Szocialista Nevelés, 1985. szeptember-1986. június (31. évfolyam, 1-10. szám)
1986-06-01 / 10. szám - Török Matild: Új szlovák nyelvtan és irodalomkönyv a középiskolák 3. osztálya számára
terepeinek leíró, párbeszédes vagy vegyes szövegek. Azonkívül találnak itt több fogalmazásfajtát pl. a fejtegetést, az elbeszélést, az elmélkedést, a levelet stb. A szöveg formája a kiválasztott kommunikatív helyzetnek felel meg, elősegíti azt és lehetőséget biztosít a négy alapvető kommunikatív tevékenység fejlesztéséhez (beszéd, hallás utáni megértés, olvasás, írás). A pedagógus ügyességén múlik, hogy az adott szöveg alapján közvetlen, élénk, természetes beszédszituációkat tudjon teremteni. Ehhez segítséget nyújtanak a készségfejlesztő gyakorlatok és a kiindulószövegek után feltüntetett sokszínű feladatok. Ezek száma a tankönyvben kb. 120. Tudjuk, hogy a készség olyan tevékenység, amely csak a sokszori ismétlés következtében alakul ki. Ügy gondoljuk, ennyi elegendő lesz majd ahhoz, hogy a lexikai ismereteket és a szövegben előforduló nyelvtani szerkezeteket megfelelő pedagógiai irányítással készséggé fejleszthessük. Lényeges és elengedhetetlen követelmény, hogy a beszélgetési óra lekösse a tanulók érdeklődését, figyelmét, aktívan és szívesen kapcsolódjanak be a különböző tevékenységi formákba. A szövegek és az ezekhez kapcsolódó feladatok csak bevezetik, vagy sugallják a természetes beszédhelyzetek kialakítását. Ezeket a jól felkészült pedagógus céltudatosan irányítja, vezeti és a tanulókat aktív részvételre ösztönzi. Az olvasmányszöveget, valamint a feladatok tartalmát is a pedagógus aktualizálja, továbbfejleszti és alkotóan módosítja a tanulók érdeklődésének, tudásszintjének megfelelően. A feladatok a tananyag sokoldalú begyakorlását biztosítják. Ezek között szerepelnek a kérdésekre adandó feleletek, a szöveg önálló, később alkotó jellegű reprodukálása, vázlatának elkészítése, a lényeg összefoglalása kulcsszavak és vázlat segítségével. A feladatok igényesebb részét képezik a szabad beszédgyakorlatok, amikor az olvasmány témáját a tanulók más, rokon nyelvű — tematikai környezetbe viszik át. Az ilyen gyakorlatokban a tanulók önállóan és alkotóan alkalmazzák ismereteiket, problémát oldanak meg, vitatkoznak, polemizálnak és fejlesztik a kommunikációs készségüket. Az új, ismeretlen szavakat a feladatok után található szójegyzék tartalmazza — előfordulásuk sorrendjében. Ez a rész a szöveg szókincsének sokoldalú feldolgozását igényli. A szavakat a tanulók szinonimák, án- tonimák, leírás vagy magyarázat segítségével ismerik meg. A szavaknak elsősorban a szövegben előforduló jelentését tüntetjük fel. Az új szavakat szókapcsolatokban és helyenként egyszerű, rövid mondatokban is közöljük. így a tanulók a lexikai egységeket a grammatikai struktúrákkal egybekötve gyakorolják, elsajátítják a szó gyakorlati alkalmazását és aktív nyelvi ismeretekre tesznek szert. Elvileg leszögezhetjük, hogy az új szavaknak lehetőleg az anyanyelv mellőzésével történő magyarázata célszerű, biztosítja a tanítási óra egynyel- vűségét, fejleszti a tanulók megfigyelőképességét, aktivitását, találékonyságát, önálló gondolkodását, nyelvérzékét. Tehát általában egynyelvű szó- magyarázatot alkalmaznak, de nem zárjuk ki a fordítást sem akkor, amikor igényes vagy elvont kifejezésről van szó. Az új lexikai anyag egynyelvű (monolingvális) szémantizációját a tankönyvben lexikai gyakorlatnak tekinthetjük, amellyel az órán foglalkozunk, de kiegészítését pl. rövid mondatokkal vagy további fogalmakkal adhatjuk házi feladatnak is. A problémafelvető és az alkotó jellegű gyakorlatok a tankönyvben átmenetet képeznek a tantárgy következő részterületéhez, a fogalmazás gyakorlati feldolgozásához. A fogalmazá302
