Szocialista Nevelés, 1982. szeptember-1983. június (28. évfolyam, 1-10. szám)

1982-10-01 / 2. szám - Szeberényiné Zupkó Judit: A környezetismeret tanításának kérdéseiről / Figyelő

resszív és aktivizáló módszerek, szervezési formák és didaktikai eszközök kiválasztása,

c) szemléltetőeszközök és didaktikai segédanyag készítése a tanulók csoportban és párosán végzett munkájához,

d) a módszertani kézikönyv jelenlegi feldolgozása, amely nem tartalmazza az egyes témákhoz nyújtott módszertani utasítások didaktikai struktúráját, Ш. az óravázlatokat,

e) az adott környezet regionális sajátosságai,

f) a tanító filozófiai-politikai, szak-, pedagógiai és általános műveltsége.

Az egyes járások pedagógiai központjai kidolgoztak az alsótagozatos pedagógusok segítségére tematikus tervjavaslatokat, így történt ez többek között a svidníki járásban is. Ez azonban a szerzők szerint túl általános, ezért újabb tervjavaslatot dolgoztak ki, gazdagítva konkrét didaktikai eljárásokkal és módszertani megjegyzésekkel. Közölnek is egy részletet a 2. osztályos környezetismeret tematikus tervéből.

A kiindulópontot a környezetismeret alapelemei — a témák és altémák képezték, illetve ezek tartalma (fogalmak képzetek, ismeretek, gyakorlati tevékenységek készségek stb.], megjelölték az egyes tanítási órák célját, kidolgozták az egyes órák felépítését, szem előtt tartva a hatékonyságot fokozottan biztosító formákat módszereket, eszközöket, amelyek különösen motiválhatják és aktivizálhatják a tanulókat a tananyag elsajátításában, ill. amelyek a cél elérését leginkább biztosítják. A didaktikai eljárások kidolgozása során a saját tapasztalataik mellett a szak- és módszertani irodalomra támaszkodtak (az előzetesen előkészített jegyzetanyagot kitűnően felhasználva). Az egyes órafeldolgozások a következő részekből állnak: oktatási-nevelés cél (a 2. osztályban a rövid tartalom is), segédeszközök, képzetek és fogalmak, didaktikai eljárás, olykor megjegyzések a tanító számára (információk enciklopédiákból, atlaszokból stb.).

Bár nem sikerült mindig minden tanítási órát az előre elkészített óratervek alapján letanítani (előre nem látható, váratlan akadályok, szituációk közbejötté miatt), mésris igen hasznosnak bizonyultak az előre elkészített órafeldolgozások, mert egyszerűsítették, meggyorsították az egyes órákra való felkészülést.

(A. Stánková—J. Stanka: Ako sa pripravujeme na vyučovanie prvouky. 1982, 1. szám, 15—18. о.)

A természetismeret tanítása számos lehetőséget jelent a tanulók v i- lágnézeti nevelésére, bár az is igaz, hogy a mi iskoláinkban nincs egyetlen olyan tantárgy sem, amelyet ne lehetne kisebb-nagyobb mértékben felhasználni a tudományos világnézet formálására. Ismeretes, hogy maga a tantárgy nem biztosítja a helyes világnézet kialakítását, hiszen egy és ugyanazon tantárgy tanulása során különböző világnézet alakulhat ki a tanulókban. A kapitalista országokban pl. lényegében ugyanazokat a tantárgyakat tanulják a tanulók, mégsem nevelik őket a tudományos világnézetre.

Az egyes tantárgyak világnézetformáló jelentőségének a tanító munkája a záloga. A tanulók tudományos világnézetének kialakulását a következők feltételezik a tanító személyével kapcsolatosan: ,

1. legyen meggyőződéses marxista, akire a tettek és szavak egysége jellemző,

2. törekedjen is a tanulók tudományos világnézetének a kialakítására. Akad ma is szép számmal olyan tanító, aki bár tu- dómányos világnézetet vall, a tanulók babonáit, előítételeit illetően túl toleráns ma. gatartást tanúsít,

3. legyen képes a tanulók beállítódásának a helyes formálására. A nézeteket nem lehet ráerőltetni senkire, az a megfelelő mód, ha a tanító arra készteti a tanulókat, hogy őszintén fejtsék ki saját nézeteiket, s a hibák esetében sok tapintattal próbál korrigálni.

A természetismeret tanításában a világnézet formálását elősorban a helyes képzetek és fogalmak kialakítása segíti elő. A fogalmak pontosságára különösen nagy hangsúlyt kell fektetni. További fontos feladat: a jelenségek közti összefüggések felismerése, csak ezáltal biztosítható a világban végbemenő történések, törvényszerűségek későbbi megértése is. A természet teleologikus értelmezése gyakran szorosan összefügg az anitropomorfizmussal, amelyen az emberi tulajdonságok nem megfelelő átvitelét értjük a természeti jelenségekre. Mindig meg kell indokolni, miért nem helyes a használt kifejezés és meg kell találni a megfelelőt.

(M. Slípka: Podíl učitele na svetonázorové výchove zá.kü ve vyučování prírodovede. 1982, 1. szám, 39—42 о.)

A környezetvédelem nem csupán divatos téma, hanem a szocialista művelődés egyik legfontosabb feladata. Elvei szoros kapcsolatban állnak a világnézeti neveléssel, hiszen a természeti jelenségek okainak megismeréséről van szó. Az 1. és a 2. osztályos környezetismeret természet63