Szocialista Nevelés, 1982. szeptember-1983. június (28. évfolyam, 1-10. szám)
1982-11-01 / 3. szám - Tankó László: A kísérleti irodalomoktatás második éve
sok korunk demokratikus szemléletének hatása alatt a férfi és a nő egyenjogúságából kiindulva Tatjána levelét pozitívan értékelik. A második felmérés megírására félévkor, a Petőfi-téma átvétele után került sor. A módszer ezúttal rendhagyó volt. Abból kiindulva, hogy az ember tulajdonképpen csak arról tud elfogad' ható kérdést alkotni, amit maga is ismer, ezúttal a tanulóknak maguknak kellett feladatlapokat készíteniük. Az első félévben négy tematikus egységgel foglalkoztak, ezeket megadva me- ximálisan 25 kérdést és feladatot kellett a tanulóknak összeállítan uk. Az értékelés során mindenekelőtt arra voltunk kíváncsiak, hogy a kísérleti keltük, hogy azok az ismeretek egyszerű reprodukálását, produktív alkalmazását vagy a válaszadó személyes állásfoglalását, véleményét is igénylik. A kérdéseket és feladatokat továbbá aszerint is osztályoztuk, hogy nyitott vagy zárt formában fogalmazták-e meg őket. Zártnak vettük a kérdést (felada tot), ha igennel vagy nemmel kellett rá válaszolni. A többit a nyitottak kő zé soroltuk. A legértékesebb kérdéseknek és feladatoknak azokat tartottuk, amelyek már eleve önmagukban tartalmaztak bizonyos idézeteket, szituá ciókat. A négy témakör közül a Petőfi Sándor életére és irodalmi munkásságára vonatkozók eredményei a következő képet mutatják: Tanulók száma Repród. kérdés Produkt. Személyes állásfogl. feltét, kérd. Szituációs kérdések Bratislava 28 41 % 51 % 1,7 % 4,8 % Dunaszerdahely 36 58 °/o 37 % 2,6 % 0,7 °/o Somorja 34 41 % 53 % 1,3 % 3,6 % Összesen 98 44 % 43 % 1,8 % 2,7 % tananyag, valamint a tanítási módszer alapelvei hogyan tükröződnek ebben a fordított helyzetben, mennyire tartják fontosnak a tanulók az irodalomtörténeti és irodalomelméleti ismereteket; mennyire fejlődött ki a problémák iránti érzékenységük; megértették-e a kísérleti tantárgy személyiségformáló hatását; melyek a leggyakoribb témák; ismereteik átlépik-e a tankönyv kere teit, és nem utolsósorban milyen az általános kérdéskultúrájuk? A feldolgozásban előbb különválasztottuk a kérdéseket és feladatokat, hogy képet kapjunk a két megközelítési mód arányáról. A kérdések és feladatok aránya kb. 90—10 a kérdések javára. A kérdések és feladatok értékét növeli, hogy nemcsak ismereteket és gondolkodást, hanem bizonyos külső aktivitást is igényel. A feltett kérdéseket és feladatokat aszerint értéA táblázatból kitűnik, hogy a reproduktív és produktív kérdések és fel- adatcsoport a három kísérleti iskolában mindenütt körülbelül hasonló, csu- páji Dunaszerdahelyen van némi eltérés a reproduktív kérdéseknél (58 %). Az összesített eredmények azonban szinte azonosak, mindössze egy százalék a kettő közötti eltérés. Elmondható, hogy a kísérleti oktatás a produktív önálló gondolkodásra készíti elő a tanulókat, hogy az irodalomtörténeti ismeretek reprodukálását nem tartják a legfontosabbnak, hogy a problémákat önállóan is meg tudják keresni, hogy a kérdéskultúrájuk is jó, s viszonylag kevés az olyan zárt kérdések száma, amelyek csupán az igen-nem választ igényelnék. A kérdések között a megfelelő arányban találhatók nevelési kérdések, viszont kevés az olyan, amely a válaszoló személyes állásfog73
