Szocialista Nevelés, 1984. szeptember-1985. június (30. évfolyam, 1-10. szám)
1984-10-01 / 2. szám - Az oktatási-nevelési folyamat legfontosabb tényezője a pedagógus
A gimnázium és a szakközépiskolák területéhez csak néhány megjegyzést szeretnék fűzni. Népeink oktatásügyének történelmében e két iskolatípusnak gazdag hagyományai vannak. Jelenleg az szükséges, hogy az általános műveltség biztosításában az iskolák munkájában a politechnikai és a munkára nevelés játssza a fő szerepet. S éppen ez a lényege a két iskolatípus tartalmi átépítésének, ugyanakkor ez a legbonyolultabb momentum is. De a legkülönfélébb anyagi személyi és szervezési hiányosságok ellenére is — a két iskolatípusban tanító sok pedagógusnak és egyes üzemek megértésének köszönhetően — sikerrel valósítjuk meg az említett két iskolatípus tartalmi átépítését. Természetesen ezeknek az iskoláknak szükségük van a párt-, a szakszervezeti szervek és a nemzeti bizottságok hathatós segítségére és támogatására. Egyes üzemekkel az ilyenfajta tárgyalások nagyon körülményesek. Azonban csakis az ő hozzájárulásukkal és a kellően felszerelt iskolai műhely segítségével érhetünk el javulást az oktatás, a tudomány és a gyakorlat egységének a biztosításában és a két iskolatípus egymáshoz való közeledésében. Ezeket az iskolákat fokozatosan ellátjuk zsebszámológépekkel, mikroszámítógépekkel és más audiovizuális segédeszközökkel. Az 1984/85-ös iskolaévtől kezdődően minden gimnáziumba és szakközépiskolába legalább 35 darab zsebszámológépet juttatnak, a szakmunkásképző intézetek pedig még ebben az évben összesen 4500 darab zseb- számológépet kapnak. Nagyon jelentős és felelősségteljes a nemzeti bizottságok szerepe, ami elsősorban az említett iskolák közvetlen irányításából, de a tervezett tanulólétszám biztosításából is ered. Az említett feladatokat a gimnáziumokkal kapcsolatban nem mindenhol sikerült maradéktalanul megoldani. Különösen fontos, hogy a középiskolákban minden tantárgy tanítása és a tantárgyak kölcsönös kapcsolata is nagyon magas színvonalon álljon. Ennek a biztosítására a két oktatási minisztérium a főiskolákkal, a Csehszlovák Tudományos Akadémiával, a tudományos kutatóintézetekkel, a matematikusok és a fizikusok társaságával, az írókkal együttműködve konkrét intézkedéseket tett. A statisztika és az ellenőrzések során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a pedagógiai eredmények éppen e két iskolatípusban nagyon egyenlőtlenek, és a két iskolatípuson belül is eltérőek. A két oktatási minisztériumban ezért gondosan elemeznünk kell a helyzetet, s a kerületekkel és az illetékes kutatóintézetekkel együttműködve fokozatosan ki kell dolgoznunk a középiskolás tanulók művelődésében tapasztalható minőségi különbségek megszüntetését szolgáló intézkedéseket. A középiskolásoknak a főiskolákon tett felvételi vizsgája is bizonyos mértékig tükrözi az egyes középiskolák oktató-nevelő munkájának színvonalát. Az alap- és középiskolák további nagy gondja a pályaválasztás. Az iskolák a pályaválasztást nem hagyhatják csak az iskolalátogatás utolsó éveire. De sem az iskola, sem a pszichológiai-pedagógiai tanácsadók nem oldhatják meg a felvetett kérdést. A pályaválasztás gyakorlatilag a nemzeti bizottságok minden gazdasági termelőegységének, minden üzemnek s mindazoknak a feladata, akik igényelni fogják a magas szinten képzett fiatal kádereket. A tanulók pályaválasztását azért kell nagy felelősséggel megközelítenünk, mert az jelentősen meghatározza érvényesülésüket az életben. A pályaválasztásban gyakran a szülők nézetei a döntők. Tudatosítanunk kell, hogy a helyes pályaválasztás a. szó legszorosabb értelmében a kádermunka alapját képezi. A két oktatási minisztériumnak olyan intézkedéseket kell foganatosítania, hogy a pályaválasztás lényegesen javuljon, hogy megszüntessük a különböző véletlenszerűségeket 43
