Szocialista Nevelés, 1982. szeptember-1983. június (28. évfolyam, 1-10. szám)

1982-11-01 / 3. szám - Szép Ferenc: Az új koncepció és a tervezés

rülnek a tanácskozás középpontjába. Ezért döntöttünk úgy, hogy az iskola tervében, a pedagógiai tanácsok ülésein, módszertani közösségekben előtérbe kerül az új koncepció tervezése, a tematikus tervezés és a tanítási óra. A tanóra, amelyen minden eldől.

Az első és legfontosabb feladat, hogy a tanító megértse: mit, miért és hogyan akar elvégezni, hogyan akarja elsajátíttatni a tanulókkal a tananyagot, hogyan, milyen cselekvéseken ke resztül fejlesztik képességeiket, ké szülnek a még bonyolultabb feladatok megoldására. Aki ezt nem teszi, nem gondolja át a teendőket, nem képes megfelelni a követelményeknek. Csak az átgondolt, alkotó tervezés fejleszt1 a tanító képességeit is, csak úgy tud behatolni a tananyag lényegébe, így válik felkészültebbé. Ehhez a tervezéshez kell felhasználni a központi terveket, útmutatókat, ezeket bontva le saját iskolára, osztályra, a tanító, tanuló képességeire, lehetőségeire. Az ilyen tervezés, tanulmányozás visz

közelebb a tanterv szelleméhez,

a tanulók, osztályuk lehetőségeihez. Ügy szokták mondani, hogy a tanító figyelembe veszi az államilag kötelező és helyileg lehetséges alternatívákat és saját körülményeit. Az ilyen átgondolás a tanítón is, a tanulón is segít, de csak úgy, ha az évi terv mellett témákban gondolkodik, rövidebb egységeket tervez. Minden nagyobb anyagrész kisebb, áttekinthetőbb témákra bontható. A témában pontosabban meghatározható a tanító és a tanulók tevékenysége, pontosabban megjelölhető a tananyag tartalma, a didaktikai feladatok és ennek megfelelő módszerek, betervezhetők az eszközök, amelyek az elsajátítás feltételei. A tematikus tervezés során számba vesszük az órák sorrendjét, a feladatokat, a tanulók teendőit és saját tennivalónkat, s egyúttal a tanítási órát készítjük elő. Ide kerül az előző évi tapasztalat is. Most még a verbalizmus korát éljük. Sok a szó, az előadás, kevesebb az alkotó gondolkodás a pedagógia berkeiben.

A felületes tanító nem készül, így

pedagógiai kultúrája is felületes, felké szültsége is az; ez az út pedig a tanuló, az új tervezet szempontjából nem vezet messze. Rosszak az órák, érthetetlen a magyarázat, erőszakos a számonkérés, fellép a félelem, a szembefordulás az iskolával, művelődéssel, jön a neurózis és társadalmi lecsapódása: szembefordulás a kultúrával — ez pedig nem kívánatos jelenség.

Említettem már, hogy az új próbára teszi a pedagógust, a tanulót és a szülőt egyaránt, és nem segít más, csak a? alkotó felkészülés, az átgondolt „hogyan“.

Fontos, hogy minden tanítónak elegendő időt, megfelelő körülményeket biztosítson iskolája, hogy mentesítse mindentől, ami hátráltatná felkészülését. Sok az adminisztráció, magasak az osztálylétszámok sok helyütt gyenge a felkészültség, laza a fegyelem, rossz a légkör — ez mind az alkotó munka gátjává válhat.

Az évi feladatot lebontani

„itt és most“-ra nehéz és hosszadalmas feladat, de hosszú évek során állandó segítség az ilyen munka. Ennek alapján a pedagógiai tevékenység nem véletlenek halmaza, hanem céltudatos alkotó munka. Hadd bocsássák közre a harmadik osztályos tananyagból egy tematikus tervet, tematikus részt a jobb megértés céljából:

(Lásd a táblázatot!)

Ilyen témát találunk az anyanyelvi nevelés terén is. Itt megemlíteném az olvasóvá nevelés kérdését. A Látogatás a könyvtárban olvasmány alapján 4—5 órás témát lehet összeállítani. Ebben is, a már vázolt anyagban is rengeteg művelődésre késztető anyag van elrejtve, gondolkodásra sarkall, lehetőséget nyújt az összehasonlításra megkülönböztetésre, azonosítási lehetőséget biztosít. A jó témát soha nem szabad lezárni, így az olvasóvá nevelés is folytatódik az élő- és élettelen természet tanítása során, amikor állatokról, emberekről, a természetről tanulnak. Ezért kell szeretni és megszerettetni a könyvet. Mindig hívjuk fel a figyelmet azokra a kiadványokra, ame68