Szocialista Nevelés, 1985. szeptember-1986. június (31. évfolyam, 1-10. szám)

1986-01-01 / 5. szám - Bernáthné Krüg Erzsébet: A szlovák nyelvokatásban elért eredmények értékelése az alapiskola felső tagozatában

könyvei munkáltató jellegű komplex tankönyvek, ami egyúttal azt is jelzi, hogy az oktatás-nevelés egysége elvével összhangban alkalmasak a tanulók képességeinek a fejlesztésére, személyiségük formálására. A nyelvkönyvi szövegek zöme kommunikatív, kellő mértékben motiválja a tanulók beszédtevékenységét, önálló gondolkodásra készteti őket, fejleszti kreativitásukat, nyelvi tudatukat. A nyelvkönyvek feladat- és gyakorlatrendszere számos lehetőséget biztosít a nevelési célok és a tantárgyközi kapcsolatok megvalósításához, a tanulók önálló munkájához, a páros konverzációhoz, a csoportos munkához a a problémamegoldó eljárások alkalmazásához. Erényük a már említett munkáltató jelleg s a nyelvtannak a kommunikáció felőli megközelítése. Nem sikerült viszont egységében szemléltetni a beszéd tartalmi és formai jegyeit (miről beszélek — hol, kivel, mikor, miért stb. — a mondandó nyelvi megformálása: a szókincs és a nyelvtani szerkezetek kiválasztása, a kiejtés, a hangsúly, a hanglejtés, ill. a helyesírás). A szerzők a tananyag didaktikai és módszertani feldolgozásakor nem tartották következetesen szem előtt a kommunikatív nyelvoktatás alapelveit, s nem minden szöveg, nyelvtani szabály, feladat és gyakorlat szókincse és stílusa felel meg a tanulók életkori sajátosságainak, ill. előzetes nyelvtudásának sem. A hangsúly — több esetben a kommunikáció rovására — az ismeretek bővítésére terelődik.

A nyelvkönyvek nem fejlesztik egyenletesen a tanulók képességeit a beszédtevékenység valamennyi formájában, elhanyagolt a kiejtés, a hangsúly és a hanglejtés, valamint az ösz- szefüggő szövegalkotás gyakorlása, hiányoznak a különféle szubsztitúciós és transzformációs gyakorlatok, amelyek elősegítenék a nyelvi tudat kialakulását, s hiányzik az eltérő nyelvi fordulatok rendszerben történő következetes taglalása is. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ez utóbbi hiányosság oka elsősorban az, hogy még nincs olyan tudományosan kidolgozott részletes összevető magyar-szlovák nyelvkönyvünk, amely felölelné a magyar- szlovák nyelvi eltérések valamennyi formáját (fonetika-fonológia, szókincs, frazeológia, szóalaktan, mondattan, szövegkohézió, szövegkoherencia stb.).

Az irodalmi olvasókönyvek mind tartalmi, mind módszertani szempontból megfelelőek. Kisebb hiányosságok csak a 6. osztályos irodalmi olvasókönyv néhány témakörében (gyermek- irodalom, tényirodalom, drámairodalom) mutatkoztak. Az irodalmi olvasókönyvekbe besorolt szemelvények egyaránt alkalmasak a tanulók kommunikatív képességeinek a fejlesztésére és személyiségének formálására. Az összekötő információs szövegek és a szövegelemzésre irányuló feladatok elmélyítik a tanulók tárgyi ismereteit, fejlesztik kommunikatív képességeiket, bővítik szókincsüket, kreativitásukat és önállóságukat, formálják esztétikai ízlésüket, hozzájárulnak a helyes eszményválasztáshoz, formálják a tanulók meggyőződését, erkölcsi magatartását, pozitív viszonyulásait marxista-leninista világnézetét.

A munkafüzetek feladata az ismeretek rögzítése és gyakorlati alkalmazása, valamint a tanulók önállóságának a fejlesztése. Az 5—8. osztályok szlovák nyelvi munkafüzetei eleget tesznek a felsorolt követelményeknek, globálisan jónak mondhatók, részleteikben viszont (pl. a feladatok mennyisége és nehézségi foka a szókincs, a megoldás és a megoldásra fordítható idő szempontjából, valamint az arányosan fokozódó nehézségi szint szempontjából) több módosítást kívánnak.

A tanítási-tanulási folyamatban nagy segítséget nyújtanak a pedagógusoknak a módszertani kézikönyvek. A szakmai-módszertani részek ráirá136