Szocialista Nevelés, 1985. szeptember-1986. június (31. évfolyam, 1-10. szám)

1985-11-01 / 3. szám - Szeberényi Z. Judit: A világnézeti és az eszmepolitikai nevelésről / Figyelő

kért tesszük. Ezenkívül sok társadalmi munkát is végeztem, segítettem megalapítani a Csemadok helyi szervezetét, tánccsoportot alakítottam. Már akkor is nagyon tartalmasán teltek napjaim.

Szakképesítés nélkül került az óvodába. Hogyan sikerült megbirkóznia a szakmai gondokkal?

Mivel akkor még lényegesen kevesebb volt a szakirodalom, mint ma, sokkal jobban rá voltunk utalva egymásra, és — ezt büszkén mondom — nagyon sokat segítettünk egymásnak. Volt egy csodálatos módszertani vezetőnk — sajnos, már nincs közöttünk —, Éles Ica néni. Felkarolt minket, tanított bennünket. Gazdag élettapasztalataiból minden találkozásunk alkalmával valamit igyekezett átadni nekünk. Ö volt a mi pedagógiai lexikonunk és módszertani segédkönyvünk egy személyben. Szinte nem volt olyan probléma, amelyet ne tudott volna megoldani.

Ebben az óvodában tanította le a huszonkilenc évet?

Nem. Két évig hűtlen voltam hozzá. Egy évig esernyőben tanítottam, egy évig pedig Őrösben igazgatóskodtam az óvodában. De mivel családom és szívem visszahúzott ide, visszajöttem.

Miben más most az óvodai munka, m'nt a kezdéskor volt?

Napjainkban sokkal nagyobbak az igények, tartalmasabbak a feladatok, mint régen voltak. Tudatosítjuk, hogy itt az óvodában alapozzuk meg a szocialista egyéniség jellemző tulajdonságait, s ez komoly munkát igényel. Fontos feladatnak tartom azt is, hogy játszva tanítsuk gyerekeinket. Az óvoda nem lehet az iskola kicsinyített mása. A 3—6 éves gyerekeknek egyészen más a lelkiviláguk, fantáziájuk, mások az igényeik, mint az iskolásoknak. Nekünk egész lényünkkel arra kell összpontosítanunk, hogy harmonikusan fejlesszük a ránk bízott gyerekek egyéniségét. A hátrányos helyzetűekkel egyénileg is foglalkozunk, hogy mire iskolába kerülnek, ne legyenek túlságosan lemaradva a többiektől.

Miben látja élete értelmét?

A munkában. Örülök, hogy egészséges vagyok és dolgozhatok. Most a nyáron először fordult elő, hogy öt hétig voltam szabadságon. S bár munkám és elfoglaltságom bőven akadt, pár hét elteltével hiányzott az óvoda, hiányoztak az óvodások. Ekkor tudatosítottam magamban, mennyire fontos számomra az is, ha a kezem alól kikerülő gyerekek megállják helyüket az iskolában és érvényesülnek az életben.

Milyennek látja óvodáját?

Szépnek korszerűnek és jól felszereltnek; olyannak, amely minden igényt kielégít. Minden feltétel adott ahhoz, hogy jó munkát végezhessünk.

Ha a hatalmában állna, min változtatna, mit tenne még?

Elvinném a gyerekeket egy csodálatos helyre, hogy sok közös örömünk, élményünk legyen, ami hozzásegítene ahhoz, hogy még bizalmasabb, meghittebb legyen a kapcsolatunk.

Az óvodán kívül bizonyára van más elfoglaltsága is.

Aktívan bekapcsolódtam a közéleti teendőkbe is. A Vöröskereszt helyi szervezetének alelnöke vagyok, a nőszövetségnek tíz éve elnöke; a pártszervezet lektora, a szakszervezetben a munka- és balesetvédelmi bizottság tagja. A párt- szervezetben évekig voltam az ellenőrző bizottság elnöke. A polgári ügyek testületében is tevékenykedem, segítek a műsorok szervezésében, agitálok.

Szabad idejében mii csinál?

Valahogy felgyorsult az élet, kevés az időm. De a hangulattól függően szívesen olvasok, kézimunkázom. Szeretnék nyitni egy népművészeti szakkört, kézimunka-kiállítást is tervezek. Mint látja: munka, elfoglaltság akad bőven.

HAD AS KATALIN

Az írásban előforduló helységnevek szlovák nyelvű megfelelői: Veľ. Horeš, Pribeník, Komárno n. Tisou, Strážne.