Szocialista Nevelés, 1985. szeptember-1986. június (31. évfolyam, 1-10. szám)

1985-11-01 / 3. szám - Mózsi Ferenc: A relatív szolmizációról

egymáshoz való viszonyát ábrázoljuk egy-egy hangsorban távolságként, azonnal feltűnik a hangsorok analógiája, azaz a dúr, illetve a moll skálák szerkezetében levő azonosság. Minden dúr skála hangjainak egymásutánja az 1, 1, 1/2, 1, 1, 1, 1/2 hangok közti relációból áll. Tehát könnyen megszerkeszthető, mégpedig úgy, hogy a centiméterszalagra ráírjuk a kromatikus skála ábécés (enharmonikus) neveit (két oktávnyi terjedelemben), és a dúr skála szolmizációs hangnevekkel ellátott szalagját a kívánt kezdőhangtól kezdve ahhoz hozzámérjük.

O: ciaz d disz a • f fisz g gisz a aisz h c cisz d disz e ŕ

desz esz gesz asz b. desz.

d г m f sz 1 t d.

d a; fisz g a h cisz d

2.2 Ez az analógián alapuló szerkesztés (persze nem „gépesítés“!) megköny- nyíti a tanítást. A szolmizációs szótagoknak ez a relatív elhelyezése már a 11. században a szolmizáció atyjának, arezzói Guidónak is a célja. Guidó ugyanis nem rögzítette szótagjait, pl. az „ut“-et (a mai dó) egy hanghoz, a cé-hez, hanem gondosan ügyelt arra, hogy a mi—fa szótag mindig a melódia kisszekund hangközére essék. Mert a „mi contra fa, est diabolus in musica“, mondták és írták már 900 évvel ezelőtt! Tehát azáltal, hogy nem kell hosszadalmasan tanítanunk a sok keresztet és bét, magoltatni a kvint- és a kvartközt az amúgyis szűkös ének-zene órákon, több idő jut (juthat) a hallás- és a hangfejlesztésre (erről máskor szólunk), az örömteli éneklésre és a zenehallgatásra. Ez is a relatív szolmizációs módszer egyik előnye. (A zene és a matematika egyébként nagyon érdekes kapcsolatára, az analógiák elemzésére most nem térhetünk ki. A kérdésnek a zene felőli megközelítését az olvasó megtalálja többek közt pl. Molnár Antal tanulmányaiban.)

3. A moll hangsor szerkezetéről

3.1 Tartozunk még a moll hangsorok tanításának bemutatásával. Ezt kétféleképpen is elvégezhetjük, úgy, hogy készítünk egy moll beosztású „centiméterszalagot“ (1, 1/2, 1, 1, 1/2, 1, 1), és ezt hozzáillesztjük a kromatikus skálához a kívánt kezdő hangtól. Ez a módszer megfelel a már ismertetett dúr skála szerkesztésmódjának, illetve a paralel mollt a dúrból is származtathatjuk. Ugyanis a dúr hangsor tonikája alá 3 fokot lépve, megkapjuk a dúr párhuzamos moll hangsorának kezdő hangját. Ez (ismét) a relatív szolmizáció papírcsíkkal szemléltetve, így fest:

а r ш-f azl td

ľ t d r m f sz

Pl. a D-dur esetében "h** mailt kapánk

d в fisz g e h. cisz 3.

h cisz d « fis* g a.

3.2 Persze módszerről van szó. „A bonyolultabb módszer a jó pedagógus kezében hatásos eszköz — írja olvasónk —, de a gyengébb pedagógus kezében tanulót gyötrő büntetés ..A módszer „bonyolultságának“ kérdésére még kitérünk. Egy másik levélben olvasónk az abszolút hangnevek mellett kardoskodik, mert — mint írja — ,,a relatív szolmizáció elmossa a hangnemek közti sajátos hangzást, pedig éppen ez teszi differenciálttá a muzsikát. Hiszen Csajkovszkij nem véletlenül jelölte meg ismert zongoraversenyét „b-moll“-al. Ezzel nemcsak a mű alaphangnemét, de egy bizonyos fokig a mű alaphangulatát is

84