Szocialista Nevelés, 1983. szeptember-1984. június (29. évfolyam, 1-10. szám)
1984-01-01 / 5. szám - Olas, Gejza: Atomenergetika ma és holnap
Atomenergetika ma és holnap A közelmúltban megjelent a Kossuth Kiadó gondozásában Antal Zoltán és Wiegand Győző munkája, amely tíz fejezetben foglalkozik a reaktortípusok, a hasadó anyagkészletek műszaki-gazdasági kérdéseivel és az atomenergia felhasználásával összefüggő társadalmi, környezet- védelmi és gazdasági problémákkal. A mű az első fejezetben jellemzi az atomenergia felhasználásának műszaki és gazdasági sajátosságait, valamint az atomerőmű működésének alapelveit. Ezek után bemutatja a gyártott és üzemelő reaktor- típusokat a világban, majd részletesen jellemzi az atomenergetika fejlődésére hatást gyakorló főbb társadalmi és gazdasági tényezőket. Konkrétan értékeli a hasadóanyag-készleteket, a működő és épülő, valamint a tervezett atomerőművek földrajzi elhelyezését világszerte. Többek között megjegyzi, hogy napjainkban már 264 különböző típusú atomerőmű működik világszerte. Bemutatja a szocialista, fejlett tőkés és fejlődő országok tórium- és uránlelőhelyeit, és az uránoxidot dúsító üzemeket. Mindezeket jól áttekinthető térképekkel, táblázatokkal és egyéb szemléltetőanyaggal teszi érzékletessé. A konkrét adatok, amelyek az 1981. június eleji állapotot rögzítik, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségtől származnak. Az említett publikáció technikai, műszaki kérdésekkel is foglalkozik. Az atomenergia felhasználásával összefüggő társadalmi és gazdasági kérdések c. fejezetben konkrétan megvilágít sok gazdaság- politikai és társadalmi kérdést is. A könyv nagyobbik részét az utolsó négy fejezet alkotja, amelyekben részletesen és áttekinthetően jellemzi az atomenergia szerepét a világ különböző országaiban. A szerzők egyöntetűen hangsúlyozzák, hogy az atomenergia szerepe az egész emberiség szempontjából óriási. De a következő evtizedekűen az atomenergetikában elvár- nató, hogy a világ különböző társadalmi- gazdasági fejlettségű országaiban a fejlődés eltérő lesz, s ennek az egyes országok természeti adottságaiban, valamint gazdasagi-tärsadalmi fejlettségében meglevő lenyeges különbségek az okai. Különös figyelmet érdemel az az alfe- jezet, amelyben a KGST-tagállamok egységes energiarendszerének felépítésével és továbbfejlesztésével foglalkoznak a szerzők. Megtudjuk, hogy 1954. június 27-én helyezték üzembe a szovjet Obninszk varosban a világ első atomerőműve, majd ezt követte 1956-ban Nagy Britannia első atomerőmüve Calder-Halleban, 1957-ben pedig az USA első atomerőműve Shippingport- ban. 1958-ban kezdett üzemelni az első irancia atomerőmű Marcouleban. A Szovjetunió az atomerőművek építése során együtimúködik a KGST-tagállamai- val. Ilyen együttműködés révén jött létre hazánk első atomerőműve Jaslovské Bohu- nicében, a bulgáriai Kozloduj melletti erőmű, a Bruno Leuscher atomerőmű az NDK-ban, a paksi atomerőmű Magyarországon. Az említett államokban a Szovjetunió együttműködésével más atomerőmüvek is épülőben vannak. A KGST-tag- allamai az egységes energiarendszer továbbfejlesztéséhez hozzájárul majd a hmelnyickiji atomerőmű, amelynek építésén részt vesz a CSSZSZK, MNK, NDK, LNK és a Szovjetunió. Ez az atomerőmű 750 kV-os távvezetékkel fog kapcsolódni Lengyelországhoz és (mint a már elkészült Vinnyicát Albertirsával összekötő 750 kV-os távvezeték) a többi KGST-tag- államhoz is. Ezek után a szerzők részletesen jellemzik az atomenergetika helyzetét a világ országaiban, éspedig az egyes országcsoportok szerint (szocialista országok, fejlett tőkés országok és fejlődő országok). Az atomenergia hasznosításának egyik fontos közvetlen hatása, hogy változást hoz a felhasznált energiahordozók szerkezetében; éspedig századunk utolsó két évtizedében az atomenergia szerepe a teljes
