Szocialista Nevelés, 1982. szeptember-1983. június (28. évfolyam, 1-10. szám)
1982-11-01 / 3. szám - Tankó László: A kísérleti irodalomoktatás második éve
mányokkal és a kislexikon irodalom- történeti anyagával. A monografikus témával kapcsolat ban meg kell állapítani, hogy a legtöbb mulasztást az első, ún. bevezető órán tapasztaltuk, amelyen fel kelleti eleveníteni és össze kellett foglalni a tanulók korábbi ismereteit, mellőzve még az új tananyagot. Ezen az órán mindig bizonyos motivációra, érdeklődésfelkeltésre kellett volna törekedni, különböző életrajzi részletek, kiad ványok, fényképek, diafilmek felhasználásával. Ez az elképzelésünk, sajnos, nem mindig valósult meg. A tanítási órákon különös figyelmet fordítottunk az eredmények ellenőrzésére és értékelésére. Az egyes órákon való feleltetéssel szemben a pedagógusok egyre gyakrabban alkalmazták az egy-egy témakör utáni átfogó falel- tetést, illetve az egyes órákon a frontális visszacsatolást. Ez viszont azzal a problémával járt, hogy így viszonylag kevesebb volt az osztályzat. E kérdést a kísérletek folyamán még tovább kell vizsgálni, hogy elfogadható megoldást találjunk. A tanítási módszerekben a magyarázat, az elemzés, a beszámoló, a vita és a problémafelvetés, problémameg oldás váltakozott. A második osztályban e téren bizonyos javulás volt tapasztalható. A tanítás jellegét és módszerét jelentős mértékben befolyásolja a szem léltetőeszközök használata, ésszerű alkalmazása. Ezek megfelelő beiktatásával számol az irodalomtanítás új koncepciója is. Törekvésünk e tekintetben arra irányult, hogy a kísérleti iskolákban fokozatosan kialakítsuk a magyar nyelv és irodalom szaktantermeit, s azokat felszereljük a legszükségesebb segédeszközökkel. E célból még 1980- ban összeállítottuk és a kísérleti iskoláknak megküldtük a szemléltetőeszközök, a technikai segédeszközök, valamint a kézikönyvtár állományának a jegyzékét. Elmondhatjuk, hogy a legjobban felszerelt osztály a dunaszer- dahelyi, a leggyengébben ellátott pedig a somorjai. Meg kell jegyezni, hogy a szaktanterem kialakítását So- morján a szűkös helyi viszonyok is akadályozták. A szemléltetőeszközöket a leggyakrabban a bratislavai iskolában alkalmazták. A tanítás segédanyagainak használata területén (táblai vázlatok, táblázatok, szemléltetőanyag) többet várunk a kísérletet végző pedagógusoktól. Itt csupán a bratislavai kísérleti iskolát lehet к emelni, ahol a pedagógus jelentős munkát fejt ki e téren. Összegezve tehát a módszertani tapasztalatokat elmondhatjuk, hogy tapasztalható bizonyos javulás, különösen ami az irodalmi szövegekkel végzett munkát, a tanulók aktivizálását illeti. Néhol azonban még mindig sok a művek tartalmi ismertetése, és a pedagógusok nem használják ki elég hatékonyan a tankönyvek által nyújtott lehetőségeket, viszonylag minimális a tananyag motiválása, és kihasználatlan lehetőségek maradtak a nevelést illetőleg. A tanulók személyiségének sokoldalú és harmonikus fejlesztése, a tudományos világnézetre való nevelés, valamint a kommunista meggyőződés fejlesztése továbbra is elsődleges feladata az irodalomtanításnak. PEDAGÓGUSOK KÖNYVTÁRÁBA Az osztályközösség megismerése. Szerk.: Gácsér József. (Módszertani Közlemények Könyvtára 7. Szeged, 1981, 175 old.) Tankönyvekről mindenkinek. Válogatta és szerkesztette: Karlovitz János. Kürti Jarmila: Kreativtiásfejlesztés kisiskoláskorban (Megjelent a Pszichológia — Nevelőknek sorozatban, Bp., Tankönyvkiadó) Lénárd Ferenc: Emberismeret a pedagógiai munkában (Tankönyvkiadó, Bp.) ; O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások 92