Szocialista Nevelés, 1983. szeptember-1984. június (29. évfolyam, 1-10. szám)

1984-03-01 / 7. szám - Szeberényi Z. J.: A felzárkóztatás és a túlterhelés kérdéseiről / Figyelő

2. magyar — x = szlovák minúta — r = .... ( = kemence) bodka — n = ......... ( = izzadság) kreslenie — j — (= egyszer) A megoldások: ре/г/с, po/n/t, га/j/z. Példatár: bol/h/a, b/u/rok, ho/l/d, ho/r/d, hor/d/ár, ko/r/pa, ko/sz/tol, koz/m/a, lab/d/a, ma/f/la, mes/t/er, mu/n/ka, os/t/oba, p/a/lást, pus/k/a, г/i/ad, re/s/t, ro/s/ta, ta/n./k, tor/n/a, to/m/por, v/é/red. A bemutatott szójátékok tanórai és szakköri felhasználásra egyaránt al­kalmasak. Felhasználásukra azonban csak akkor kerülhet sor, ha a tanulók a játék menetével és szabályaival már alaposan megismerkedtek. A játékos feladatmegoldás lehet egyéni vagy csoportos. Minden jó megoldás jutalma 1 pont. Ha az egyenletek mellett nem közöljük a megoldások fordítását, ez plusz feladatként szerepelhet, amiért még egy pont jár. A szójátékok nem helyettesíthetik a tudatos erőfesztítést igénylő ismeret- szerzést, a tanulást, de könnyebbé, színesebbé, hangulatosabbá tehetik azt, s így fokozhatják eredményességét. Létjogosultságuk csak akkor van, ha se­gítik a tanulókat az ismeretek elsajátításában. Egy-egy anyagrészhez vagy olvasmányhoz is gyűjthetünk szójátékokat. Például minden nehézség nélkül csoportba szedhetők azok a szójátékok, melyekben állat- vagy növénynevek fordulnak elő, amelyek személyes névmásokat, mellékneveket stb. tartalmaz­nak. A fő célon kívül e játékok alkalmazásának több célja is lehet: pihentetés, gátlásoldás, aktivizálás, motiválás, a tantárgy megszerettetése stb. Hasonló szójátékokat tanulóinkkal is kerestethetünk. Állítom, hogy megéri. Próbálják meg Önök is! FIGYELŐ A felzárkóztatás és a túlterhelés kérdéseiről Az utóbbi időben a szaksajtóban eltérő vélemények láttak napvilágot a korrek­ciós osztályok funkciójáról. Mint ismere­tes, a korrekciós osztályokba azok a ta­nulók járnak, akik különböző okok miatt nem képesek teljesíteni azokat az álta­lános pedagógiai követelményeket, ame­lyekkel a tanulók az általános iskola el­ső osztályában találkoznak. Egyes szer­zők pesszimista végkövetkeztetésekhez jutnak, sokan bírálják a korrekciós osz­tályokban folyó nevelőmunkát is. Pick Katalin a Köznevelés 1983. II. 18-i szá­mában A korrekciós osztályok veszélyei­ről című írásában ezt írja: „ A kihnllot- takból összeállított homogén osztályok­ban a felfelé húzó erőt kikapcsolva még lehetőségük felső határát sem érik el a gyermekek”. A Pedagógiai Szemlében megjelent tanulmány (Báthory Zoltánné és Kántás László: Korrekciós osztály ta­nulóinak követéses vizsgálata, 1983, 1. sz.) következtetése: A korrekciós múlt korántsem olyan döntő jelentőségű hát­rány, mint amilyennek mi véltük”. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ott,ahol a művelődésügyi vezetés nem te­remti meg a korrekciós osztályok szak­220

Next

/
Thumbnails
Contents