Szocialista Nevelés, 1984. szeptember-1985. június (30. évfolyam, 1-10. szám)

1984-09-01 / 1. szám - Tankó László: Bemutatjuk a gimnáziumi irodalomtanítás új tankönyvét

könyveket nem forgatták egyforma intenzitással, sőt a tanítási órára egyiket vagy másikat el sem vitték. Az egybeszerkesztés által megnövekedett terjedelem miatt a tananyag kb. a félév határán két kötetbe került. Az egyes kötetek egy-egy félév anyagát tartalmazzák, s ezért beszélünk a tankönyv 1., ill. 2. részéről. [Irodalom I., Irodalom II.]

A tankönyv szerkezeti felépítése általában a tanterv struktúráját követi, s ennek megfelelően az I. osztályos irodalmi tankönyv a következő témaköröket, egységet tartalmazza:

1. rész

I. Az alapiskolában szerzett irodalomtörténeti és irodalomelméleti ismeretek felelevenítése. Az irodalomtörténeti és irodalomelméleti ismeretek rendszerezése.

II. Bevezetés az irodalomtanulásba

III. Ókor

IV. Középkor

V. A reneszánsz

VI. A barokk

VII. Kislexikon

2. rész

VIII. A klasszicizmus

IX. A nemzeti dráma megteremtése

X. A színházról és a színház művészeiről

XI. Kislexikon

Az egyes témakörök, fejezetek felépítése — egy-két rendhagyó eset kivételével, mint pl. az év eleji ismeretek felevenítése, bevezetés az irodalomtanulásba, a nemzeti dráma megteremtése és a színházról, a színház művészeiről — általában egységes. Két alapvető nagy egységet a világirodalom és magyar irodalom alkot, de ezek belső tagolása is általában megegyezik.

Egy-két témakör a kor jellemzésével, társadalmi-történelmi viszonyainak az ismertetésével kezdődik, amire általában egy tanítási órát fordítunk. Ezt, ugyancsak egy órányi terjedelemben rövid információ követi a kor művészetéről [képzőművészetről, festészetről, szobrászatról és zenéről], majd ezek után kerül sor a tulajdonképpeni irodalmi anyagra. Alapjában véve — amint már említettük — ugyanez a beosztás ismétlődik a magyar irodalom című fejezetben, amely csupán annyiban tér el az előbbitől, hogy ezt rövid információ zárja a magyar-szlovák, illetve cseh irodalmi é$ kulturális kapcsolatok tárgyköréből. Ez utóbbi általában olvasmányként szerepel a tankönyvben.

Az irodalomtörténeti anyagot a tankönyv a tantervi koncepciónak megfelelően tablószerű összefoglalásban és monografikus életrajzszerü feldolgozásban közli, ezeket követik az irodalmi szemelvények. A tablószerű összefoglalások általában áttekinthető képet nyújtanak egy-egy korszak irodalmi életéről, irodalmi jelenségeiről, amelyek a szóban forgó kort jellemzik és meghatározzák. Az írók életéből és irodalmi munkásságából csak az kerül ide, ami segít megrajzolni a kor irodalmi arculatát, illetve említésre érdemes az írók alkotásaiból. Ezekben a fejezetekben nem szerepelnek külön írói élet- és pályarajzok.

A monografikus téma feldolgozása az előbbitől lényegesen eltér. Itt az író élete és irodalmi munkássága vagy megadott témák szerint kerül feldolgozásra, vagy olykor folyamatosan, az író munkásságának megfelelő fejlődési

21