Szocialista Nevelés, 1983. szeptember-1984. június (29. évfolyam, 1-10. szám)

1984-02-01 / 6. szám - Sárkány Imre: A Februári Győzelem tanítása

e] A februári győzelem belpolitikai - és nemzetközi jelentősége

A tananyag megértéséhez, rögzítéséhez, rendszerezéséhez maximálisan hozzájárul a tanítási órán használt diafilm, amely a februári napok eseményeit tartalmazza 24 képben. (Népgyűlés a prágai Óváros-téren február 21-én, K. Gottwald az Óváros-téren, általános sztrájk febr. 24-én, népi milícia a februári napokban, a nép gyülekezése a prágai Vencel-téren febr. 25-én, K. Gottwald beszéde a Vencel- téren, a Megbízottak Testületének ülése Szlovákiában G. Husák elnökletével, K. Gottwald elnökké válsztása stb.)

A tananyagot a tanítás folyamán diafilmmel és hanglemezre rögzített eredeti Gottwald-beszéddel illusztrálhatjuk, amelyet K. Gottwald 1948. febr. 25-én mondott a Vencel-téren. A diafilmet távirányítással mozgatjuk, majd felhívjuk a tanulók figyelmét a februári győzelem c. diafilm (Dejiny KSČ v diafilme — Diafilm Bratislava) 10. sz. képére, amelyen a Vencel- téren összegyűlt néptömeget látjuk. Azután a távirányító segítségével bemutatjuk a 13. sz. képet, amelyen K. Gottwald tartja előadói beszédét 1948. február 25-én.

Amikor a hanglemezről a tanulókkal együtt hallgatjuk K. Gottwald szónoklatát a diafilm 10. sz. képét és a 13. sz. képet felváltva mutatjuk a tanulóknak, először az összegyűlt tömeget, majd K. Gottwaldot. Az eredeti hangfelvétel bizonyítja, hogy a népnek tetszett a beszéd, amelyet éljenzéssel és tapssal fejeztek ki — ekkor ismét a 10. sz. képet mutatjuk.

Mivel az eredeti felvételen cseh nyelven hallják a tanulók a szónoklatot, szükséges, hogy magyar nyelven is ismertessük a tanítási órán a fontosabb gondolatokat. A köztársasági elnök elfogadta a reakciós miniszterek lemondását majd kinevezte a javasolt minisztereket, (K. Gottwald hangsúlyozta, hogy a munkásosztály legyőzte a reakciót, amely döntő csapást akart mérni a népi demokratikus államrendünkre, a reakciótól megtisztított köztársaságban felépítjük a dolgozó nép boldog hazáját.)

A tanítási órán a tanulóknak hangsúlyozzuk, hogy a szocialista forradalom győzelméhez a következő tényezők járultak hozzá:

1. A munkásosztály — a társadalom legforradalmibb ereje volt, amely hosszú éveken keresztül harcolt a kapitalizmus ellen és a nemzeti felszabadító harcokban most is a társadalom legforradalmibb ereje volt, egyesítette a társadalom legszélesebb rétegeit: a munkásosztályt, a szegényparasztságot és a haladó értelmiséget.

2. Csehszlovákia Kommunista Pártja — a forradalmi programjában a munkásosztály és a többi dolgozók érdekeit védve és a többi pártok közül a kommunista párt egyedül érvényesítette a szocialista forradalom alapelveit hazánk történelmi feltételei között.

3. A Szovjetunióval való internacionalista szövetségünk — biztosította a szocialista forradalom védelmét az imperialista intervenció ellen, segítette a burzsoázia ellenállásának letörését békés úton, polgárháború kirobbanása nélkül.

Az 1948-as februári történelmi tapasztalat bizonyítja, hogy a munkásosztály forradalmisága nélkül, a CSKP vezető és irányító szerepe nélkül és a Szovjetunió támogatása nélkül nem fejlődhet nálunk a szocializmus.

Kiemeljük a tanulóknak, hogy a munkásosztály a parasztsággal és a többi dolgozóval karöltve azért győzött 36 évvel ezelőtt, mert élén a marxista-leninista párt, Csehszlovákia Kommunista Pártja állt, amely a megelőző nemzeti és osztályharcok során a néptömegek elismert vezetőjévé vált.

SÁRKÁNY IMRE, Bakai Alapiskola Szakirodalom:

1. M. Bouőek—M. Klimeš: Drámai

februári napok 1948 (Pravda Könyvkiadó — 1977)

2. Történelem tankönyv a 9. évf. számára (1973)

3. Polgári neveléstan a 7. évf. számára (1982) _

4. Dejiny KSČ v diafilme (1972)

165