Szocialista Nevelés, 1985. szeptember-1986. június (31. évfolyam, 1-10. szám)
1985-12-01 / 4. szám - Suba László: Az úszni tudás longitudinális megfigyelése alapiskoláinkban
3. osztályában kell szervezni, mivel a tudományos kutatások eredményei alapján a 8—10 éves kor a legalkalmasabb a mozgástanítás szempontjából. A vízhez való szoktatást azonban a lehető legalacsonyabb osztályban kell elkezdeni. Az úszásoktatás eredményességét a pedagógusok úszáshoz való viszonya s nagymértékben a képesítése befolyásolja. 1973-ban a testnevelést tanító pedagógusok 70,90 °/o-a, 1983-ban pedig 57,34 %-a volt képesített tanerő. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a képesített testnevelő tanárok száma abszolút csökkent (éppen ellenkezőleg], hanem arról van szó, hogy a pedagógusok elhelyezkedési problémái megnehezítik azt, hogy a testnevelést mindenütt szaktanárok tanítsák. A tanulóknak az úszás iránti érdeklődése a ,.melyik a legkedvesebb sportod“ kérdésre kapott válaszok alapján derült fény. Az első felmérés idején az úszás iránti érdeklődés a 3. helyen volt a futball és az atlétika mögött, a befejező felmérés idején a sorrend a futball, az úszás és az atlétika volt. Az érdeklődés felkeltése különben köztudottan pedagógiai kérdés. Vizsgálatunk során az alapfokú úszásoktatás progresszivitásának kérdését is megfigyeltük. A legtöbb úszni tudó tanuló a mellúszást tanulta meg. Ezután következik sorrendben a gyors-, a hát- és a pillangóúszás. Ez azt bizonyítja, hogy a pedagógusok többsége a mellúszással kezdi az úszásoktatást, holott köztudott, hogy a gyorsúszással kezdődő oktatás teszi lehetővé a következő két úszásnem, a hátűszás és a pillangóúszás gyors elsajátítását. A gyorsúszó mozgáselemei természetes mozgások, tehát gyorsabban elsajátíthatók és az említettek miatt progresszívebb. A felmérés adatainak ismeretében az elvárások és javaslataink a következők: 1. A járási iskolaügyi szervek ellenőrizzék a kötelező úszásoktatás megvalósítását az iskolákban. 2. Olyan iskolákban, amelyek közelében fedett uszoda vagy termálvizű uszoda van, az úszást több osztályban folytatólagos rendszerben tanítsák, főleg az iskolaév végén és összpontosítás formájában a szünidőben. 3. Az úszásoktatás szervezésébe és megvalósításába az iskola vonja be a szülői munkaközösséget, esetleg kérje a sportegyesületek úszószakosztályainak a segítségét. A nyári pionírtáborok sportprogramjának túlnyomó részét az úszás töltse ki. 4. Az úszással kapcsolatos pedagógiai munkát szakképzett, hozzáértő pedagógusokra kell bízni, akik képesek a tanulókban a vízhez való pozitív viszonyt kialakítani. 5. Köztudott, hogy az úszásoktatás a 8—10 éves gyerekek esetében a leghatékonyabb. Minél korábban kezdjük el a vízhez való alkalmazkodás és egyúttal ■a vízhez való viszony kialakítását, annál fiatalabb korban, gyorsabban és minőségileg jobban sajátítják el a tanulók az úszás technikáját. 6. A pedagógusok alkalmazzák a legkorszerűbb és legprogresszívebb módszereket. Dr. SUBA LÁSZLÓ a Nitrai Pedagógiai Fakultás Testnevelési Tanszékének adjunktusa Irodalom: 1. Hoch. M.: Učte deti plavat, Olympia, Praha 1980. 2. Suba, L.: Az úszástudás helyzete alapiskoláinkban, Szocialista Nevelés, 19. évf. 10. sz. 311—314. o. 1974 3. Suba. L.: K plaveckej gramotnosti školskej mládeže. Telesná výchova mládeže, 41. évf. 5. sz. 224—230. o. 1975 4. Suba, L.: IJroveň plaveckej gramotnosti 12—15 ročnej mládeže v južnej časti Slovenska, Športová príprava mládeže. Zborník referátov z vedeckého seminára. PF. Nitra, 1978 5. Suba, L.: Az úszásoktatás ötéves megfigyelése alapiskoláinkban, Szocialista Nevelés. 26. évf. 1. sz. 21—23. o. 1980. 119
