fizika: a számítógép mérőeszközökkel való összekapcsolása, a mérések eredményeinek az értékelése, görbék illesztése, szimuláció, modellezés. 62