Szocialista Nevelés, 1982. szeptember-1983. június (28. évfolyam, 1-10. szám)
1982-12-01 / 4. szám - Bernáthné K. Erzsébet: A hatékonysági vizsgálatok eredményei szlovák nyelvből az alapiskola 5. és 6. osztályában
felelevenítése (teimészetesen, nem a ragozási mintákra, hanem a főnevek helyes használatára gondolunk: kreslím na výkres, kreslím v škole, kreslím motýľa stb.). Az irodalom tanításában kevesebb problémával találkoztunk. Az irodalomórák nem mindig élményszerűek, és kevés a szövegalkotás. Gyakran a fölösleges, hosszadalmas vázlatkészítések miatt nem jut idő az irodalmi szemelvényekre, a szövegalkotásra, a dramatizálásra. A meglátogatott, megkérdezett és ellenőrzött iskolák közül csak kettőnek van szaktanterme, nyelvi laboratóriuma egynek, s felszerelt fülhallga- tós készülék — sajnos — nincs sehol. Az iskolai könyvtárakban elegendő szlovák könyv van, de hiányoznak a házi olvasmányok. A tanulók tanulmányi eredményei kielégítőek. Az 5. osztály 2. félévétől kezdődően sokat javult a tanulók társalgási készsége, nyelvi megnyilatkozásaik minősége. Szövegalkotási készségük viszont még gyenge, főként a mondanivaló tagolásában és a logikus mondatfűzésben mutatkoznak hiányosságok. A felmérések eredményessége százalékban kifejezve az 5. osztályban 77,93 % volt, ebből a szövegalkotásé 81,47 %, a nyelvtani feladatoké 74,09 %, a tollbamondásé 78,23 °/o. A 6. osztályban az átlagos eredményesség 77,37 % volt, ebből a levélírásé 76, 78%, a nyelvtani feladatok megoldásáé 67,43 %, az irodalmi feladatok megoldásáé 78,66 %, a tollbamondásé 86,11 %. Örömmel nyugtázhatjuk, hogy mind az 5., mind a 6. osztályban a felsorolt hiányosságok ellenére is eredményes volt a szövegalkotás, a nyelvtani feladatok közül viszont csak a mechanikus jellegű feladatok megoldása mondható sikeresnek, az alkotó jellegű feladatok megoldása nehézségeket okozott tanulóinknak. (Pl. Napíš, s kým a kde budeš tráviť prázdniny, komu čo daruješ na narodeniny stb.j. Tapasztalataink, pedagógusaink egybehangzó véleménye s a tanulók tanulmányi eredményei alapján tehát megállapíthatjuk, hogy a szlovák nyelv és irodalom tanításának új koncepciója s az új tanítási módszerek alkalmazása eredményes, jelentős mértékben fejlődött tanulóink beszédkészsége, nagyobb érdeklődéssel és kedvvel tanulják a szlovák nyelvet, mint azelőtt. Az új koncepció hozzájárult a tanulók személyiségének és értelmi képességeinek a fejlődéséhez is. Le kell azonban azt is szögeznünk, hogy csak kevés iskolában vannak meg a szlovák nyelv tanításának az optimális feltételei (kétműszakos tanítás, magas osztálylétszámok, tantermek, tanszerek és segédeszközök hiánya stb.], s a Csehszlovák Rádió és Televízió sem járul hozzá a szlovák nyelv intenzív elsajátításához. Az Iskolarádió kéthetenként beiktatott ötperces adásai nem megfelelőek az adási idő rövidsége, a kéthetes intervallumok, s főként az adások kiforratlan koncepciója miatt. A pedagógusok maximális igyekezetével találkozhatunk minden iskolában, mindnyájan szeretnének eleget tenni az új követelményeknek. Amíg az elmúlt tanévben nem sikerült megbirkózniuk az összes új feladattal a szlovák nyelv és irodalom tanításában, az 1981/82-es tanévben már sok minden tisztázódott a járási és kerületi módszertani napok megbeszélésein, így a 6. osztályban már kevesebb probléma merült fel. Világossá vált pl., hogy a társalgás nem azonos az irányított beszélgetéssel, amelynek célja a tanulók ismereteinek a felelevenítése, hanem a mindennapi életben használatos társalgási nyelv mechanikus és alkotó jellegű gyakorlása. Fokozatosan gyakorlattá válik az a követelmény is, hogy egy-egy tanítási órán csak egy témakör szókincsét gyakoroljuk, azon mutassuk be és gyakoroljuk a társalgást, a nyelvtant és a szövegalkotást is. A tankönyvek célszerű és rendszeres használata viszont még mindig nem kielégítő. Gyakran kerül fel a táblára a tankönyv „Pozorujte“ része (esetleg némi módosítással), a gyakorlatok, a ragozási minta, az irodalmi szemelvények tankönyvben kidolgozott vázlata, holott célunk éppen az, hogy a tanulók 115
