Szocialista Nevelés, 1983. szeptember-1984. június (29. évfolyam, 1-10. szám)
1983-09-01 / 1. szám - Sz.J.: Az oktatás és nevelés egybekapcsolása / Figyelő
előtt az oktatás és a nevelés összekapcso- lciS-iiak az elvéből kell kiindulnunk. Az iskolarendszer változása, amikor is a termelőeszközök rohamos fejlődése miatt tartalmi változást kellett eszközölni az oktat-s tartalmában, óhatatlanul magával hozta a nevelési kérdések bizonyos fokú háttérbe szorulását. A pedagógiai elmélet képviselői körében is gyakori volt az a nézet, hogy azonosítottak a nevelést és a képzést, vagyis szerintük a jól szervezett oktat-s már önmagában biztosítja az eredményes nevelést is. A kérdés tisztáz .sa érdekében ajánlatos a szocialista pedagógia klasszikusaihoz fordulnunk. Krupszkaja is hangsúlyozta m..r, hogy a műveltség nem azonos az ismeretek és tények elsajátításával, hanem azok rendszerezése, megértése, a velük való azonosulás jelenti a műveltséget, ami végső soron az embert formálja. Makarenka is zseniálisan meglátta, hogy milyen helytelen az a gyakori nézet, hogy nincs szükség a nevelőmunka sajátos metodikájára, mert a nevelés gondolatát, lehetőségét magaba foglalja a tantárgymetodika. „A nevelőmunka módszertanának megvan a maga logikája, amely nem azonos az oktatás és ,képzés módszertan, val. E két metodika — az oktatás és a nevelés metodikája — a neveléstudom, ny két többé- kevésbé önálló részét alkotja, amelyeknek azonban szerves összefüggésben kell lenniük egymással. A szerző elemzi a burzsoá pedagógiában erőteljesen érvényesülő individualista nevelési koncepciók lényegét (a pragmatizmus, a neotomizmus, az egzisztencializmus pedagógiai gondolatait) és hangsúlyozza az osztályszempontúság alkalmazásának a fontosságát a pedagógiában, mert az utóbbi évek kutatási eredményei az osztályszempontúság érvényesítésének és a tanulók osztályöntudatának a hiányos voltát tükrözik. Figyelemreméltó a szerzőnek az erkölcsi tulajdonságokkal kapcsolatos fejtegetése: mit értünk ma a szerénység, az igazmondás, a tisztelettudás fogalmán, s mik az ezekkel kapcsolatos követelmények. (R. Pravdík: Zefektívnenie výchovnej práce — neoddeliteľná súčasť realizácie dokumentu Ďalší rozvoj čs. výchovnavzdelá- vacej sústavy, 1983, 3. szám, 195—208 o.) A bratislavai Pedagógiai Kutatóintézet az utóbbi években jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az oktatás és a nevelés jelentősen támogassa a szocializmus építését. Az összegezésből látható, milyen feladatokat oldottak meg az egyes iskolatípusok tartalmi átszervezését illetően (óvoda, alapiskola, gimnázium és szakközépiskolák stb.) tantervei, tankönyvei, módszertani könyveinek koordinálása, valamint a kiemelt állami kutatási tervek realizálása soi*án. A kommunista nevelés szakadatlan, kon- tinuálisan fejlődő folyamat. Előrehaladásának záloga a változó feltételekre való reagálás. Az alapiskola alsó tagozata korszerűsítésének egy szakasza napjainkban relatíve lezárul. A szakasz lezárása azonban újabb kutatások irányát jelöli meg, mert csakis alapos kutatómunka eredményeinek összegzése után lehet az oktató-nevelő programokban változásokat eszközölni. (J. Koutun: Potreba prehĺbiť v teórii i praxi jednotu výchovy a vzdelávania, 1983., 4. szám, 289—305 o.) Az oktatás és a nevelés összekapcsolása igen fontos probléma a pedagógusképzésben is, amely szintén tartalmi és szervezési változásokon megy át a Tervezet értelmében. A pedagógusképzés fontos eleme a folyamatos pedagógiai gyakorlat, nemcsak a jelöltek szakmetodikai, de eszmepolitikai, pedagógiai felkészülése szempontjából is. A pedagógusjelöltek folyamatos pedagógiai gyakorlatán végzett megfigyelések arról tanúskodnak, hogy meglehetősen gyakori hiba az eszmei hatás készségének hiányos volta. Jóllehet az órára való írásos előkészületekben megjelölik azt a nevelési célt, amelyet el szándékoznak érni, hiányzik azonban az eljárás, a munkamenet átgondolása, amelynek segítségével azt meg lehet valósítani. Ezért gyakori a frázisok, közhelyek alkalmazása, s ez a nevelő hatást megsemmisíti. Több kutatás bizonyítja azonban azt is, hogy a több éves pedagógiai gyakorlattal rendelkezőknél is épp ezen a téren mutatkozik a legtöbb hiányosság: a világnézeti nevelést kizárólag intellektuálisan értelmezik, pedig érzelmi hatás nélkül nincs teljes értékű nevelő hatás. Az irodalmi művek elemzésekor gyakoriak a következő hibák: 1. nem találják meg a kellő hangot a tanulókkal, különösen az 5—8. osztályban okoz ez problémát: 2. az alkalmazott munkamódszerek regisztere meglehetősen szegényes, ez azzal magyarázható, hogy a tantárgymetodika tanulmányozása a gyakorlat idején még nem zárult le; 3. túlsúlyban vannak a szóbeli-logikai módszerek, a beszélgetés helyett szívesebben alkalmazzák az előadást. (Fordinálová E.: Poznatky z vyučovania